,,...Hát mondd meg oszintén, kedves barátom, van-e igazság itt nálunk, Erdélyben, Romániában? Van-e igazságot tevo jó Isten, mert ha volna, és nem merem tagadni, csak kételkedem, nem engedné meg, hogy egy nevében magyar ember, mégpedig szép nevu magyar bitorolja szüloföldem, Erdélyország nevét... Ha van, nem kéne hagynia kénye-kedve szerint uralkodni-basáskodni az olyan férfiút, aki annyi sok rosszat tett az utóbbi másfél évtizedben saját fajtájának, nemzetének... Tudod, kire gondolok?! Hát ember-e, magyar-e az olyan, aki kihasználva fondorlatosan a rendszerváltás zurzavarait, élve román politikus rokonságának hátterével, felvásárolja a megye legmenobb állami vállalatait, szándékosan szétzülleszti, olcsón továbbadja gépeit-felszereléseit, szélnek ereszti alkalmazottjait, sok ezer emberrel szaporítva Háromszék munkanélküli táborát? Munkásember, elolegbol és elszámolásból élo proli voltál, mint én, el tudod képzelni, mikor valaki állás, fizetés és kenyér nélkül marad egyik napról a másikra egy olyan ember öntörvénye miatt, aki itt született a Székelyföldön, s Olténiában tanult mesterséget, ezt a másokat kisemmizo, huncut »szakmát«. Hallottad, mit csinált Kézdin? Miután pénzügyi manovereivel addig rentálibis cégeket tett tönkre, sikkasztásért és más törvénytelenségek elkövetéséért ült a sitten is, kiszabadulása után eladja annak a gyárnak szívét-lelkét, szerszámgépeit, amelyek nélkül egy csavargyár nem létezhet. Most figyelj a lelketlenségére! A Rematnak, az ócskavasgyujto cégnek adta el! Nem elég, hogy ezzel megakadályozta a gyár újraindulását, s így képletesen kivette sok felso-háromszéki gyerek szájából a kenyeret, azonnali halálra ítélte a milliókat, milliárdokat éro szerszámgépeket. Kérlek, ezt a példa nélküli, renegát ténykedést ne hallgasd el sok száz gépet szereto és megbecsülo, értékelo fémiparos nevében, aki oly nagy gond és hatalmas muszaki ismeretek birtokában javította az esztergapadokat, a másoló marót, a harántgyalugépet, a legtöbbet használt sugárfúrógépet. Hát téged nem háborított fel a kép és a cikk az újságban, ahogy jön a Remat autódaruja, és érzéstelenül rakja a hatalmas vasládába a halálra ítélt, drága szerszámgépeket, melyek munkát és kenyeret adtak volna sok-sok kézdiszéki fémforgácsolónak, karbantartó lakatosnak, villanyszerelonek? Drága szüloföldünkön korszeru vandalizmussal fosztják, lopják, teszik tönkre kevés megmaradt anyagi értékünket. Ki másnak panaszolhattam volna el nagy keseruségem, fájdalmam, ha nem neked, akivel oly nagy gonddal törölgettük minden muszak végén a gépeket, és hálával zártuk rájuk a muhely ajtaját vasárnapokon és ünnepnapokkor? Féltettük, mint a sajátunkat, és hálásak is voltak a maguk módján... és akkor jön ez a senkiházi kiskirály, és fityiszt mutatva törvénynek, részvényesnek, háromszéki munkásembernek és ébredo reménységnek, ócskavasként viszi Brassóba, mert kilóra sokat nyom, s az neki tiszta pénz... Ha nem mered megírni, gyáva vagy, és megalkuvó.”
Ferenczy L. Tibor
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.