Közélet: Közelebb az autonómiához

2007. február 27., kedd, Archívum 2003–2007

Gy?zött a regionalizmus, legalábbis azon a vitadélutánon, amelyet román diákoknak szerveztek a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Iskolaközpontban. A demokratikus társadalom alapjának tekintett ésszer? és kulturált vita meghonosítását felvállaló kezdeményezés nem újszer?. Diákcsoportok évek óta versenyszer?en gyakorolják ezt, különböz? témakörökben kell pró és kontra álláspontot fenntartaniuk. A szónoki képesség, a gyors észjárás, az adott témakör ismerete, egymás meghallgatása mind, mind hozzátartozik ezekhez a versenyekhez. A romániai vitacsoportokat tömörít? ARDOR a Pro Democra?ia Egyesülettel és a Cotidianul napilappal közösen kezdeményezett konferenciasorozatának címe: A demokrácia megfelel? használata. Ennek negyedik állomása volt a sepsiszentgyörgyi, alaptémája pedig: Biztosítja-e a regionalizmus a helyi demokráciát? A vitázó diákoknak neves partnerük akadt, Cristian Pârvulescu, a Pro Democra?ia részér?l és Marius Cosmeanu, a Cotidianul újságírója segített érvrendszerük felépítésében. A vita a helyszín és a téma miatt egyszer? versenynél többé vált, a demokrácia igazi próbájává, és kiderült, hogy kényes kérdésekr?l, mint például az autonómia, lehet józanul beszélgetni.
A regionalizmus els?sorban azért hasznos, mert a döntéshozatal az emberekhez közelebb, helyi szintre kerül, emiatt magukhoz közelebb állónak érzik a hatalmat, átláthatóbbak ennek döntései, és nagyobb a civil társadalom beleszólása - ilyenformán érvelt a sepsiszentgyörgyi román iskola diákja, Radu Cotarcea. A másik csoport nevében Bianca Dragomir ellenérveket sorakoztatott fel: nem biztos, hogy a döntéshozatal közelebb kerülése felel?sebbé teszi az embereket, de magában hordozza a helyi hatalom még er?sebb korrumpálódását, ha elt?nik a központi ellen?rzés, még hatalmasabbá válnak a ,,helyi bárók”, nem lesz, aki útját állja törvénytelen vagyonszerzésüknek. Er?síti a személyes és a közösségi identitást, demokráciában szükség van az egyén és a közösség autonómiájára - fejtette ki Cristain Pârvulescu politológus, aki szerint fura, hogy Románia egységes nemzetállamnak kiáltotta ki magát, mikor történelme során volt szövetségi állam is. A két egyesülés, az 1859-es és az 1918-as nem oldotta meg az elmaradottabb régiók felzárkóztatását, ezeknek egyetlen nyertese volt: Bukarest. Az ésszer? regionális átszervezés éppen azt segítené el?, hogy jobban fejl?djenek az elmaradottabb régiók - vélekedett, igaz, azt is leszögezte: ennek nem szabad etnikai színezetet kapnia, teljes mértékben közigazgatási felosztásnak kell lennie. A jelenlegi megyerendszer nem megfelel?, nem versenyképesek a nagyon kis térségek - hangsúlyozta Pârvulescu. Marius Cosmeanu a kockázatokra hívta fel a figyelmet, Baszkföld példáját említette, ahol azt követ?en, hogy elnyerték az autonóm státust, a függetlenséget kezdték követelni. Pârvulescu helyesbített, a baszkok nagyon kis százaléka, egy zajos csoport követeli a függetlenséget, a többség elégedett a régió jelenlegi státusával. Nyugat-európai példákat soroltak, különböz? államformákat, Franciaország, Spanyolország, Olasz­ország regionális felosztását elemezték, és Pârvulescu kijelentette: csak az egységes nemzetállamokban képzelhet? el a regionalizmus. Szerinte a mostani romániai egyenl?tlenségekhez éppen a jelenlegi politikai felosztás vezetett: a preferenciális pénzelosztás, Bu­karest el?térbe kerülése húzta vissza például Erdélyt a dinamikus fejl?dést?l. Az EU-s integráció azonban azt is jelenti, hogy egy versenyképes gazdasághoz csatlakoztunk, és meg kell felelnünk a kihívásoknak. Cosmeanu szerint a regionalizmus m?ködhet azokban az államokban, ahol évszázados demokrácia van, ám a Romániához hasonló, törékeny államok esetében nem biztos, hogy beválik. Nem csodaszer, amely mindent megold. Pragmatikusan kell felépíteni, másképp vissza­üthet - mondotta, s néhány példát is felhozott arra, amikor a helyi tanács határozatai azt bizonyították, a testület nem elég érett a komoly döntéshozatalra. Vanghelie, illetve Funar polgármesterré választása is azt példázza: a regionalizmus bevezetéséhez jól meghatározott régiókra van szükség, és megfelel? közösségre, nem gyülevész népségre. ,,Egységes államban és regionálisban egya­ránt lehetnek gondok, ám a demokráciához demokraták kellenek” - zárta érvelését a Cotidianul újságírója. A vitaversenyt a teremben ül?k szavazata döntötte el: 30-an a regionalizmus mellett érvel?ket támogatták, 23-an az ellenz?it. Érdekes, hogy a diákok többségét a pró érvek gy?zték meg, az ellenz?k jelent?s része a tanárok és a meghívott id?sebb vendégek soraiból kerültek ki.
A vita lezárultával a beszélgetés folytatódott, a teremb?l feltett kérdésekre válaszoltak a bukaresti vendégek. Pârvulescu szerint az EU-csatlakozás feler?síti a regionális tudatot, Spanyolországban például az integrációt követ?en a regionális pártok népszer?sége három százalékról húszra n?tt. Leszögezte, a vita során a francia modellhez hasonló felépítés mellett érveltek, ott a 24 éve bevezetett közigazgatási regionalizmus jelent?s eredményeket hozott. Romániában volt néhány kísérlet, ám az, amit bevezettek, nem m?ködik, minden jel arra mutat, hogy Románia fél a regionalizmustól. Meglátása szerint a következ? években vitákat, megbeszéléseket kell tartani a különböz? modellekr?l, meg kell találni a legmegfelel?bbet, és módosítani kell az alkotmányt. A valós átszervezés 2010 után várható, és a legvalószín?bb, hogy 2013-2014-ig véglegesítik. Pârvulescu szerint a 2009-es államelnök-választás el?tt biztosan nem lesz változás, mert az államf? és a parlament sem elég er?s egy ilyen forradalmi átszervezéshez. Mindkét meghívott elkerülhetetlennek tartja a regionalizmust, ennek a demokrácia gyakorlatává kell válnia, ahol a referendumoknak nagy szerepük van, az állampolgárok közvetlenül is beleszólhatnak az ?ket érint? döntésekbe. A beszélgetés során érintették a székelyföldi autonómiaigényt és a most zajló referendumot is. Err?l visszafogottabban nyilatkoztak a meghívottak, próbáltak elhatárolódni a dolog etnikai jellegét?l, ám Pârvulescu kifejtette, a következ? években megoldást kell találni a székelyek igényeinek kielégítésére, és ezzel párhuzamosan az itt él? románok védelmére is. Elismerték, hogy a bukaresti politikusok, a sajtó nem ismeri, szenzációként kezeli, túldramatizálja az itteni helyzetet.
Érdekes volt a péntek délutáni vita, beszélgetés, annál is inkább, mert bár Sepsi­szentgyörgyön, de teljesen román közegben történt, más volt, mint amit eddig, ilyen közönség el?tt megszokhattunk. Az érvek nagyon sok esetben egybevágtak a területi autonómia mellett felsorakoztatott indokokkal, a felvázolt elképzelések sok szempontból hasonlítanak ahhoz, amit az itt él?k szeretnének, és ami mindennél fontosabb, a teremben össze­gy?lt román fiatalok többsége elfogadta ezeket. Egyel?re a román, illetve a magyar közösség külön-külön, saját táborában vitatja meg a térséget, az országot érint? kérdéseket, ez a vita, a demokrácia ilyen gyakorlása mégis reményt ad arra, hogy el?bb-utóbb talán a párbeszéd is megkezd?dhet, és nemcsak magunk között, de egymással is vitatkozni tudunk, akár kényes kérdésekr?l is. Ez nagyon fontos lépés lenne a regionalizmus, az autonómia felé.
Farkas Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép