Máról holnapra: A csatlakozás ára

2007. március 6., kedd, Archívum 2003–2007

Hogy mennyire felkészülten - és tényleg minden területen felkészülten-e? - lett tagja Románia az uniónak, vita tárgya lehet, de a csatlakozás után kialakuló munkaero-piaci helyzet máris több olyan problémát vetett fel, amellyel logikusan szembesül egy olyan ország, amelynek átlagjövedelmei mélyen az uniós államok legalsó szintje alatt állnak. A múlt heti kormányülésen jelen volt Basescu elnök is, szép szokásához híven hevesen bírálta a kabinet tevékenységét, nehezményezte, hogy a feddhetetlenségi ügynökség létrehozásáról szóló törvénytervezet jóváhagyásának elmulasztása, amely a csatlakozás egyik elofeltétele volt, rossz színben tüntetheti fel az országot Brüsszel elott, hiszen a vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell. Felvetette a mezogazdasági reform hiányát is, amely miatt az ország jelentos támogatásoktól eshet el. A kormányülés bevallott célja viszont a külföldi munkavállalók hazacsábítása volt, terveket dolgoztak ki, hogyan lehetne a mintegy kétmillió külföldön dolgozó román munkavállalót hazacsalogatni. Nem vagyunk jósok, de már most kijelenthetjük: az adott feltételek mellett nehezen vagy sehogy. Sot, a munkaero-kivándorlás az elkövetkezokben is folytatódni fog, különösen az egészségügyben. Számoljunk: nálunk egy egészségügyi alkalmazott átlagfizetése 120 euró, különféle kedvezményekkel elérheti a 200 eurót, erre még mindenféle pótlékokkal rájöhet 300 euró. Ezzel szemben Nyugaton egy egészségügyi középkáder átlagfizetése, képzésétol függoen 800 és 3500 euró között mozog. Hogy az elvándorlási hullám - ha ezen a helyzeten valamiképpen nem sikerül javítani - hova juttathatja az amúgy is romokban hevero román egészségügyet, arról jobb nem is beszélni. Középkori állapotokat ígéro vízióink vannak. De ugorjunk: nincs ugyan hivatalos nyilvántartás arról, hogy a becslések szerint több mint kétmillió külföldön tartózkodó román munkavállaló milyen területeken tevékenykedik, de legnagyobb részük az építoiparban… A Román Statisztikai Hivatal 2006-os adatai szerint az építoiparban dolgozók átlagbére 244 euró, ez 2009-re elérheti az 500 eurót. Ezzel szemben például Olaszországban, amely a román építomunkások jelenlegi Mekkája, az alapbér 800 és l300 euró között mozog, s egy szakmunkás fizetése elérheti havonta az l800 eurót is. Amíg így áll a helyzet, minden nemesen patrióta terv, amely haza szeretné csalogatni ezeket az embereket, demagógia és illúzió. Ráadásul Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter elismerte: eszközeik sincsenek arra, hogy béremelésre kényszerítsék a munkaadókat. A törvények is rosszak: a román munkáltató hatvanszázalékos adót fizet, a nyugati 45 százalékot. Az elburjánzó bürokráciának is léteznie kell valamibol. Most ütnek vissza az átgondolatlan, kapkodó intézkedések, az örök halasztások…
Bogdán László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-03-05: Archívum 2003–2007 - :

Mi, hol, mikor?