Az asztalitenisz vagy más néven a pingpong olyan labdajáték, amelyben kett? vagy éppen négy játékos üt egy labdát egymás közt üt?kkel. A játékot egy asztalon játsszák, amelyet háló választ ketté. A labdának le kell pattanni a játékosok el?tt az asztalra az ? térfelükön, miel?tt visszaüthetik azt az ellenfél térfelére. A játék nagyon gyors, ezért jó reflexeket is igényel. Haladó vagy éppen profi játékosok képesek a labdát olyan módon megpörgetni, megcsavarni az ütésük által, hogy azt jóval nehezebb az ellenfélnek visszaütnie... Ezt gondolom, mindannyian tudják! Azt viszont nem biztos, hogy Becsey László Gyula edz? irányítása alatt a sepsiszentgyörgyi Elit Asztalitenisz Sportklubnál készülnek városunk legfiatalabb és talán legtehetségesebb pingpongozói. A 2003-ban megalakult klubnál jelen pillanatban csak gyermekek edzenek, hiszen a ,,szegény” klub nem engedheti meg magának, hogy feln?ttcsapatot is m?ködtessen. Ennek ellenére Becsey edz? bácsi - ahogy a gyerekek szólítják trénerüket -, akárcsak évekkel korábban, most is lelkesen neveli tanítványait, és reménykedik abban, hogy újra felfedezhet olyan tehetségeket, mint Kádár Tibor vagy éppen Simon Teodor.
Becsey László Gyula már fiatal autótechnikus kora óta sportol, s akkoriban a sepsiszentgyörgyi szállítási vállalatnál dolgozott. Ekkor született meg az ötlet, hogy hozzon létre egy asztalitenisz-csoportot, amely kés?bb az Autosport nevet vette fel. Az 1989-as rendszerváltás után az állami vállalatok lassan bebuktak. Többek között a szállítási vállalat is cs?döt mondott, s Becsey átkerült az 1-es számú sportiskolához az akkori igazgató Váncsa Albert kérésére. Ezt követ?en csapata Autosport-ISK név alatt m?ködött, a szakember pedig asztalitenisz katedrát kapott az iskolában, ahol nyugdíjazásáig, azaz 2000-ig dolgozott.
- Hét év telt el azóta, és még mindig a pingpong mellett van, és csak ezzel a sporttal foglalkozik...
- Igen így van. A szül?k unszolására, vagy inkább kérésére folytattam tovább az asztalitenisz oktatását, hisz akkoriban a gyerekek már ott voltak az országos élvonalban. Itt megemlíthetnem például Simon Teodort, aki 1993-ban el?dönt?t játszott az országos bajnokságon, vagy éppen Kádár Tibort, aki 1999-ben három érmet szerzett a 15 éves serdül? korosztályban (egyéniben, fiú, illetve vegyes páros). A szül?k segítségével, Kisfaludi Bakk Sándorral és Ion Moldoveanu támogatásával alakítottuk meg az Elit Asztalitenisz Sportklubot.
- Milyen eredményeket értek el megalakulásuk óta?
- 2003-ban bronzérmet nyertünk a tízéves korosztály csapatbajnokságán, egyéniben pedig mindig ott voltunk a legjobbak között Kocsis Balázs és Sípos El?d révén.
- Milyen terveik vannak az idei esztend?re és a közeljöv?re nézve?
- Tervek azok mindig vannak, de sajnos, anyagi támogatás nincs... Ma már nem lehet pénz és komoly felszerelés nélkül jó eredményeket elérni. Annyira gyors és agresszív lett az asztalitenisz, hogy most sokat számít a jó felkészülés és a ,,kimerít?” edzések. Azt azért el kell mondanom, hogy azok a klubok, amelyekkel mi versenyzünk, naponta nem két órát edzenek, hanem napi 5-6 órát. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani velük, a mi két óránkat intenzívebben, okosabban kell felhasználnunk, és csak így lehetünk olyankor annyira jók, mint ?k. Ehhez, sajnos, mind pénz kell, és olyan körülmények, amelyekkel mi egyáltalán nem is rendelkezünk. Ennek ellenére fel tudjuk venni a harcot az ország más csapataival, s néha még gy?zünk is. Ha van pénz, akkor megvalósításra váró tervek is vannak.
- Említette a körülményeket. Jelen pillanatban a Székely Mikó Kollégium sporttermének egy kisebb helyiségében edzenek. Miért nincs a csapatnak saját, jól felszerelt terme?
- Én sokat harcoltam azért, hogy legyen állandó edz?termünk. De sajnos, az elképzelésem nem valósult meg. Ezel?tt pár évvel engedélyt kaptunk arra, hogy a városi uszoda egyes mellékhelyiségeit átalakítsuk, de a munkálathoz szükséges 80-100 millió régi lejt nem tudtuk el?teremteni... Utólag szül?i támogatással megpróbáltuk kivitelezni tervünket, de már kés? volt, és nem kaptuk meg a megígért uszodai termeket.
- Honnan kerülnek ki a gyerekek, akik önhöz, vagyis az Elit Asztalitenisz Sportkluboz járnak edzeni?
- A Székely Mikó Kollégium tanítványai nagyrészt. Én szoktam kiválasztani ?ket, s rendszerint a gyerekekkel már els? osztályos koruk óta foglalkozom. Évente 15-20 diákot is kiválasztok, de évközben sokan lemorzsolódnak... Egykoron volt feln?ttcsapatunk is, de ?k ,,átigazoltak” a sepsiszentgyörgyi Electrica asztalitenisz-egyesülethez. A különválás oka az volt, hogy a szerény körülmények között m?köd? Elit Sportklub nem tudta sem az A-osztályos, sem pedig az ifjúsági küzdelemsorozathoz el?teremteni a szükséges pénzösszeget. Az anyagiak terén az Electricának jobb lehet?ségei vannak, s így az egykori id?sebb tanítványaim ott játszanak már. Továbbá hozzáf?zhetném azt is, hogy Háromszéken az Autosport-ISK csapata volt az els? együttes, amely bejutott a feln?tt divízióba - a B-osztályba, vagy éppen azt, hogy a 90-es évek derekán ifjúsági csapatunk a legjobbak között pingpongozott. 2003-ban még egyszer próbálkoztunk az ifjúsági divízióval, de a rossz anyagi körülmények miatt nem bírtuk sokáig.
- Mekkora költségvetéssel rendelkezik a csapat? Mennyi pénzt költenek el egy évben a felkészülésre, a versenyzésre?
- Most, hogy csak gyerekekkel foglalkozom - 10-14 év közöttiekkel -, kevesebbet, mint régebb. Így évente 60-80 millió régi lejt költünk el, ami a költségvetésünk teljes egészét teszi ki... A pénzösszeg kétharmadát támogatóktól vagy pályázat révén a városi és a megyei önkormányzattól kapjuk, de nem elhanyagolható a szül?k segítsége sem.
- Milyen kapcsolatot ápolnak a többi háromszéki csapattal?
- Azt kell mondanom, hogy mindkét, Kovászna megyei együttessel nagyon jó viszonyban vagyunk. Ennek ellenére a kézdivásárhelyi asztaliteniszez?kkel többet játszunk, mint a szentgyörgyiekkel. Ennek két oka van: az els?, hogy Dobalyi Aladárral már hosszú évek óta ismerjük egymást, és minden alkalmat megragadunk csapataink tudásának összeméréséhez, a második pedig az, hogy az electricás volt tanítványaim jelenlegi életvitelük miatt keveset vannak teremben, és így néha keveset is edzenek...
Kocsis Balázs mindössze 13 és fél esztend?s. Közel négy évvel ezel?tt (2003) a 8-10 éves gyerekek országos bajnokságának csapatdönt?jén az Elit együttesével bronzérmet szerzett. Ugyanabban az évben a Top 12 versenyen ötödik lett. 2005-ben a megyei sportigazgatóság által szervezett városi asztalitenisz-bajnokságon a 11-14 éves kategóriában a második lett. Egy évvel kés?bb a Kelemen Attila-emlékversenyen a gyerekek között els? volt. Balázs nyerte meg a 2006-os Szent György Kupát, majd második lett az els? alkalommal megrendezett Kovászna Megyei Ifjúsági Napok asztalitenisz-viadalán. Idén a szentgyörgyi kis tehetség volt a legjobb háromszéki pingpongozó a Budapesten megszervezett Molnár János Asztalitenisz-emlékversenyen.
- Mióta pingpongozol?
- 2000-ben kezdtem el asztaliteniszt játszani, így annak már lassan hét éve, amikor el?ször üt?t fogtam a kezembe.
- Miért választottad ezt a sportot?
- Inkább ? választott engem! Emlékszem, els?s voltam, amikor megismertem az edz? bácsit, s ? úgy ítélte meg, hogy tehetséges asztaliteniszez? lehetek. Elkezdtem edzésekre járni, s most itt vagyok.
- Már gondolkodtál azon, hogy meddig szeretnél pingpongozni?
- Persze... Azt hiszem, most más sport nem is érdekel, és életem végéig csak asztaliteniszt szeretnék játszani. Már azon is gondolkodtam, hogy profi pingpongozó leszek, utána meg edz?.
- Látom, nagyon szereted a pingpongot! Hogyan fér össze a sport és a tanulással?
- Nagyon jól. Ezt azért mondom, mert a tanulással nincsen baj, és így a mindennapjaimba nyugodtan belefér az asztalitenisz is.
- A szüleid mennyire támogatnak téged a pingpongozásban?
- Nagyon! Sokat segítenek nekem, és tudják azt, hogy én nagyon szeretem ezt a sportot.
Tibodi Ferenc
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.