Riport: Hogy a tornyot betet?zzék

2007. március 13., kedd, Archívum 2003–2007

Dálnok valaha a legtehet?sebb községek egyike volt, s annyi tanult embert, jeles tudóst és tartásos földbirtokost adott ennek a régiónak, hogy külön-külön mindenikr?l könyvet lehetne írni. Miként az is igaz, hogy ritka az a település, mely földbirtokosainak, közéletének ekkora visszaesést okozott volna a közel félszázados let?nt rezsim. Horváth István Tornyot raktam cím? versének sora jut eszünkbe, mert miként a kis unoka sem tudta betet?zni csuszából épített tornyát, úgy ez a falu sem érheti el - egyel?re - azt a gazdasági-m?vel?dési szintet, amit például - és nem kell ezen csodálkozni - a két világháború közti román rezsim alatt méltán mondhatott magáénak! Azt a tornyot betet?zni nehéz. Ezt kezdték meg két és fél éve. Azóta lett ismét önálló Dálnok, közel negyven esztend? romjain indult új útjára, azel?tt Maksa község része volt.
Régi dics?ségünk,
hol késel az éji homályban?, jutnak eszünkbe Berzsenyi sorai, hisz Dálnok hajdanában arról volt nevezetes, hogy népes nemesi közösség lakta. A robotszolgáltatás terén azonban nem volt itt egységes a mérce. A Lázár és a Hadnagy család jobbágyai például télen-nyáron hetente két napot tartoztak ingyen munkával a gazdának. A jeles Veress és Miklós família birtokán már más volt a szokás. 1764-ben Dálnokra helyezték a VII. gyalogszázad parancsnokságát, ,,f?helynek” számított. Az ott állomásozó katonák nyilatkozataiból lehet következtetni az akkori viszonyokra. 1807-ben Albisban huszártiszti lakást építettek, de a dálnoki ,,nagyok” megtagadták, hogy arra erdejükb?l fát adjanak: tehették! 1903-ban Pótsa Ferenc körjegyz?, Hadnagy Gyula és Beczássy Imre földbirtokosok kezdeményezésére megalakult a Hangya szövetkezeti bolt. 1900-ban hitelszövetkezetet alakítottak, virágzott a mez?gazdaság, m?ködött az erd?-közbirtokosság. Az 1848-as szabadságharc idején a kozákok zsákmányolni akartak, de a falu olyan keményen ellenállt, hogy a zsákmányt kivinni nem tudták. A visszaszerzett hadisarcból egy ,,kisdedóvói intézet” felállítását kezdték meg, és 1875-ben hatvan gyerekkel meg is nyílt az óvoda. Dálnoknak 1752-ben már jól m?köd? iskolája volt egy oskolamesterrel. 1874-ben az addigi református felekezeti iskola helyét községi iskola foglalja el, s a népes tanulótábor számára 1896-ban a magyar állam felépíttette a mai iskolát, melynek avatóünnepségén személyesen tette tiszteletét Csánky Viktor oktatásügyi miniszter, és Szabó Jen? akkori barátosi lelkipásztor - az író Szabó Dezs? testvérbátyja - erre az alkalomra írt saját versét olvasta fel. A XIX. század végén és a XX. század elején a községben közel 4000 hold szántó, 482 hold kaszáló, 130 hold legel?, 174 hold gyümölcsös és 4300 hold erd? volt. Ezeknek évi kataszteri összjövedelme 14 500 forintot tett ki, ami tekintélyes összegnek számított. Református egyházának készpénzvagyona 1500 forint körül ingadozott. A falu - amikor egy bíró és egy jegyz? vezette - lecsapolási munkálatokat végeztetett 1500 katasztrális holdon. Tizennyolc iparos dolgozott itt. 1896-ban 36 napszámos és cseléd vándorolt ki Amerikába, s abból 29 végleg ott is maradt - rögzítheti a rövid gazdaságtörténeti helyzetjelentés.
Borúra der?
Márton László polgármester így foglalja össze a falu életében bekövetkez? hanyatlást:
- A háború bajait még valahogy kihevertük, de a kollektivizálás (1950) és a községi státus megszüntetése (1968) katasztrófa volt, villámcsapásként érte a lakosságot. Leron­gyolódott a falu, a romlás útjára jutott. Sok módosabb családot kiemeltek, a Hadnagyokat, a Beczássyakat, a Benéket, a Miklósokat, a Lázár famíliát, mert földterületük ötven hektáron felül volt. Kényszerlakhelyen vészelték át az éveket. Odalett a falu esze, olyanok vették át a hatalmat, akiknek iskolájuk is alig volt. Ez sem lett volna rendhagyó, ha ezek között nem lettek volna kimondottan rosszhiszem? egyének, mert máshol is lezajlott ez a folyamat, de itt kétszeres volt ,,az elvitetés.” A megszületett kollektív gazdaság is rosszul ment. Kevés volt a tagok javadalmazása, fele annak, amit például egy csernátoni kapott. Ott ötven lejt adtak egy munkanapra, nálunk huszonegyet! Meg is látszott ez a falun, Dálnok mai napig is viseli azoknak az id?knek a bélyegét. A tizenhét évvel ezel?tti rendszerváltás öröme is lassan alábbhagyott, mert a földtörvények megjelenésével az addigi csendb?l galiba lett. Ezt csak tet?zte, hogy az állami gazdaság megalakulásával megcsonkult a falu földvagyona, összekuszálódott-kavarodott a tulajdonjogi helyzet, négyszáz hektár földterületünkb?l tetemes részt a gazdaság olyan részvényesei kaptak vissza, akiknek lakhelyük nem itt, hanem messze, a Szentföldön van. Sikerült annak idején végbevinni egyfajta kisebb tagosítást. Bebizo­nyosodott, hogy jó dolog volt, mert az egy darabban lév? földterületet könnyebb megm?velni, de mással megm?veltetni is.
A 2004-es esztend? hozott reményt ebben a faluban, amikor megszületett Dálnok önállósága. Ez volt borúra a der?. Hitt és hisz ma is abban a nép, hogy ha lassan is, de egy kis segítséggel továbbléphet a falu… Nem volt könny? a kezdet. A lepergett sz?k két és fél esztend? alatt sikerült sok mindent beindítani, elindult a község a fejl?dés útján, de hogy a régi gazdasági er?t visszaszerezzük, ahhoz nagyon sok pénz, er?, kitartás és f?leg id? kell! Mi lehet, hogy nem érjük meg, de megérik azok, akik ma az iskola padjaiban ülnek.
Dózsa György unokái között
Mi lett a ,,kisdedóvóból” azóta? - ezért pillantottunk be az óvodába.
- Mi nagyon jól állunk a gyermeklétszámmal - tájékoztatott Marosi óvónéni, tiszteletes asszony. - Négy csoportunk m?ködik - kicsi, közép, nagy és el?készít? - ötvenegy gyerekkel! Panaszunk nincsen. Most újították fel az épületet, beindult a központi f?tés. Játékkal ajándékoztak meg a cserszegtomajiak Magyarországról. Ez Dálnok testvértelepülése. Új bútorzatot is kaptunk.
Vége - hála a Fennvalónak - annak az id?nek, amikor egy-egy település jeles szülöttei közül csak arról lehetett beszélni, aki nem sértette a let?nt rezsim ideológiáját. Dózsa nem tartozott ezek közé, kultuszát szabad volt m?velni, életútját jól ismerik a tanulók. Az iskola azonban az egyik legnagyobb bizantinológus, Darkó Jen? nevét viseli, ?neki tisztelg? emléktábla látható az épület homlokfalán, s el?terében a gelencei Kelemen Dénes neves faragómesternek két olyan veretesen megalkotott emlékkopjája, amelyen helyet kapott a magyar történelem sok jeles eseményének évszáma. Az iskola folyosóján nemcsak a Dálnokon született jelességekkel ismerkedhet meg a tanuló, hanem azokkal is, akik ebben a faluban munkálkodtak: lehetett az lelkész, mint Ferenczi János, avagy Horthy idejében él? magas rangú katonatiszt, mint Dálnoki Veress Lajos és Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, miniszterelnök.
- A dics? iskolai múlthoz való igazodás nemes dolog, de az intézmény felújítása, fenntartása bizony sok gondot okoz nekünk is, az új önkormányzatnak is - beszélt a mindennapok bajairól Szabó József igazgató tanító.
Amire ezek a sorok nyomdafestéket látnak, az iskolában is beindul a központi f?tés. Nem lesz gond reggelenként, ha még hideg üli meg a völgyet. Az önkormányzat által el?teremtett ötszázmillió régi lejb?l készül a beépített, korszer? vécé. Ez a pénz nem elég, de abban bízik az igazgató, hogy a tanfelügyel?ség állja ígéretét. A t?zifa sem lesz gond, mert Dálnoknak tizenegy hektárnyi erd?birtoka van, bélyegeztek, most várják a vágási engedélyt.
Bekopogtattunk egy osztályba. Vidám a hangulat, rajzórán másképpen nem is lehet. Ügyeskednek asztaliteniszben is a dálnoki nebulók, a megyei versenyr?l az els? három díjat elhozták. Televízió, DVD és fénymásoló is van az iskolában, Dálnok benne él a nagyvilág forgatagában. Ha átvészelnek még néhány évet, a tanulólétszámmal sem lesz gond… Szeretnének testvériskolai kapcsolatot felvenni a cserszegtomaji iskolával. Ez a tavaszi látogatások alkalmával fog majd eld?lni, melyre meghívót kapott az önkormányzat és az iskola is.
Maroknyi fiatal lánnyal és fiatalasszonnyal beszélgettünk a község közm?vel?dési életér?l. Most éppen hullámvölgyben - mondták -, de egyébként megvan itt erre a kedv. Hamarosan kosarasbált is tartanak. Remélik, hogy nem omlik rájuk a kultúrotthon mennyezete. Ennek javítása sürg?s volna - jegyezte meg Péli Jolán -, mert a fiataloknál nagy a kedv, s ha egyéb nincsen, ?k még a manelére is képesek táncolni.
Fordulóponton
Tiszteletes Marosi Károly lelkipásztor elmondta, hogy az 1026 lelkes településen (2002-es népszámlálási adat) 773 református alkotja az egyházközséget.
- A lélekszám szerény növekedést jelez a tavalyihoz viszonyítva - pontosított a lelkész -, mert megkezd?dött egyfajta lassú hazatelepedés: városról vissza falura. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy egyfajta fordulóponthoz közeledünk.
A tiszteletes jó ismer?je a faluközösségnek. Minden családot meglátogatott, ismeri a gondokat, bajokat, örömöket, sikereket, elvárásokat. Jó volt a hívek gondjaira figyelni, miként az is örömet jelentett, ha abban valamelyes segítséget tudott nyújtani. Lelki táplálékot jelentett a híveknek az egyetemes imahét, majd a b?nbánati hét, szerdánként n?szövetségi bibliaórákon csiszolhatók a lelkek, pénteken gyülekezeti találkozó van, majd a fiatalok kóstolnak bele az élet érzékenyebb, mélyebb kihívásaiba.
Dálnokon ünnepi istentisztelet után az iskola a március 15-i ünnepségek színhelye. Az iskolások szolgáltatják az ünnepi m?sort, Márton László polgármester is itt szokta elmondani, s ebben az évben is megtartja ünnepi beszédét. A nemzeti ünnep a helyi tanácsnál végz?dik egy kis kínálmációval. Ekkor kerül virágkoszorú Dálnok szabadságharcos h?seinek emlékm?vére, az iskolánál álló emlékkopjára.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-03-13: Archívum 2003–2007 - :

Gazdakör: Hírlugas