Becslések szerint a Föld hatmilliárd lakosa mintegy háromezer nyelvet beszél. A világ nyelvei magyar lexikon hatezret sorol fel. Ezek egy része már csak nevében él. Tagadhatatlan tény, hogy a Földünkön beszélt nyelvek száma egyre csökken, manapság körülbelül kéthetente tunik el egy nyelv. A történelem elotti idokben 10-15 ezer nyelvet használhatott bolygónk akkori népessége. Egy évezrede még valószínuleg beszélték két rokon nyelvünket, a merját és a muromát - idoközben ezek is eltuntek, beleolvadtak a környezo nyelvekbe. Ahhoz, hogy egy nyelv önállóan élhessen, néhány százezer ember kell, bizonyos lélekszám alatt az elhalás folyamata feltartóztathatatlan.
Az UNESCO szakemberei szerint is a XXI. században az anyanyelvek nagyméretu visszaszorulására lehet számítani. A 2000-ben a világ közvéleményéhez intézett drámai felhívás arra figyelmeztet: a nyelvek s az azokat hordozó kultúrák többsége hamarosan eltunik. A borúlátás egyik oka, hogy a Föld lakóinak háromnegyede az elso száz nyelvet beszéli, a többit csak egészen parányi népek, néptöredékek. A másik ok, hogy a világ legtöbb nyelve nem élvezi az államnyelvi elonyöket.
Mi a különbség az anyanyelv és az elsajátított, beszélt nyelvek között? Az emberek többsége - érthetoen - anyanyelvén képes a legválasztékosabban kifejezni magát. Ravasz László írja, hogy ,,nem nyelvünk olyan, mint mi, hanem mi vagyunk olyanok, mint a nyelvünk”. Az anyanyelv tehát gondolkodás-meghatározó, gondolkodásformáló, identitásjelölo. Alkotó nyelvi megújításra, tehát emberi teljességünk kibontakoztatására is foként anyanyelven vagyunk képesek. A szórványmagyarság a példa rá: akinek két ,,anyanyelve” van, az könnyebben tanul meg egy harmadik nyelvet is. Aki pedig más nyelvet tanul, toleránsabb, befogadóbb ember lesz, mert megismerkedik a világ látásának más módjával. Ezért is fontos, hogy a nyelvi sokféleség, sokszínuség szerte a világon fennmaradjon.
A magyar nyelv az uráli nyelvrokonság révén mintegy 3000 éve önállósult, s a XI. századtól szokás a folyamatos magyar írásbeliséget számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvuek számát a világon 14-15 millió körülire becsülik. Anyanyelvünkben egymillióra teheto a szavak száma, ám ebbol még a Magyar Értelmezo Kéziszótár is csupán 70 000-et tartalmaz. A nyelvek szókészletét nem véletlenül nevezik szókincsnek. Az egyén és társadalom fejlettségének mutatója az, hogy mennyit birtokol ebbol a kincsbol.
Egyik jeles nyelvészünk, dr. Balázs Géza szerint ,,a magyar nyelv nem tartozik a pusztuló nyelvek sorába, mert 1. még mindig elég sokan beszélik, 2. államnyelv, 3. jelentos a presztízse. A határokon túl már más a helyzet: ott a magyar többségében hátrányban van, és romló állapotot is mutat.” Szlovéniára és Ausztriára gondolva pedig megjegyzi: ,,Egyes területeken a nyelvcsere (a magyar nyelv kiszorulása) már csaknem megtörtént.”
(MTI-Press, Sajtóadatbank)
Február 21-ét 1999-ben nyilvánította az Anyanyelv Nemzetközi Napjává az ENSZ, s 2000-ben ünnepelték eloször. A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. A diákok fellázadtak, s február 21-én Dakkában a rendorség öt tünteto diákot megölt.
(x)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.