Versantológiát adott ki az unitárius parókia által támogatott Parnasszus irodalmi kör. Bár a parókia ad otthont a kör összejöveteleinek, semmi köze nincs vallási besoroláshoz és kizárólagossághoz, és az irodalomkedvelo csapat igazán a szellemi ,,ökumenizmus” jegyében muködik. S legfobb célja nem is az igazán, hogy teret adjon a kezdo és korosabb tollforgatók magukmegmutatásának, inkább az önképzés terrénumai felé próbálja vezetni az arra hajlandóságot érzoket.
Ám nyilván azok gyulnek itt össze hétrol hétre - diákok, munkások, értelmiségiek és nyugdíjasok -, akik mégis a literatúrai teremtés buvöletében élnek, s természetes, hogy ,,termésük” egy részét a világ elé tárják. Sok-sok más foglalatosságnál hasznosabb és dicséretesebb ez. A Visszapillantó tükör címet viselo versantológia tizenhárom szerzo verseit, verskísérleteit tartalmazza, kik életkorban, foglalkozásban - s miért ne mondanánk ki: talentumokban is - igencsak nagy szórást-szóródást mutatnak, de együtt és közösen illeti meg oket a dicséret, hogy a jóra, a szépre és az igazmondásra esküdtek fel mindannyian.
Ok tizenhárman - Bordás Attila, Zsigmond József, Vass Károly, Faggyas Egmond, Magyari Zoltán, Tóth Mónika, Józsa Attila, Szappanos Szenga, Kósa Emese, Demeter Mária, Bokor I. Elvira, Para Olga és Papp B. Mihály - a Parnasszus kör leghuségesebbjei, akik, íme, az olvasók elé mertek lépni, s egyáltalán nem okoznak csalódást. E versekben természetesen - esetrol esetre eltéro mértékben - föllelhetok erények és esetlenségek, a szándék és a megvalósítás közötti kisebb-nagyobb rések és repedések, de közös és feltétlenül értékelendo bennük az oszinte vallomástétel ingere, a mai világ megfogalmazásának megkísértése. A vallomásról még annyit: a szerzok be is mutatkoznak, s ezekbol a rövid ,,szándéknyilatkozatokból” sok minden kiderül. Kiderül az például, hogy szerzoink kivétel nélkül a világ felé kinyitott lelkuek. Néha talán túlságosan is, ami csupán azért nehezményezheto, mert a líra mégis a legtitkosabb és legrejtelmesebb kapcsolat az egyén és a nagyvilág között, s a túlzott kitárulkozás a mágia erejét gyengítheti. E verseskönyvben azért a vegytiszta mágia is megtalálható, s ennek bizonyítására egyetlen rövid verset idéznék, Demeter Mária Fák címu költeményét: ,,Oltalmazóink voltak a fák, / lombkoronájuk égi oltár, / hol megpihent a szárnyalás / sok-sok kicsi fészekben. / Kivágták oket, és fájó / hiányukba tér az út, / Velem - velünk. Áldozataival.”
Igen, ilyen az üzenet: nyitott, de bizonytalan ösvény önmagunktól a Világig, s onnan vissza önmagunkba. Jó utat, parnasszusosok!
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.