Felmentette a népirtásban való kollektív b?nösség felel?ssége alól Szerbiát mint államot tegnap Hágában felolvasott ítéletében a Nemzetközi Bíróság a 200 000 halálos áldozattal járó, 1992-95-ös boszniai háború ügyében, de megállapította, hogy Belgrád megszegte azt a kötelezettséget, amelynek alapján meg kellett volna akadályoznia az ilyen cselekményeket a jugoszláv utódállamban. A Szarajevó beadványára indított pert lezárva az ENSZ-bíróság megállapította, hogy Srebrenica városánál, ahol 1995-ben csaknem nyolcezer boszniai muzulmánt gyilkoltak meg, népirtás történt. Rosalyn Higgins, a bíróság elnöke úgy értékelte, hogy Szerbia nem tett elegend? er?feszítést a népirtás megakadályozására, de nem terheli kollektív felel?sség vagy b?nrészesség a népirtásban. Más boszniai háborús m?veleteknél a népirtás ténye nem mutatható ki egyértelm?en - derült ki az ítéletb?l, amely szerint 15 bíró közül csak kett? ítélte meg úgy, hogy a népirtásért az államot kollektíven felel?ssé kellett volna tenni.
Történelmi jelent?ség? ítéletr?l van szó, mert ez az els? eset, hogy a bíróság népirtás ügyében foglalt állást. Az ugyancsak Hágában székel?, kifejezetten a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús b?nöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken viszont már született ítélet népirtásról (Radislav Krstic perében például a törvényszék népirtásnak min?sítette a nyolcezer áldozattal járó srebrenicai tömegmészárlást, Dusko Tadic perében pedig azt is kimondta, hogy a boszniai háború nemzetközi konfliktus volt, amelynek Szerbia is részese volt). Ott azonban személyekr?l döntenek, míg a Nemzetközi Bíróságon államok állnak szemben egymással.
Belgrád szerette volna elkerülni a tizennégy éve indított pert. Szerbia demokratizálódása után a háttérben a nyugati nagyhatalmak is nyomást próbáltak gyakorolni Szarajevóra, hogy a megbékélés jegyében álljon el a keresett?l, peren kívül egyezzenek ki. Er?feszítéseiket azonban hátráltatta, hogy Szerbia-Montenegró - ugyancsak nemzetközi nyomás ellenére - nem adta ki a területén lév? feltételezett háborús b?nösöket, pedig ezáltal látványosabban lerázhatta volna magáról a kollektív felel?sség bélyegét. Most több bíró kiemelte annak fontosságát, hogy a még szökésben lév? Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezet? és Ratko Mladic tábornok, egykori katonai vezet? az igazságszolgáltatás kezére kerüljön. Közvetett kitételeiben nem hagyott kétséget az ítélet az id?közben börtönében elhunyt Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök b?nösségét illet?en sem.
A Nemzetközi Bíróság tavaly kilenc héten át hallgatta meg a szemben álló feleket, és tíz hónapba került, mire a bírák ítéletet hoztak - a verdikt felolvasása közel három órát vett igénybe. A bíróság döntései kötelez? érvény?ek, ellenük fellebbezésnek helye nincsen.
A srebrenicai mészárlás elítélésére hívta fel a belgrádi parlamentet Boris Tadic szerb elnök, miután a Nemzetközi Bíróság ítéletében népirtásnak min?sítette a boszniai szerb er?k által elkövetett tömeges gyilkosságot.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.