Kitekinto: Szarvasi lokálpatriotizmus

2007. március 8., csütörtök, Archívum 2003–2007

A múlt hét végén médiakonferencián vettünk részt a Kárpát-medence s a történelmi Magyarország mértani központjában, Szarvason. Vendéglátóink természetesen elvezettek a 82 hektáros európai híru arborétumba, a Holt-Körös partján megtekintettük a mesterséges dombra emelt, négy vitorlaszárnyas szélmalmot, ahogyan a helyiek írják-mondják, ,,a legtöbbet beszélo emléket a magyarságot ért égbekiáltó igazságtalanságról, Trianonról”.
Szarvas a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország földrajzi központja. Az ideérkezo akarva-akaratlan elgondolkodik az egykor Európa egyik nagyhatalmának számító ország sorsán és a térség mai állapotán.
A szarvasi médiakonferenciára a legnagyobb távolságról, mintegy 550 kilométerrol e sorok írója érkezett. Szarvasról annyit tudott, mint általában egy magyar közember: nagy híru arborétuma a turisták ezreit vonzza, a környék kiránduló- és horgászparadicsom, itt található Magyarország nagyságrendre ötödik állóvize, a több mint 30 km hosszúságú Holt-Körös folyamág, amely nevének ellentmondóan igen is élo víz, az arborétum koronaere. Dr. Sipos Andrást, az arborétum egykori foigazgatóját személyesen is ismerem, egykor Vígh István gyozte meg, hogy az ugyancsak országos híru ,,fadoktor” látogasson el Zágonba, és szakértse meg, mit lehetne tenni a Mikes-tölgyek életének meghosszabbításáért. Egész napos élmény volt a híres professzorral együtt lenni, de utólag az már kevésbé volt kellemes, hogy megállapodásunk ellenére a község akkori foembere nem volt képes két ráfvasat összehegesztetni, s ezzel az épebb tölgy V-alakú, korhadó ágát a foághoz hozzákapcsolni. És ahogy azt látni lehetett, jött az elso szélvihar, s a hatalmas ágat földre terítette. Késobb a jelenlegi polgármesternek, Kis Józsefnek és a jóérzésu zágoni embereknek kellett közbelépniük, hogy az ereklye értéku fa ágából elkészüljön, és fedél alá kerüljön Mónus Béla fafaragó muvész zágoni Mikes Kelemen térplasztikai alkotása.
Szarvas féltett kincseihez tartozik a több mint másfél ezer fa- és cserjefaj. Ezek alapját azok a növények képezik, amelyeket gróf Bolza József, s majd leszármazottai telepíttettek erre az ideális helyre, köztük olyan ritkaságokat, mint a mamutfenyok, páfrányfenyok vagy a mocsári ciprus. Ezek egy része a bécsi császári udvar híres kertjébol származott. Mocsáriciprus-telepítvény, tudtunkkal, a szarvasi mellett a Duna-delta Szent György ágánál található, amelyet kísérleti jelleggel telepítettek oda. Ez a fa a víz alatt kúszó, hatalmas kiterjedésu gyökereit ki-kiemeli a mocsárból, hogy bütykein keresztül oxigénhez jusson.
A parkból, természetesen, nem hiányoznak az oshonos tölgyfélék sem, amelyek közül a legidosebb, amint ezt dr. Sipos Andrástól megtudtuk, egy hajdani vágóhíd közelében áll, s ennek gyökérzete mintegy 28 méterre közelítette meg azt a helyet, ahol a vágóhídi hulladékot az akkor még élo Körös vizébe engedték, melyet táplálékként hasznosított. Ez a történet arra is bizonyíték, hogy a helyváltoztatásra képtelen növényzet is igazodik a környezeti adottságokhoz.
Szarvasi történelmi emlékút, s a baróti székely kapu
A szarvasi arborétumról tehát voltak elozetes, minimális ismereteim, hogy ne kelljen bámulnom a csodát, mint Bálám szamarának. Ezért volt meglepo számomra, amikor erdélyi ismerosöket fedeztem fel a baróti és szentegyházi székely kapu képében.
Az igényes kivitelezésu Szarvas címu album egyik terjedelmes passzusa kiemelt helyen méltatja a székelyföldi faragott kapuk történetét.
,,1999. novemberében megalakult Szarva­son is a Millenniumi Emlékbizottság. Ez a bizottság tuzte napirendre a Történelmi Ország Közepéhez vezeto Nemzeti Történelmi Emlékút megalkotását.
Szarvas Város Önkormányzata 2000 tavaszán hozta létre a Történelmi Emlékút Közalapítványt. A megalakulás után meghívásos pályázat keretében az alapítvány kuratóriuma felkérte Lestyán Goda János szobrászmuvészt az Emlékút képzomuvészeti kompozícióinak megtervezésére és megalkotására.
A 2000. augusztus 18-i Emlékút-avatásra négy emlékmu készült el végleges formában: a Honfoglalás, az Államalapítás, az Árpád-kapu, valamint a XX. század. Emellett 12 ideiglenes - ezzel együtt önmagában is muvészeti erovel bíró - emlékoszlop, a 2000. év Magyarországának emléktáblás malomköve, valamint Barót és Szentegyháza erdélyi testvérvárosok által ajándékozott székely kapuk kerültek az 1250 méter hosszúságú útvonalra. Lényege: a Történelmi Országközép történeti és turisztikai szerepének erosítésével, egy múlt századi - ún. betlehemi - gátszakaszon virtuális történelemkönyvként jeleníti meg népünk történetének legfontosabb állomásait. Az elkészült kompozíciók munkálataiban szentegyházi és baróti vállalkozók vettek részt, Szarvason pedig Csog József, Kelemen József, Buzogány Mózes és Sándor Attila erdélyi fafaragók személyesen segítették a kivitelezést.”
Erre mondják, hogy kicsi a világ, s jó érzés olvasni ekkora távolságra is a székely kapuhoz elhelyezett márvány emléktáblán ,,az erdélyi Barót és Szentegyháza, Szilágysomlyó magyarsága és Szarvas város adakozó, honszereto közössége” feliratot.
Médiakonferencia a Kárpát-medence mértani közepén
A szarvasi Vajda Péter Muvelodési Köz­pontban rendezett konferencia a lokálpatriotizmus szerepe a médiában témát ölelte fel, és a magyar-magyar média együttmuködésének újragondolását célozta meg.
Ebbol a szempontból nézvést a történelmi Magyarország földrajzi központjába össze­hívott tanácskozás helyszíne több mint indokolt, azt is jelezni kívánta, hogy a jelenlegi kommunikációs lehetoségeket figyelembe véve a vidéki sajtó szerepkörét is újra lehet és újra kell gondolni, s a szervezok találóan emelték ki a lokálpatriotizmus szerepét is, hiszen egy tájegység írott vagy sugárzott kiadványának alapveto ismérve a hely szellemének, a helyi patriotizmusnak az ápolása. A közvetlen környezet problémái és ezek megoldása nagy mértékben foglalkoztatja az embereket, s ennek köszönhetoen nagyobb szerephez jutnak a vidéki sajtóorgánumok.
A konferencián a ,,magyarországi vidékiséget” Varga Ottó, a Békés Megyei Hírlap foszerkesztoje képviselte - témája a lap arculatváltásának elso évi tapasztalatai és eredményei -, Nyerges Csaba, a Kisalföld foszerkesztoje A lokálpatriotizmus szerepe a vidéki sajtóban címmel értekezett, jómagam Egy székelyföldi napilap és az anyaország kapcsolata témát jártam körbe, Nagy László Mihály, a marosvásárhelyi Magna Media Press szenátora a média és a turizmus kapcsolatát bontotta ki, Szucher Ervin, a Krónika fomunkatársa A médiakapcsolatok különbözoségei és lehetséges közös pontjai címmel tartott eloadást. Erdélybol még Nagy Bodó Tibor, a marosvásárhelyi Mix FM Rádió szerkesztoje volt jelen. A központinak minosülo magyarországi sajtót Pomezanski György, a Duna Televízió alelnöke, Bereki Anikó, a Magyar Televízió Határon Túli és Regionális szerkesztoje, Makai József, a Magyar Hírlap fomunkatársa képviselte. A rendezvény házigazdája Köblös Anikó volt, a konferencia megnyitóját Babák Mihály, Szarvas város polgármestere, országgyulési képviselo vállalta magára.
A példásan megszervezett rendezvény ,,ütközopontjának” Makai József eloadása bizonyult, aki eléggé sarkított példákat mondott arra, hogy az elektronikus média ki fogja szorítani a papír alapú újságot, amelyet a résztvevok többsége cáfolt, bár elobbi eloretörését maga is értékeli, és szerepkörét nem vitatja. A legnagyobb példányszámú Kárpát-medencei vidéki lap a Gyorben megjeleno Kisalföld (70 000 példány). Ebben a körben a Háromszék a Kárpát-medence legkisebb megyéjének a legnagyobb magyar példányszámú lapja, a maga pénteki 18 000 példányával. Az összlakosságra vetített példányszámot illetoen ez eléggé magasan értékelheto helyezés, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az anyagi gondok miatt a szomszédság vagy a lépcsoházbeliek többen rendelnek egyetlen példányt, amelyet sorra olvasnak el. A lap kezdetektol huséges olvasógárdája többnyire a falvak népe, hatvan százalékuk középkorú és idos ember. Rendkívül érdekes, hogy a lap elektronikus változatának külföldi olvasói többségükben fiatalok, akik gyakran hamarabb olvassák az újság online-számait, mint az itthoniak.
Szarvason ,,a hely szellemét” a résztvevok többsége úgy képviselte, hogy értekezésében, kérdésfelvetéseiben a magyarságát tudatosan vállaló és következetesen építo hangnemet érvényesítette. Ez a lokálpatriotizmus természetes velejárója, sok esetben mintegy ellentéte a ,,központi” sajtó nemzettudatot lekicsinylo, vagy éppen ellene feszülo indíttatású lapjainak. E sorok írója a lokálpatriotizmus érvényesülését és vállalását nem csupán a helybeliségre, a helyi értékek felkarolására és érvényesítésére irányítja, hanem ezt a Kárpát-medencére, a nyugati szórványmagyarságra és a moldvai csángókra is kiterjeszti. Számon tartjuk a tolünk származókat, számukra a lapban is teret biztosítunk, problémáikat is képviseljük. Erre kéznél volt a helyi példa: Szarvas közvetlen közelében található az a Dévaványa, ahol a felsocsernátoni dr. Rákosi Árpád ügyvédi karrierjét kezdte, majd 1940-1948 között Há­romszéken, elsosorban Sepsiszent­györgyön teljesített szolgálatot, innen került vissza Kecskemétre, ahol elobb a Rákossy-korszak koncepciós perében ítélték el, és másodszor Kádár csukatta le 1956 miatt. Rákosi Árpád szobrának leleplezésére ez év augusztusában, a Háromszékrol elszármazottak világtalálkozója idején kerül sor.
Szarvason boven szóltunk a lokálpatriotizmus és nemzeti szimbólumaink kapcsolatáról, kifejtve, hogy mennyire szánalmas és ártalmas az, amit a nemzeti érzés hiányával lévok a nyomtatott és sugárzott sajtóban is elmuvelnek. Ilyen akár az Árpád-sávos zászló, a turul körüli nemtelen bakalódás, vagy bizonyos budapesti jelenségek, témák rákényszerítése a vidéki sajtóra.
Mi, ,,vidékiek” döbbenten figyeljük a március 15. megünneplésével kapcsolatos nagyvárosi félelmeket, a terrorveszély címkével ellátott, nemzeti egységet bontó alantas manovereket, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a 90-es évek romániai gondjaira, s azokra is, akik nálunk abban az idoben az ellentéteket gerjesztették.
Örvendetes, hogy Szarvason, egy 18 000 lakosú vidéki városban mi, lokálpatrióták otthon érezhettük magunkat, mert vendéglátóink képesek az ,,otthon levés” érzelmének a megalapozására és megorzésére.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-03-08: Archívum 2003–2007 - :

Világfigyelo: Röviden