Az idei tél eddig inkább tavaszt idézo napjai láttán mind többen kérdezik: mi lesz az ára az ajándékba kapott, ilyenkor szokatlan melegnek? A globális felmelegedést illetoen a tudomány válasza is bizonytalan: a jéghegyek elolvadásával, a természeti csapásokkal járó légköri jelenségekkel s az árvizekkel éppúgy riogat, mint a szárazsággal, ugyanakkor az is megeshet, hogy újabb jégkorszak köszönt az emberiségre.
Még vitatják a tudósok, hogy a földi légkör melegedése - amit sokan a mostani, szélsoséges idojárás egyik okának is vélnek - tartóssá válik-e, vagy éppen ellenkezoleg, egy közeledo jégkorszak fenyegeti az emberiséget. Az elmúlt fél év világszerte tapasztalt, sok katasztrófát okozó idojárási szélsoségei mindkét vélekedésnek tápot adnak. Az Európai Unió a nemzetek közös felelosségére figyelmeztet, amikor a felmelegedés lehetséges okait veszi számba.
A Németországot a nyár derekán lehulésekkel és áradásokkal sújtó periódus után a potsdami Idojárás-változás Kutató Intézet egyik alapítója és jelenlegi vezetoje, Hans-Joachim Schnellenhuber professzor például így válaszolt arra a kérdésre, hogy lesznek-e még a jövoben normális nyarak, s egyáltalán, visszatér-e megszokott rendjébe a Föld idojárása: ,,Elobb-utóbb biztosan! Merthogy a Föld idojárása olykor rövid, máskor évezredes idoszakokban, de folyamatosan változik, hullámzik. Arra viszont ma még nem adhatunk egyértelmu választ az érdeklodoknek, de a német kormány Globális Klímaváltozási Tanácsának sem, hogy mikor és milyen jelleggel következik be a változás.” A professzor azt is elmondta: amikor 1992-ben a potsdami intézet megkezdte a munkáját, már észlelték, hogy az idojárás az emberi tevékenységek hatására is szeszélyesedik. Általában szárazabbá válik, aminek a jelei Afrika s az Amazonas-medence elsivatagosodásában, valamint a mind erosebb hurrikánok, ciklonok, tajfunok, orkánok gyakoriságában mutatkoznak meg. Ha a kiszáradás folytatódik, és Európában is felerosödik, például az eleve száraz Spanyolországban ellehetetlenülhet a fejlett mezogazdálkodás, de a turizmus is.
Az amerikai Elisabeth Colbert az Amazonas vidékén személyesen kutatta a változásokat, és az Utánunk az özönvíz címu könyvében a meteorológiai szélsoségek miatt szintén Brazília elsztyeppésedését, a sarkvidék jegén muködo kutatóállomások alól a jég kiolvadását jósolja. Ez egyáltalán nem lehetetlen, hiszen i. e. 1200 táján a vikingek az akkori meleg periódusban a most jéggel borított Grönlandon (Zöld-földön) növénytermelo és állattenyészto településeket alapítottak, templomokat építettek, s onnan áthajóztak még Amerikába is. Aztán a következo hideg periódusban a vidék eljegesedett, a vikingek kihaltak, telepeik elenyésztek, csupán romjaik orzik emléküket. A geológiai feltárások jól mutatják, hogy az elmúlt 700 000 évben milyen sokszor változott meg a földi idojárás. Sokan úgy vélik, hogy a Közép-Európában, a neanderthali kultúrában élo elodeink 40 000-50 000 évvel ezelott egy kis jégkorszaknak estek áldozatul, ahogy sokkal korábban talán a dinoszauruszok is.
De nem kell ilyen régmúltból eloásni az éghajlat gyökeres változásának lehetséges következményeit bizonyító történeteket. Öt és fél ezer évvel ezelott a monszunok kezdték elkerülni Afrika északi részét, mire a vidék elsivatagosodott. Ahol ma terjed a Szahara, a barlangi falfestmények, karcolatok tanúsága szerint valaha pálmafákkal övezett tavakban halak, krokodilok éltek. A 13. században az Egyesült Államok délkeleti vidékén fejlett kultúrában, városokban élt anaszaci indiánok haltak ki a csapadékszegénnyé vált idojárás következtében. Más idoszakban viszont az arrafelé óriási vízmennyiséget hömpölygeto folyók - például a Colorado - vájtak mély kanyonokat a fennsíkba.
Az újkor máig töretlen ipari fejlodésével - a szén, a fosszilis energiahordozók használatával - járó légszennyezés a felmelegedés irányába befolyásolhatja az idojárást. Ám az idojárásnak az embertol függetlenül, évtízezrekben mérheto periodikus, sokszor az átlagostól plusz-mínusz tíz fokkal is eltéro átlaghomérsékletu változásaihoz képest ennek a hatása még nem hozna korszakváltást.
,,Nagyobb baj, hogy a modern emberi élet berendezése, sot, fejlesztése is mindig az éppen meglévo ismereteken és viszonyokon alapul, s nem eléggé számol a Föld lakosságának és energiaigényének növekedésével. Ezért a létesítményeket (városokat, utakat) és intézményeket (oktatás, egészségügy) nagyon gyorsan kinojük, a különféle forrásokat túlfogyasztjuk, tönkrehasználjuk (ivóvízkincs). A »fejlesztések« azzal eleve nem számolnak, hogy jöhet egy melegebb vagy hidegebb éghajlati korszak, amit az ember és eszközei nem képesek elviselni” - mondja egy másik kutató, a svájci J. L. Kirschner. Az arlingtoni S. Fred Singer professzor viszont túlzónak ítéli a klímaváltozással riogatást. Jellemzo, hogy az Egyesült Államok legfobb bírósága épp arról vitatkozik, hogy felveheto-e a buncselekmények közé a környezetszennyezés, mert nem egyértelmu, hogy az egyik fo vádlott, a szén-dioxid-kibocsátás káros-e vagy éppen elonyös a fejlodésünkre. Az agronómusok szerint például a levego magas szén-dioxid-tartalma és a meleg (de csapadékos) ido kedvez a növények fejlodésének.
A végso konklúzió: az idojárás extrém változásaival számolni kell, de érkezésük, irányuk, mértékük és tartósságuk egyelore megnyugtatóan még nem prognosztizálható. A földi élet fenntartásához alapveto, de nem teljes biztosíték a lakossági létszám és az energiahasználat kontrollálása, az események folyamatos figyelése és értékelése. Egyelore azonban az idojárást nemhogy irányítani, de változásait még pontosan elore jelezni sem tudjuk.
Szucs József
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.