A színész naplójábólKultúra: Reménybe csomagolt útravaló

2007. március 3., szombat, Archívum 2003–2007

Azon töprengek napok óta, hogyha a mesebeli szegény legényhez hasonlóan útnak indulnék egy ismeretlen világba - mondjuk, az Európai Unióba -, mit vinnék magammal. Töprengés közben elkalandoznak gondolataim...
Eszembe jut, hogy 2005-ben karácsony táján a sepsiszentgyörgyi helyi televízió fiatal m?sorvezet?je meghívott egy él? adásba, hogy beszéljek a bakikról. Ha egy színész, akinek fellépései tele vannak a bukás, megszégyenülés, a baki számos veszélyével, nem tud furcsaságokat mesélni, akkor ki?
Fiatalon - a Királyasszony lovagja cím? romantikus dráma címszerepl?jeként - mérget kellett innom, valami megzavart, és a ,,méreggel teli”, nyilván üres üvegecske helyett egy másikat hajtottam fel. Hajmosó szer volt benne. Az utolsó háromoldalnyi szöveget habzó szájjal mondtam el....
Az Ahogy tetszik Bolondjaként egy láda kinccsel a vállamon kellett megjelennem egy erd?ben. Szül?városomban, Brassóban. Édes­anyámat idejében felkészítettem, hogy figyelje meg, milyen ügyes a komédiás fia - nemhiába vállalta annak idején, hogy a félt? apai szigor ellenére elszöktet felvételizni a színire -, szóval figyeljen, hogy egy üres ládát milyen meggy?z?en kezelek hatalmas teherként. El is csodálkozott édesanyám, büszke is volt nagyon, amikor színpadra lépve a nagy teher súlya alatt összeestem... Honnan tudhatta volna, hogy amíg fiát egy komédiás társa a színfalak mögött szóval tartotta, addig másik kett? több kiló vasat csempészett az üres ládába...
Kabaré-el?adáson az egyik jelenetben toprongyos embert játszottam, pár perccel kés?bb egy francia sanzont énekeltem szép színészn? oldalán, fehér szmokingban. Gyorsan kellett átöltöznöm. Amikor bementem a színpadra a lángoló vörös estélyi ruhában tündökl? hölgy mellé, és elkezdtem: ,,Vártam rád hosszú éveken át”, rám nézett, és odasúgta: ezt miért csinálod velem? Magamra pillantottam: felül hófehér szmoking, deréktól lefelé átkötött rongy... spárgával megkötve...
Ilyesmikr?l akartam beszélni a helyi televízióban, de amikor átadták a mikrofont, eszembe jutott, hogy otthon a feleségem odatette f?ni a töltött káposztát, de nem tudja, hogy a benne lev? hús két napig nem h?t?ben volt, hanem egy csomagmeg?rz?ben, valahol elhagytam. Igaz, egy kit?n? szakember ,,megvizsgálta” és ,,megdolgozta”, használható volt. Karácsony el?tt nem szabad hazudni, gondoltam, bevallom a televízió nyilvánossága el?tt ezt a bakimat. Megért, megbocsát.... és bátran f?z tovább... Bele is kezdtem - elmondtam, hogy most f? a káposzta, de a benne lev? hús két napig hányódott a nagyvilágban... ekkor a m?sorvezet? megállított, ne folytassam - cs?döt mondott az egyik gép... Szerencsére a feleségemnek kiváló a humorérzéke...
A bakikról ennyit.
Ha mesebeli szegény legényként hosszú útra kelnék, magammal vinném bukdácsoló, bakizgató, meg-megtorpanó sorsunk nehéz óráin átsegít? humorérzékünket, Isten szeretetének zálogát.
László Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép