Közélet: Sólyom László Erdélyben

2007. március 14., szerda, Archívum 2003–2007

A Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László a legszentebb, a leglegendásabb magyar ünnepen az erdélyi magyarok között tartózkodik. Mi, erdélyiek ezen nem lep?dünk meg, jó néven vesszük, hogy magánlátogatásával felhívja ránk a magyarság egészének és másoknak is a figyelmét: a legtestesebb magyar nemzetrész, az erdélyi a honi magyarság fizikai közelségében, de más országban él. Bözödújfalu elárasztott temploma, amelyet az elnök meglátogatott, az esztelen és értelmetlen pusztítás mementója, Pet?fi ispánkúti, százszor is meggyalázott szobra emlékjel, de felkiáltó jel is: történelmi és kulturális értékeket, a szabadságeszmét pusztító hitványság most is körünkben leselkedik. Szimbolikus stációk ezek. De az elnök erdélyi küldetésének lényegét maga fogalmazta meg, amikor a ,,van még esély” kijelentéssel az európai parlamenti választások jelöltjeinek ügyében az egyfrontos indulás mellett szólott, s az államelnök err?l nem nyilatkozott, de látogatása vezet? erdélyi politikusoknál és egyházi méltóságoknál egyértelm?vé teszi ezt a szándékot, ami egyébként azonos az erdélyi magyarság többségének törekvésével is.
Sólyom László Szovátán meglátogatta a Teleki Intézetet is. Budapesten egy hasonló nev?, de más arcél? tudományos intézetet éppen most számol fel a magyarság szellemi építményeit önkezével pusztító gátlástalan hatalom.
Ez a gondolat már Budapestre röpteti meditációnkat, ahol nagy a vircsaft, mert az a nagy kérdés, hogy a legmagyarabb nemzeti ünnepen szemmagasságban l?jenek-e vagy csak lábra a politikailag amúgy is tömegesen lesántult népségre, vagy hogy Demcsák Zsuzsa melyik parkban sétáltassa kedves kis klapecét, s az a probléma, hogy Feldmajer úr emberei merre vonuljanak ki a f?városból a magyar nemzeti ünnepen, amelyen, szerinte, nem éreznék jól magukat.
Budapesten sokan kommentálják, hogy micsoda dolog az, hogy az államf? nincs jelen a szimbolikus zászlófelvonáson. Nincs jelen, mert valószín?, a köztársasági elnök sem érezné jól magát a duplán körbe vaskorlátozott Országháza el?tt, ahol a leggátlástalanabb korlátozó ágál és feszít, miközben mesterlövészek, légtérzárlatok vigyázzák, nehogy baja essék népe kedvencének, aki apránként már oda sem utazhat narancsos-paradicsomos fogadtatás nélkül, ahová a király is gyalog jár.
Sólyom László Erdélybe jött. Jó helyen, az övéi között van. Nem Kubában flancol a nemzeti ünnepen, s egyébként is, volt még id?, amikor a magyar kultúra folytonosságát és folyamatosságát Erdély ?rizte, s Bocskai István fejedelem végrendeletében az erdélyiekre gondolva fogalmazta meg intelmeit: ,,Ha pedig Isten azt adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne, egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük (…) azon korona alá a régi mód szerint adják magokat.”
Mindez képletes, de az európai korona alá állás alkalmakat is teremt, amint ezt a Sólyom-látogatás is példázza.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép