
Több mint ötszáz küldött jelenlétében tegnap Aradon megkezd?dött az RMDSZ 8. kongresszusa. A szövetség legmagasabb döntéshozó testülete négyévente ül össze, ez alkalommal az alapszabályzat- és a programmódosítás a legfontosabb napirendi pont, és ismét elnöknek választják négy évre Markó Bélát, aki egyedüli jelöltként pályázik erre a tisztségre. Nagy viták nem várhatóak ezen a kongresszuson, és már az els? órák igazolták, a hozzászólók a csúcsvezetés álláspontját er?sítik, akárcsak két hete az SZKT-n. Többen bírálták a függetlenként induló T?kés Lászlót, ismét megfogalmazták az egységbontás vádját, és kiemelték, nagyon fontos, hogy RMDSZ-es képvisel?i legyenek az erdélyi magyarságnak Brüsszelben.
A kongresszus tegnap délben a hivatalos vendégek köszönt?ivel kezd?dött. Üzenetet küldött Traian B?sescu államf? és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök. A román pártok képvisel?i az RMDSZ kiegyensúlyozott, megbízható politizálását méltatták, Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint az EP-képviselet nagy lehet?ségeket hordoz, melyet kár lenne kockáztatni. Bugár Béla saját szlovákiai példájukkal figyelmeztetett, a kisebbségeket képvisel? szervezeteknek igyekezniük kell minél többet elérni addig, amíg kormányon vannak. Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra id?zítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Szerinte is fontos, hogy EP-képvisel?je legyen a romániai magyarságnak, el kell ott mondani, hogy Romániában létezik magyar ügy mindaddig, amíg meg nem valósul az autonómia. Németh Zsolt szerint ennek az ügynek a képviseletére kevesen lennének alkalmasabbak T?kés Lászlónál.
Elsöpr? többséggel szavazta le az RMDSZ kongresszusa Toró T. Tibor javaslatát, nem voltak hajlandóak felülvizsgálni az SZKT által elfogadott, operatív tanács által összeállított európai parlamenti listát. Toró rövid érvelésében arra igyekezett felhívni a küldöttek figyelmét, hogy a társadalom részér?l érkezett üzenetek, bírálatok, az EMNT, az Erdélyi Református Egyházkerület, neves közéleti személyiségek felhívása össznemzeti jelöltlista állítása mellett szólnak, sokan úgy vélik, nem vezet jóra hadat üzenni a választóknak, a református egyháznak. ,,A kongresszusnak joga és felel?ssége saját hatáskörébe vonni bizonyos döntéseket” - érvelt, és azt javasolta, az EP választási program vitája el?tt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezet? Frunda György indoklásra már nem adott lehet?séget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. Alig 24 támogató és 20 tartózkodó szavazat került, a ,,látható többség” nemmel voksolt.
,,Az a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak” - ezzel a Kós Károly-idézettel kezdte az elmúlt négy évr?l szóló beszámolóját Markó Béla elnök. Kifejtette, az erdélyi magyarság két alapvet? célt t?zött ki maga elé: az integrációt és az autonómiát. Néhány évvel ezel?tt az integráció is távoli, elérhetetlen célnak t?nt, de ,,amit ezekben az években ki lehetett küzdeni magunknak, azt kiküzdöttük. Amit nem sikerült, azt ki fogjuk küzdeni ezután” - hangsúlyozta Markó. Az érdekvédelmi szövetséget eszköznek nevezte, amely segítségével változtathatnak a magyar közösség helyzetén. Véleménye szerint az RMDSZ egyre er?sebb, tagjai száma n?tt, szaporodtak a helyi és területi szervezetek, elégedett az országos vezet?testületek munkájával, de kiemelte, a szövetségen belül ,,serkenteni kellene a pluralizmust”. ,,Ma legnagyobb er?nk az önkormányzatokban van, és ez az autonómia kivívásának legfontosabb eszköze” - fejtette ki az elnök, a politikai eszközök tárházából a parlamenti képviselet jelent?ségét emelte ki, a jelenlegi 32-nél többen is ülhetnének a parlamentben, ,,ha politikai életünk néhány szánalmas figurája” nem kísérelte volna meg megfosztani a parlamenti képviselett?l a romániai magyarságot. Kudarcpolitikusoknak nevezte ?ket, akiknek egyetlen céljuk van: ,,megosztani minket”. Felsorolta a kormányzati szerepvállalás eredményeit, és leszögezte: ,,a politikai sikereket nem az RMDSZ állapotához, hanem a magyarság helyzetéhez kell mérni”. Az EU-s csatlakozás nem elegend?, versenyképessé kell válni az unióban, a restit?ció a földek, erd?k esetében sikeres volt, az egyházi épületek esetében csak részben elégedettek az eredménnyel, a törvényhozásban, az infrastrukturális fejlesztésben történtek jelent?s el?relépések, és sikerült b?víteni az anyanyelvhasználati jogokat is, az anyanyelv? oktatás területén folytatódott az intézményépítés. ,,Amit eddig magyarként a magyarságnak kivívtunk, az fontos, az az elmúlt nyolcvan-kilencven évben is precedens nélküli. Ez a túlélés, a megmaradás el?feltétele” - hangsúlyozta Markó, és kifejtette, az egyéni jogok terén sikerült áttörést elérniük, de a kollektív jogokat ezután kell kivívniuk. A kisebbségi törvény elakadt, és az EU sem igazán akar odafigyelni rá, félnek a feszültségt?l. ,,Feszültség abból lesz, ha nem lesz kisebbségi törvény, ha nem lesz kulturális autonómia, ha nem lesz területi autonómia, ha nem lesznek önálló intézményeink” - figyelmeztetett az RMDSZ elnöke. Markó üzent a bukaresti román politikusoknak is: ,,Nem az igazságügy-miniszter asszony kétes érték? reformja vitte be Romániát az Európai Unióba, hanem sokkal inkáb az RMDSZ higgadt, józan, céltudatos, következetes, de mindig együttm?ködésre kész magatartása”, felszólította ?ket, tartsák be adott szavukat, mert ,,él másfél millió magyar ebben az országban, aki nem érzi magát egyenl?nek. És aki nem érzi magát egyenl?nek, az elégedetlen. És aki elégedetlen, azzal szóba kell állni, mert egyébként baj lesz.” Az RMDSZ az a szervezet, melynek segítségével szóba lehet állni másfél millió magyarral, és lehet közös megoldást keresni - mutatott rá Markó Béla, és kiemelte, Bukarestben tárgyalni nehezebb, mint ,,itthon rázni az öklünket”. Beszéde végén leszögezte: ,,Az autonómiához pedig ma jóval közelebb vagyunk, mint néhány évvel ezel?tt, és el?bb-utóbb azt is valóra fogjuk váltani.”
A szövetségi elnök beszámolóját követ?en órákon át tartott a küldöttek hozzászólása. Többnyire egyetértésüknek adtak hangot, az SZKT-kon már megszokott módon er?sítették fel Markó üzenetét. Többen elítélték T?kés indulását, elhangzott a megosztás veszélye, és sokan beszéltek az elért eredményekr?l. Ritka volt a más véleményt megfogalmazó hang, és a szigorú id?keretek miatt kritikát kevesen és nagyon röviden fogalmazhattak meg. Tegnap délután a kongresszusi küldöttek szavaztak az RMDSZ programjának módosításáról, ma délel?tt módosítják az alapszabályzatot, majd elnököt választanak.
Farkas Réka