Március 15 Háromszéken: Március fényei és árnyai

2007. március 14., szerda, Archívum 2003–2007

Mi úgy éltük meg a rendszerváltozást tizenhét évvel ezel?tt, hogy legértékesebb eredményének március idusa szabad megünneplését tartottuk. Persze, szerettünk volna azonnal, nem halogatva egyebet is, a Bolyai Tudományegyetem újjáteremtését, s még a téli napokban Erdély-szerte gyertyás-könyves tüntetéssel, némán, de határozottan követeltük természetes jogainkat. Soknak, kihívónak vélték ezt a nacionalista körök, s már szikrázott valami a leveg?ben, ami a szomorú marosvásárhelyi eseményekhez vezetett, s ,,fekete márciusnak” voltunk kénytelenek elnevezni a remény legszebb hónapját. De addig mindenütt emelt lélekkel és emelt homlokkal ünnepeltük meg az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját, nemzeti szabadságeszményeink legfényesebb napját. Egyenes derékkal, föltartott f?vel, reménykedéssel tele, de tudva tudván, hogy nehéz küzdelem, szívós, hosszú harc vár még mireánk addig, míg legalább részben teljesülhetnek a márciusi eszmények és követelések, s tizenhét hosszú esztend? tapasztalatai alapján elmondhatjuk: itt a küzdelem örök és befejezhetetlen, a célok változatlanok, de er?ink, energiáink fogyatkozóban, s valami nagy-nagy ,,önösszeszedésre” lenne szükség újra. Ami megtestesülhetne az erdélyi-romániai magyarság újjáteremtett egységében, hogy minden szellemi és lelki tartalékunkat mozgósítva, tényleg vállvetve küzdhessünk valós önrendelkezésünk megteremtéséért. Pillanatnyilag nincs így.
E komorkodásoktól függetlenül: gyönyör?ek voltak márciusi ünnepeink, a hatalmas gyülekezések, eszményeink kimondásának tömegfórumai. Így lesz ez idén is, s e korán beköszöntött tavaszban ünnepl? lélekkel indulunk a minden magyarok legnagyobb nemzeti ünnepére. Mert tudván tudjuk, hogy Pet?fiék ama tizenkét pontjai még mindig nem mentek maradéktalanul teljesedésbe, azokért minden sorjázó nemzedéknek újra és újra meg kell küzdenie. Mert ez az élet logikája: minden generáció megvívja a maga forradalmát és szabadságharcát.
Március fényeir?l és árnyairól beszélek. Jobb lenne csak a fényekr?l szólani, de ott leselkednek nagy ünnepünk körül az árnyak is, lám, anyaországunkban, éppen annak f?városában, Budapesten egyre inkább rend?ri nekibuzdulás, riogatás, zavarkeltés lesz március ünnepe, ahogyan brutalitássá züllesztették az októberi ünnepet is azok, kik ugyancsak félnek a nemzet és a szabadság találkozásainak megrendít? élményét?l. A lelkük rajta.
Minékünk, itthon legalább, szabadon, szépen, méltósággal és reménységgel kell ünnepelnünk.
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép