OlvasólámpaKultúra: Aki ?rz? lehetett a strázsán

2007. március 3., szombat, Archívum 2003–2007

Utolsó könyvét már nem vehette kezébe, nem dedikálhatta barátainak, tisztel?inek Süt? András: a Létvégi hajrában cím? szövegösszeállítás halála után, nemrég jelent meg Debrecenben a Kossuth Egyetemi Kiadó gondozásában. (Szerkesztette, a jegyzeteket írta Ablonczy László és Cs. Nagy Ibolya.)
A vaskos kötetben olvasható esszék, interjúk, születésnapi köszönt?k, laudációk, levelek dönt? többségükben az utóbbi években keletkeztek - valóban ,,létvégi” körülmények között, mikor a testet-szellemet bénító gyilkos betegség kínjai nagyobb vállalkozásba való bocsátkozást immáron nem engedélyeztek Süt? András számára. De ennek a könyvnek az anyagát a szerz? még maga válogathatta egybe az elmúlt nyáron, augusztusban - orvosi kezelések közötti ,,hajrában” -, s adhatta át szerkeszt? barátainak. A korrektúrát azonban már nem láthatta. Végzetes beavatkozással a kegyetlen sors posztumusz kötetté változtatta - stilizálta át - ezt a gy?jteményt. Mintegy végs? üzenetként.
A Létvégi hajrában darabjai a maguk gyönyörködtet? változatosságában Süt? András tág kör?, folyamatos, mindig eleven szellemi érdekl?désének, tájékozódásának, mindenre való odafigyelésének, kezdemények és sikerek iránti érzékenységének beszédes dokumentumai. A kegyetlenül megpróbáltató ,,létvégi” esztend?kben is volt néki ereje, türelme biztató szavakkal szólni pályatársaihoz, barátaihoz, azokhoz, akikkel azonos hullám­hosszon gondolkodott a világ dolgairól. Újból meg újból, fáradhatatlanul vallomásos írásokban figyelmeztetett a feledhetetlen szül?föld, a létükben s anyanyelvükben olyannyira fenyegetett mez?ségi magyar szórványok vészesen sokasodó gondjaira. Hittel vallotta, hogy mifelénk, ezeken a tájakon az íróembernek nagy hagyományokban gyökerez? erkölcsi kötelezettsége a közügyek teherviselése tollal és szóval, azonosulással idézvén Németh Lászlót: ,,Nem akarok csak m?vész lenni. Egy író, aki csak szép: szajha.” 2002-ben mondta Süt? egy interjúban: ,,Az írástudó nem fordíthatja el fejét a saját népét?l. Ez itt olyan világ, amelyben író, költ?, színész, m?vész maga is felel?s azért, hogy olvasóinak, közönségének tömege megmarad-e, vagy megsemmisül a történelem olvasztókemencéiben. Ez itt olyan világ, amelyben vissza kell szereznünk mindazt, amit 80 év alatt elvettek t?lünk. Ez itt olyan világ, amelyben el?ször közösségileg kell átvészelnünk a viharos id?ket, hogy azután majd jobban ?rizhessük az individuum szentségét is.”
Süt? András soha nem rejtette véka alá eszményeit, élet és irodalom viszonyát illet? nézeteit, néphez-nemzethez való szoros köt?dését, közösségi elkötelezettségét. A Létvégi hajrában esszéi, jegyzetei, beszélgetései, levelei minderr?l félreérthetetlenül tanúskodnak.
Leginkább talán a szóban forgó nevekkel érzékeltethet? Süt? András írói m?helyének légköre, szellemi tágassága. Hadd soroljam: Illyés Gyula, Czine Mihály, Kemény János, Bözödi György, Horváth István például - az Emlékezés ideje cím? fejezetben -, aztán Nagy Gáspár (akir?l még az él?k között szólhatott többször is), Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Görömbei András, Beke György, Domokos Géza, Farkas Árpád, Sára Sándor, Romsics Ignác, Szekér Endre, Pintér Lajos, Sylvester Lajos, Magyari Lajos, Bogdán László és a hozzá oly közel álló Sinkovits Imre, Agárdy Gábor meg Erd?s Irma, a politika színtereir?l: Antall József, Laurer Edith, Tabajdi Csaba és a képz?m?vész K? Pál, Hunyadi László... Az említettek egyikéhez-másikához olyan fontos - mondhatnám: történelmi súlyú - levél-dokumentumok íródtak annak idején, mint a Domokos Gézának küldött terjedelmes szöveg, ami voltaképpen az Esély második kötetének margójára jegyzett észrevételeket tartalmazza, s ezúttal a levél írója - Süt? András - az RMDSZ vezet?ségének egykori, kezdeti évekbeli politizálásának gyöngeségeir?l is számon kér? hangsúlyokkal mondott véleményt.
A ,,létvégi” esztend?k személyes köt?dés? eseményeir?l, irodalmi és közéleti munkálkodásának, küzdelmeinek hétköznapjairól, a megérdemelt sikerekr?l, elismerésekr?l és a fájdalmas övön aluli ütésekr?l, alvilági bugyrokból fölbukkant bántásokról is van megvilágító mondanivalója Süt? András­nak. Sírig tartó meg nem nyugvással emlékezik gyakran 1990 véres vásárhelyi márciusára, az ellene irányított gyilkossági kísérletre, távolabbi id?kb?l a budapesti Nemzeti Színházhoz f?z?dött jó viszonyára (s azokra a kés?bbi furcsa fejleményekre, melyek során egyszer csak megsz?nt létezni a pesti Hevesi téren a Nemzeti...).
Fel-fellobbanó indulatainak felh?foszlányai mögé is bepillantást nyerhetünk egyik-másik vallomásos megnyilatkozásának olvasása közben - ahogyan a családcentrikus, otthoncentrikus meghittség atmoszférája is jól érzékelhet? ezeknek az írásoknak a mélyebb rétegeiben. S még mi minden...
Végtelenül hézagos lenne a Süt? Andrásról rajzolható irodalomtörténeti pályakép a Létvégi hajrában lapjain egybefogott szövegek ismerete nélkül. De arról a világról is kevesebbet tudhatna az utókor (meg a jelen), melyben ez a kivételes érték? erdélyi magyar életm? - a Süt? Andrásé - kiteljesedett az Id? markában.
2002-ben, a 75. születésnapja alkalmával rendezett soproni ünnepségen többek között így szólt a jelenlév?khöz Süt? András: ,,Azzal vigasztalom magam, hogy az erdélyi magyarság eszméletében én is ?rz? lehettem a strázsán.” 2007-ben, születésének 80. esztendejében mi azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy megszívlelhetjük legutolsó könyvének sok húron fölhangzó üzenetét.
(Süt? András egyik utolsó írását lásd a 7. oldalon)
Nagy Pál
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép