Riport: Almásban sem hull a manna

2007. február 20., kedd, Archívum 2003–2007

Egy idos kézdialmási férfi fogalmazta meg tömören a mai falusi közélet általános követelményét: a mai embernek ki kell egyeznie az állami és égi fohatósággal, az élettel, a családdal, azzal az uniós viharral, amit Nyugat felol jeleznek, s akkor mehet tovább az élet szekere: ,,Nem kell mindennek azonnal jettit vegye, mert voltak még ennél nehezebb idok régebb, s azokon is túlestek öregjeink.”
Arról szólt ugyanis a terefere, hogy ,,meg kell küzdeni a jövo olykor ijesztonek tuno gondjaival, mert ha nem, azok gyozik le az embert... Várjátok bé a vonatot, lassan szálljatok fel, s akkor is, csak ha akartok, vagy ha muszáj… No: a tejcsarnoknál muszáj volt…”
Beálltak a sorba
Almásban ,,töptek, s léptek!” Ez a szólásmondásféle érzékelteti a legjobban, hogy milyen hirtelenséggel állítja sorba a mi falusi népünket is az uniós széláramlat. Itt értették a szót, látták, hogy jobb hamarabb, mint késobb. Meglepetésünkre félretette a falu népe a ránk jellemzo és olykor káros konzervatív magatartást, melyet sok helyen a tejkvótarendszerrel szemben tanúsítottak. A tejpénzzel ugyanis nem lehet játszani, mert itt is ez az egyik legfobb jövedelemforrás. Utána jöhet a többi - mondták. Újraalakították a helybeli szarvasmarhatartó egyesületet - elnöke Máthé István Olivér -, meglovagolták az osi székely hagyományt, a kalákát, s öt híján félszáz tejtermelo, köztük csomortániak is önerobol felépítették a Szentföld ez idáig legmodernebb tejcsarnokát! Külseje még alakulóban, belül még egy simítás hiányzik. Hutotank, padlócsempé, termopán ajtók-ablakok, tusoló, illemhely jelzi az uniós szintet. Ilyen csarnok nélkül annyi - hozakodtak elo a régi hasonlattal -, mint szembepisilni a Nemere széllel! Nem tartoznak senkinek elszámolással, csak saját maguknak. Így aztán az almási tejtermelok egyesülete a tejet a szentgyörgyi Covalact tejgyárnak adja. Nem akármilyent, hanem olyant, amelynek a mutatóit - s így kizárt dolog a minoség körüli örök vita - a legkorszerubb felszereléssel mérik meg. Vételára nem több s nem kevesebb, mint 1100 euró volt!
- Mit tud ez a külföldi herkentyu? - kérdeztük Kelemen Juliannától, az egyesület által alkalmazott csarnokostól.
- Szárazanyagot, zsírtartalmat, fehérjét, fajsúlyt, a hozzá adott vizet (vagyis látszik, ha valaki vizezi a tejet), fagyási pontot mér. Ma 277 liter tejet hozott be 35 termelo. Jó tej, mert a zsírfoka 4,1 volt - tájékoztatott a csarnokos. - A kifüggesztett táblázaton bárki láthatja, hogy pénzben mennyit ér tejének litere. Nos, az almásiak valahol a 7000 régi lej körül járnak.
A család megélhetése után a falura, az ikerközség bajaira is gondolni kellett, mert Kézdicsomortán is ehhez a községközponthoz tartozik. Eléggé bokrosak a község gondjai. A polgármesterrel, Molnár Istvánnal beszélgettünk ezekrol, akitol megtudtuk, hogy nem bólogató jánosokból áll az almási tanács, az üléseken olykor parázs vita kerekedik - így történt az infrastruktúrával kapcsolatos kérdésekkel, de még az új község címertervével is. Itt is felhangzik olykor, hogy Csomortán mostohagyermeke a községközpontnak.
Almás szép öröksége
A polgármester elmondta, hogy családjuk tosgyökeres almási, s hogy ot a két faluközösség többségi akaratával választották meg. Az ilyen ember testtel és lélekkel, a legnagyobb erobedobással küzd, hogy életképessé tegye a nemrég önállósult községet. Volt azonban Almásnak egy kezdeti elonye, amivel nem sok település dicsekedhet, mégpedig egy tisztes kiterjedésu, 1615 hektáros községi erdeje és 1100 hektár községi legeloje, amibol - a diktatúra idején, s ez a közösség javára szolgál - közel 600 hektár beerdosödött. E felértékelhetetlen hagyatékkal próbálnak úgy gazdálkodni, hogy pótolják azt, amire nem jutna egyébként a költségvetésbol. Nos, ide valóban ütoképes tanács kell, mert viták pergésébol kerekedik ki a legjobb határozat.
- Ezt a vagyont az 2000/1-es törvénnyel szereztük vissza - pontosított Molnár István - 2002 és 2004 között. Csatlakoztunk a helybeli magánerdészethez. Minden szakmai mozzanatért (ültetés, kitermelés stb.) ok felelnek, ok rendezik. Mi megfizetjük a munkálatokat nekik, és az orzést. Tíz esztendore készíttettünk üzemtervet egy bákói céggel, ez a 2015-ös esztendoig érvényes. Jelzem: a községi legelon is üzemtervvel dolgozunk. Nem volt könnyu a lábra állás, mert eddig ilyen-olyan okok miatt nem sok jövedelmünk származott az erdobol. Most tartunk ott, hogy évi 3500 köbméter engedélyezett fovágásunk van. Három és fél milliárd régi lej a bevételünk, amibol kb. egymilliárdot kell lefizetnünk az erdészetnek. Ebbol valamennyit felemészt az erdo, mert az ültetettekben a takarítást mi intézzük, a többit a községfejlesztésre tudjuk felhasználni. Nos, ebbol jutott Almásban a közjó építésére is, köz­ségszépítésre, támogatásokra.
Azt azonban csak a régi székely vagyonpolitikát jól ismerok tudnák megmondani, hogy miképpen szerezhettek a régiek ekkora közösségi vagyont, avagy miként tarthattak meg közösségi vagyonként ekkora erdoséget - talán még a szentföldi kézdiszékelyek letelepedésekor mint osfoglalást szerezhették meg. Az almási helyzet azért majdnem egyedi, mert itt még két erdo-közbirtokosság is muködik, nem kis vagyonnal.
A dolgok veleje
De mert Almásban sem hull a manna, belekapaszkodtak itt is az eltelt idoszak kormányrendeletei nyújtotta lehetoségekbe. Nemcsak erdot-legelot, hanem egy azóta már leromlott ivóvízhálózatot is örökölt a falu az egykori kollektívtol. Most nagyon jól fogott, mert az a település kapott könnyebben pénzt a szennyvízhálózat kiépítésére, ahol volt vízvezetékrendszer. Nos, nem volnánk a Székelyföldön, ha ennek megépítése körül sem pöröghetne vita a tanácsban: meddig és hova, mennyit ebbol Almásnak, mennyit Csomortánnak? S ha nem lesz elég a pénz, mennyit kell pótolnia a lakosságnak, és foleg mibol? Mert ennek a munkának sem üti a széle a hosszát: alaposan fel kell újítani a vízhálózatot, meg kell növelni a raktározási kapacitást, a hozamot. A kárpáti homokko nem képes vízhozamot biztosítani 1500 lélek számára, s így kutat kell majd fúrni valahol a Kézdi-medence peremén. S ha már az unió felé vezet az ösvény, a közmuvesítés mellett azzal is ki kell egyeznie az almási és a csomortáni embernek, hogy európai szintu elvárás a szelektív szemétgyujtés. Nem lesz könnyu megvalósítani, de mert Almásnak Esztelnek a szomszédja, közösen próbálnak ezzel is megbirkózni, pályázni a pénzalapokra. Csak így és csakis így sikerül olyan infrastruktúrát kialakítani a község számára, melynek alapján késobb újabb uniós pénzekre lehet majd számítani.
Almásban sem mind arany, ami fénylik, arról is érdeklodtünk hát, amivel nehezen birkóznak meg. Az egyik az infrastruktúra: sok még az olyan utca, amelynek burkolatát javíttatni kellene. Ezt azonban csak a tervbe vett alagcsövezések után lehet. Az állandó árammegszakítás is felháborító, mondták, sok berendezésben okoz meghibásodást, de az önkormányzat nem tudott javíttatni a helyzeten. Nem sikerült nagyobb pénzösszegre szert tenni egy új iskola építésére, a régit vissza kell adni tulajdonosának, a katolikus egyháznak. Az iskolagond megoldást követel, mert Almáson felso tagozat is muködik. Nem lesz könnyu önerobol felépíteni. A falusi és agrárturizmus irányában is lépni kellett volna - rótták fel a helybeliek -, mert a két falunak és a környéknek általános érdeklodésre számot tartó idegenforgalmi értékei vannak. Az elvárásokból az egyház sem marad ki, mert túlontúl elhúzódott már az Almásrétre megálmodott katolikus ifjúsági központ megépítése, erosebbé kellene ványolni a testvéregyházi kapcsolatot. A falufüzet megjelentetését is hiányolták.
Nem is lenne természetes, ha a községben nem volnának, akik nem mindig értenek egyet az önkormányzat kezdeményezéseivel. Az o hangjuk is egyfajta irányadó lehet a községvezetés számára. Mosolyt derít az arcokra, mert a kilenctagú helyi tanács a községcímer kilenc változatát utasította vissza, ezért nincs még címere a településnek. De ettol még megy az élet - mondták -, s hogy milyen lesz az új címer? Majd kiderül a nagymosásban!
Hol a jövokép?
Ahol a falu maga az egyház, nagyon egybeesik sok közösségi gond - mérlegeli a helyzetet Cserei Lázár, a nem egészen ezer lelket számláló katolikus egyházközség gondnoka. Tíz tanácsosa van az egyháznak, tíz éve gondozza az almási lelkeket t. Csavar Tibor plébános. A helyi tanáccsal közösen latolgatják, mikorra és foleg hova építsék a ravatalozót: van, aki a településen, más a Szent Mihály-hegyi templom cintermében látná a megfelelo helyet. Szavazással oldhatnák meg a kérdést, véli a gondnok: hadd döntse el a falu, mert a falu maga az egyház. Nem egy helyi rendezvénynek részese az egyház. Templom­búcsú, áldozócsütörtök, falunapok, testvértelepülések küldöttségeinek fogadása - Püs­pökszilágy, Szi­halom, elobbi Almás testvéregyháza is - egyben a faluközösség ünnepe is.
- Közös a gondunk a szomszédos Lemhény egyházával: az osi muemlék barokk templom tetozetének javítása. 2010-ben lesz ötszáz éves - mondta a gondnok -, s ebben az ügyben már tárgyalásokat is kezdtünk. Aggódom is, hogy miként fogunk beilleszkedni az egyre jobban mutatkozó európai gazdasági-szociális rendbe. Nem látom, hogy kiforrott jövoképe lenne ennek a falunak, e vidék népének. Nincsenek kelloképpen felvilágosítva, hogy mire számíthatnak attól az uniótól, amelytol én személy szerint semmi jót nem várok. Mert: hol van az a gazdag, aki a szegénynek jót akar? Ez a politikában is így muködik. Az óriási követelésekkel szemben eléggé kevés a konkrét uniós segítség. Nem lesz könnyu a székelységre ráeroszakolni az uniós értékrendet. Nálunk a földeknek egy tetemes része muveletlenül maradt. Gyenge a gazdasági háttér. Miért ad helyet az unió az abortusznak, az eutanáziának, az egynemuek házasságának? Miért rekeszti ki a törvénykezésbol a keresztény értékrend sok elemét? Nem hasonlít ez egy keveset az ateista-kommunista ideológiára? No, hát ilyen gondolatokkal ügyelem, miként közeledik népünk felé az Európai Unió. Kétkedo az én jövoképem is.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-02-20: Archívum 2003–2007 - :

Gazdakör: Hírlugas