Ezernyolcszáznegyvennyolc: Együtt a forradalomban

2007. március 10., szombat, Archívum 2003–2007

Egyed Ákos akadémikusnak a székelység történetét taglaló új könyvét lapunk már bemutatta az olvasónak. Tekintettel arra, hogy a szerzo új összefoglalója a székelység históriájáról olyan önálló kutatásra alapozott, a történetírás szerteindázó szálaiból oly módon együvé fogott munka, amely nem csupán eligazít, hanem új csapásokat is nyit históriánk bozótosaiban, s ezzel a közoktatás és a közmuvelodés, az érdeklodok kezébe egy kézikönyv funkcióinak ellátására is alkalmas alkotás, a szerzo és a kiadó (Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2006) beleegyezésével jelen lapszámunkkal válogatássorozatot indítunk útjára és ajánlunk olvasóink figyelmébe. (Természetesen, a sorozat nem helyettesíti a kiadó által a Bibliotheca Transsylvanica sorozat 52. számaként jegyzett muvet, amely a könyvesboltokban megvásárolható vagy megrendelheto.)
Tekintettel arra, hogy válogatásunkat március idusán indítjuk útjára, a téma kezelésének a könyvben található idorendiségét megbontva, az Együtt a magyar nemzettel az 1848-1849-es forradalomban, azaz a székelyföldi forradalmi események taglalásával indítunk.
Kiegészítésként a Demeter Lajos által szerkesztett Határvidék 2. 1762-1918 (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006) Forrongó Háromszék kronológiáját közöljük.
(sylvester)
Március 15., a magyar nemzet születésnapja
Az 1830-1848-i reformkorban Erdély magyarsága s a székely magyarság különös érdeklodéssel fordult az európai s a magyarországi történések felé. A fokozott figyelmet a társadalom, a gazdaság, valamint a gondolkodás változásai váltották ki. Magyarországon a haza és haladás jelszava fejezte ki a legtömörebben a nemzeti mozgalom célkituzéseit, amelyeket gróf Széchenyi István (1791-1860) és Kossuth Lajos (1802-1894) fogalmazott meg és tárt a magyarság elé. A cél az volt, hogy Magyarországot a fejlett európai országok színvonalára emeljék, és számára nagyobb szabadságot meg önállóságot biztosítsanak a Habsburg-monarchiában. Ez természetesen elképzelhetetlen volt társadalmi reformok, a jobbágyság eltörlése, a polgári jogegyenloség és szabadságjogok nélkül. Ekkor a magyarság vezeto politikusai polgári nemzetben gondolkodtak. Ma­gyar­ország és Erdély magyarsága között báró Wesselényi Miklós (1796-1850) közvetíto szerepet töltött be, s eszméi az egységes modern magyar nemzet megszületésének fo elokészítoi voltak. A reformmozgalom kisebb mértékben ugyan, de a Székelyföldre is kiterjedt, s a székelység politikusai az országgyulésekben és a sajtóban rendre kifejtették azokat a kérdéseket, amelyek sürgos megoldásra vártak, s egyre eroteljesebben hangoztatták azokat a sérelmeket, jogfosztásokat, amelyeket a Habs­burg-hatalomtól elszenvedtek az elmúlt másfél évszázad alatt.
A reformkori nemzeti mozgalom megosztotta a székely társadalom vezeto kategóriáit. A nemzeti liberális mozgalom fo- és középnemes vezetoi, mint id. Bethlen János (1792-1851), ifj. Bethlen János (1811-1879), Pálffy János (1804-1892), mindnyájan Udvarhelyszékrol, Berzenczey László (1820-1884) Marosszékrol, Balási József (?-1855), Mikó Mihály (1817-1881) Csíkból, báró Szentkereszti Zsigmond Háromszékrol, valamint a szabadfoglalkozású liberális értelmiség: ügyvédek, papok, a kollégiumi tanárok közül pedig Berde Mózes (1821-1893), Fábián Dániel (1810-1894) már korábban bekapcsolódott az erdélyi magyar nemzeti mozgalomba. A polgári átalakulást a székelyföldi nemzeti mozgalom is a Magyarországgal való egyesüléssel vélte biztosíthatónak. Nem véletlen Széchenyi befogadása, Kossuth egyre nagyobb népszerusége s Wesselényi Miklós politikájának támogatása a székely vezeto réteg által. Bár ez a mozgalom terjedt, a konzervatívok befolyása még eros volt. Tagjai közül különösen jelentos báró Apor Lázár (1784-1868), a késobbi erdélyi kancellárhelyettes, Apor Károly nagybirtokos, Horváth Albert (1800-1874) háromszéki, Matskási Lajos udvarhelyszéki, Tholdalagi Ferenc (1803-1864) marosszéki, valamint Dindár Antal aranyosszéki fokirálybíró. Mindnyájan a Jósika Samu (1805-1860) és öccse, Jósika Lajos (1807-1891) által vezetett erdélyi konzervatív párt támogatói, ok testesítették meg a székelységben a nemzeti mozgalommal szembeszegülo konzervatív, Habsburg-hu társadalmi erot. Erdélyben a konzervativizmus katonai támasza a Nagyszebenben székelo császári fohadparancsnokság volt Anton Puchner (1799-1852) fovezérrel az élén. A konzervatívok számítottak a két román határorezred mellett a csíki és a háromszéki gyalogezredek, valamint a székely huszárezred tisztikarára is. A Gubernium, amelynek elnöke a tudós Teleki József (1790-1855) fokormányzó volt, a nemzeti liberális és a konzervatív mozgalom között próbált közvetíteni, de nem zárkózott el sem az alkotmányos reform, sem a magyar nemzeti egység gondolatától. Amint a Nagy­szebenben székelo s 1848-ban gróf Mikó Imre (1805-1876) vezetése alatt muködo Erdélyi Kincstár tisztviseloi kara is ingadozott a kor két nagy irányzata: a konzervatív, illetoleg a nemzeti liberális mozgalom között, de alapjában véve a magyar nemzeti törekvések támogatója volt. Az 1848-as forradalmat az olaszok indították el, s rövidesen átterjedt majdnem a teljes Európára, s különös erovel robbant ki a Habsburg-monarchiában, ahol az ellentétek csomósodtak. Magyarországra Bécsbol csapott át a forradalom hulláma, s Pesten 1848. március 15-én megszületett a magyarság követeléseit összefoglaló, nevezetes Mit kíván a magyar nemzet? címu, tizenkét pontból álló program, amelyet Petofi Nemzeti dal címu versével együtt néhány nap alatt az egész magyarság lelkesen elfogadott. Petofi köszöntoje határozottan utal erre. 1848. március 15-én írta naplójába: ,,Üdvez légy születésed napján, magyar szabadság!, eloször is én üdvözellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvözellek oly magas örömmel, amilyen mély volt fájdalmam, midon nélkülöztünk tégedet. Ó, szabadságunk, édes kedves újszülött, légy hosszú életu e földön, élj addig, míg csak él egy magyar; ha nemzetünk utazó fia meghal, borulj rá szemfedo gyanánt, s ha elobb jön rád a halál, rántsd magaddal a sírba az egész nemzetet, mert tovább élnie nélküled gyalázat lesz, veled halnia pedig dicsoség!”
1848. március 15-e a modern magyar nemzet születésnapja lett. A bécsi és pesti forradalom híre 1848. március 20-án egy idoben érkezett meg Kolozsvárra, az Erdélyi Nagyfejedelemség fovárosába, ebbe a nagyrészt magyarok által lakott, nagy múltú városba, ahol az erdélyi magyarság vezeto rétegének nagyobb ré­sze tartózkodott. Ez megkönnyítette a helyzetüket: azonnal össze­ültek, és közös nyilatkozatot adtak ki. Ezt nevezték kolozsvári programnak, amely a következoket tartalmazta: hívják össze minél hamarabb Erdély országgyulését, hogy törvényt hozzon a közteherviselésrol, a törvények elotti polgári egyenloségrol, a jobbágyfelszabadításról és a székely nemzet sérelmeinek orvoslásáról. És mindenekelott mondja ki Erdély unióját Magyarországgal. Tehát a program: unió és társadalmi reform. Ez volt az elso erdélyi reformcsomag, amely a március 15-i 12 ponttal és a Pozsonyban elfogadott törvényekkel együtt végig az erdélyi események központjában állt: a magyar és a székely törvényhatóságok, a magyar és székelymagyar társadalom gyorsan elfogadta, ereje végso megfeszítésével harcolt a nemzeti program életbeléptetéséért.
Egyed Ákos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-03-10: Archívum 2003–2007 - :

Világfigyelo: Röviden