Riport: Hidvégi háztuznézo

2007. március 6., kedd, Archívum 2003–2007

Van, ahol a dolgoknak a széle nem üti a hosszát. Így van ez Hidvégen is. Nem a költségvetésre, nem is a pénzre célzunk, hanem az erdo-közbirtokosság visszajáró vagyonára, a református egyház földjussára, egyéni sérelmekre. Hidvégen közel sincs vége a földosztásnak, soron még a 247-es. Egyébként zajlik itt is az élet, ám a birtokviszonyok rendezésével lassabban haladnak, s a lepergett tizenhét esztendo lerakódásait nehéz már átrendezni. Nem hajlandóak bármilyen kevéske jussukról is lemondani a hidvégi magyar és román birtokosok, s a baj akkor kezdodik, amikor a széle nem üti a hosszát.
Segélykiáltás erdoügyben
Látogatásunk alkalmával Adrian Hora alpolgármester az állami erdészetet hívta segítségül, hogy azonosítsák a legeloparcellákat, és tisztázzák azokat a gondokat, amelyekkel a helybeli erdo-közbirtokosság küzd. Sok embernek van benne része, kell a fa vagy annak pénzbeli értéke. S mert a birtokosság elnöke betegállományban, annak alelnökétol, id. Czintos Györgytol, titkárától, Nicolae Nesinovtól érdeklodtünk a konkrétumok felol.
- Most kaptunk vissza 254 hektár legelot ? tájékoztat Czintos György. ? Ezt már két esztendeje kértük. Eddig községi legelo volt. Közösen kijelöltük azokat a legelorészeket, amelyek minket illetnek. Nos, azért várjuk Munteanu mérnököt, hogy közösen azonosítsuk a legelo- és beerdosödött legelorészeket. Ezeket át kell vennie az erdészetnek, hogy ok oriztessék. Ismétlem, azért is, mert fák is vannak ott, amiket orizni kell. Amíg ezt nem végezzük el, addig nem kap a birtokosság ezekre a területekre tulajdonbizonylatot.
? Mennyi erdovagyona van a birtokosságnak?
? A legelokkel együtt 678 hektár. Eddig nem volt legelonk. Most beerdosödött részeket is kapunk vissza. Ilyen a Foldizsán, majd a Felmeno, az Árnyék, a Tisztás, Bay Ferenc kertje, Oldal­havad, Orbán gödre, az Árkosi puszta és a Nagyhavadnak egy része. Itt jegyzem meg, hogy utóbbinak egy része a jelenlegi községi legelo, és vagy 22 hektárt Boér örökös kapott vissza ott. Tíz esztendore elkészítettük az üzemtervünket, s szerencsénk, hogy a felsorolt erdos legelokre a tanács most két esztendeje elkészíttette. Eddig eredménnyel termeltünk erdonkbol, az idénre 650 köbméter a kvótánk, de nincsen a fa kibélyegezve. Erre csak ígéretet kaptunk. Azért sürgetjük az erdészetet, mert a kitermelt fa árából adósságainkat törleszteni kell. Nekünk más jövedelmünk nincsen. A tavaly elültetett két hektár terület a pénzünket elvitte, az idén még két hektárt be kell ültetnünk. El kell mondanom, adósságunk, kb. 140 millió régi lej, s hogy azt törleszteni tudjuk, a visszakapott legeloket az idén árverés útján bérbe adjuk. Csak 250 millió lejjel rendelkezünk, ebbol ki kell fizetnünk azokat a tagokat, akik nem óhajtották kivenni a farészüket: minden hektár után félmillió régi lejt.
Nicolae Nesinov elmondta, hogy a kisebb erdovagyonnal rendelkezo birtokosságok helyzete eléggé szomorú, olykor gazdasági szempontból bizonytalan. Ne nézze azt az állam, hogy ezek erdélyi sajátosságok, hozzon rá törvényt, s amíg valamennyire lábra állnak, anyagilag támogassa ezeket. Talán uniós megoldást is lehetne rá találni. Vegyék ezt úgy, mint segélykiáltást.
Az egyházak sem mondanak le jussukról
T. Nagy János tiszteletes négy esztendeje szolgál a hidvégi református gyülekezetben. Elmondta, hogy nem a lelkiekkel, nem a gyülekezeti élettel van gond, hanem az anyagiakkal, foleg azokkal az ingatlanokkal, amelyeknek tulajdonjogi helyzetérol kell dönteni, de a még visszajáró földjussal is, amit a peresbitérium maradék nélkül vissza akar szerezni.
- Az iskola három épületét tizenöt hónapja visszakaptuk - tájékoztatott a lelkész -, de mind ez ideig, a törvény különféle értelmezése okán, a tanács használatukért egy árva lej bért nem fizetett. A vita a mi javunkra dolt el, s most úgy néz ki, peren kívül az egyház megkapja mintegy 150 millió régi lejes jussát. A tanügy meg tudná vásárolni az egyháztól az iskolaépületeket, melyeknek egy része eléggé megrongálódott, mert hatvan esztendo alatt alig javítottak rajta. Ezen még gondolkodunk, mert a régiek eléggé nagy áldozatok árán építették fel. Pénzre is szükségünk lenne, mert a parókia mellett visszakapott volt kántori lakot teljesen fel kell újíttatnunk, és a templomunk harangtornya is javításra szorul. Majdnem 14 hektár szántóföldünket a földosztó bizottság nem mérte ki ez ideig. Ígéretet kaptunk, de csak gyengébb minoségu területen tudják visszaszolgáltatni, amit a presbitérium nem hajlandó elfogadni. Egyházi erdonket maradék nélkül visszakaptuk. Sajnos, fiatal erdo, hasznot esetleg annyit hoz, hogy adósságainkat fedezi.
Telefonon megkerestük Ciprian Bugnariu fiatal hidvégi ortodox lelkészt, azt kérdeztük tole: küzd-e hasonló gonddal gyülekezete? ,,Igen - felelte. - Nekünk is van 12 hektárnyi földjussunk, amit vissza szeretnénk kapni. Azon is gondolkoztunk, hogy ha nem megfelelo helyen mérnék vissza, elfogadnánk a kártérítést is. Ezt azonban a hektáronkénti értéktol tenné függové az egyháztanács.” Elmondta, hogy végre rendezték-szépítették a templom külsejét, és belül már megkezdték a falfreskók készítését. Az idén folytatják. Egy máramarosi származású piktor készíti a falfestményeket, aki Bukarestben is szép munkát végzett.
- Vajon akadálymentes a helyi földosztó bizottság tevékenysége? - tettük fel a kérdést Sala Pál jegyzonek. - A faluban azt beszélik, hogy azért nincs elég földtartalék, mert olyanok is kaptak, akiknek nem volt, és ott jutottak területhez, ahol most mások követelik jussukat.
- Tizenhét esztendo hosszú ido. Ki gondolt arra, hogy sorozatban jönnek a földtörvények, melyeknek értelmezése sem a legkönnyebb. Például a 247-esnek, amellyel most dolgozunk, van egy olyan kitétje, hogy a földet a régi helyén kellene visszaadni. Ez akkora nehézséget hozott, hogy el sem lehet képzelni. Hidvégnek van egy sajátossága is. Itt állami gazdaság volt. Annak a részvényeseit - részben - itt kellett kielégíteni. A helyzet bonyolultabb, mint hinnénk. A maga módján mindenkinek igaza van, de tizenhét esztendo tulajdonrendszerét újra felborítani, újrarendezni szinte lehetetlen. Emlékeztetni szeretném a hidvégieket arra: annak idején beleegyeztek abba, hogy egyféle tagosítást végezzünk a nadrágszíjparcellák elkerülése végett. Egyrol biztosíthatom az olvasókat: a földosztó bizottság dolgozik, sorra megoldja a bajokat. A magyar egyház is megkapja részét, de nekik is voltak gyengébb földterületeik hajdanában, azoknál jobbat most nincs ahonnan kimérni.
Jogosan követelik jussukat az emberek, hiszen az utódoknak, gyermekeiknek, unokáiknak hagyniuk kell valamit, ebben a dologban nincsen pardon! - tesszük hozzá mi, akik láttuk, hogy milyen szép, tehetséges és vidám tanulóifjúsága van ennek a községnek.
Ha nem az egyik, akkor a másik
Nincs ok aggodalomra a gyereklétszámot illetoen - tudtuk meg a helybeli I-VIII. osztályos iskola igazgatótanárától, Tampa Nicoletától. Óvodával és a Hidvéghez tartozó nyáraspataki iskolával együtt 326 gyereket oktatnak-tanítanak.
- A létszám növekedoben, a román felso tagozaton önálló osztályok muködnek, s a magyaroknál egyetlen összevont osztály, de jövoben már ketto lesz. Van azonban más jellegu gondunk éppen elég. Jelentosebb a nyáraspataki eléggé megviselt épület felújítása és az udvaron levo illemhely újraépítése. A községközpontbeli óvoda épületét egy rehabilitációs program keretében javíttatjuk, hasonlóképpen az elemi oktatásnak helyet adó régi épületet, mely nem csupán javításra szorul, de meg kell erosíteni. Itt a központi iskolának három épületét visszakapta a helybeli magyar egyház. Az új szárny állami tulajdon. Az egyház és az iskola mindig testvérintézmények voltak, s én hiszem, hogy fogunk majd közösen találni olyan megoldást, amely az egyház, de a tanintézmény számára is elfogadható. Ezért mondtam, hogy ha nincs baj a tanulólétszámmal, van az épületekkel: ,,ha nem az egyik, akkor a másik”.
Arra kértek a hidvégi magyar tanerok, beszéljek a gyerekeknek az ásványvizekrol, azok eredetérol, hasznáról, annál is inkább, mert Nyá­raspatak területén van egy savanyúvízforrás, amit ebben az évben ki fognak takarítani a tanulók. A kis tudományos találkozón helybeli tanárok és szülok is megjelentek. Erre az alkalomra palackozott borvizekbol kis kiállítást rögtönöztek, s a táblán ez a mottó fogadott: A szót is, a vizet is csak tiszta forrásból! Gajai Mária tanárno és Sala Emilia tanítóno elmondta, hogy nagy lelkesedéssel zárták Hidvégen a tanulók az elköszöno farsangot, óvodások, kisiskolások és a nagyobbak is - magyarok és románok közösen - vidám farsangi maszkabálokat tartottak. A tanulóközösség részt vesz A természet az én barátom elnevezésu versenyben. Ennek keretében többek között ökológiai szeméttelepet és dendrológiai parkot fognak létesíteni.
Hidvégen a muvelodési élet - mondták - pillanatnyilag hullámvölgyben. Életre kelt azonban a sportélet - fuzte hozzá Sala Pál. - Van egy D ligás labdarúgócsapatunk, s készülünk a tavaszi bajnokságokra, örvendetes, hogy ebben a csapatban tehetséges roma fiúk is játszanak.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-03-06: Archívum 2003–2007 - :

Gazdakör: Hírlugas

2007-03-06: Archívum 2003–2007 - :

Magazin: Batman-kommandó