
Kampányfogásokkal is színesítve, de szépen ünnepelte meg Sepsiszentgyörgy lakossága március 15-ét. RMDSZ-es zászlók között vonultak be a f?térre a rétyi fúvósok, a cserkészek, a gidófalvi hagyomány?rz? lovascsoport, és a szónoklatokból is visszaköszönt az ?szre halasztott, de közelg? választásokra készül?dés. RMDSZ által szervezett ünnepség lévén, hangsúlyosan jelent meg a szövetség üzenete, de Kovács István unitárius lelkész imájában Isten segedelmét kérte, ,,hogy vegyük észre a jelent és a jelenben feladatainkat”, s figyelmeztetett, nem azok a h?sök, akik csak szónoklatok szintjén állnak ki az autonómiáért.
A színház elé felállított színpad köré pár ezren sereglettek össze, többnyire gyerekek, fiatalok és id?sek jöttek el ünnepelni. A szabadság minden népnek szent, ezért nem veszített fényéb?l, lényegéb?l március 15-e ünnepe - mondotta bevezet? beszédében az ünnepség ceremóniamestere, Debreczi Kálmán színész. Kiemelte, az ünnepre nekünk van szükségünk, nem a h?söknek, akik életüket áldozták a magyar szabadságért. A Szózatot a rétyi Kováts András fúvószenekar és a sepsiszentgyörgyi egyesített kórus adta el?, majd Tóth-Birtan Csaba, a városi RMDSZ elnöke tartott ünnepi beszédet.
Tóth-Birtan Csaba városunk legnagyobb ünnepének nevezte március 15-öt, és felidézte a kétszáz évvel ezel?tt született, els? felel?s magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos alakját. ,,Battyány Lajos politikai életpályájának egyik lehetséges üzenete a mának, Romániának az, hogy számolnia kell a magyar kisebbség elégedetlenségével. Számunkra, magyarok számára pedig az, hogy törvényes eszközökkel, kitartóan, szívósan küzdjünk addig, amíg önrendelkezésünk alkotmányosan, törvényesen és ténylegesen is megvalósul” - emelte ki, és elismerte, ez a folyamat lassúbb, mint szeretnénk. Felidézte a magyar történelem nagy forradalmait, 1848-at, 1956-ot, és említést tett az 1989-es eseményekr?l. ,,Hiszek a szikra, az els? pillanat erejében, de nem tartom azt elégnek a sikerhez. Kitartó munka, folyamatos egyeztetések, apró, de határozott és jól irányított lépések kellenek” - fejtette ki. ,,Az európai életmin?ség elérése, a jóléthez való csatlakozás csak jól összehangolt állami, közösségi és egyéni er?feszítések által valósulhat meg” - hangsúlyozta, és kiemelte: ,,Székelyföldön és városunkban az ész, a tudás, a józan cselekvés forradalma kell következzen.” Ehhez azonban arra van szükség, hogy ,,folyamatosan gyarapítsuk tudásunkat, és bízzunk saját er?nkben, értékeinkben, merjünk cselekedni!” - emelte ki az RMDSZ városi elnöke.
A Nemzeti dalt idén a Székely Mikó Kollégium diákja, Albert Nagy Ákos szavalta, majd a kórus énekelte el a Honfidalt. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke történelmi visszatekintéssel kezdte beszédét, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc rövid és hosszú távú hatásaira, következményeire hívta fel a figyelmet. ,,A kés?bbi id?kben 1848. március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság meg?rzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma” - emlékeztetett. Együttgondolkodásra, kérdések feltevésére és válaszok keresésére késztet az ünnep - fejtette ki Albert Álmos. ,,A kibúvók és az önfelmentések keresése helyett tegyük fel inkább úgy a kérdést: Akarunk-e jobb életet? Akarunk-e jövend?t abban a bizonytalan szellemi-lelki káoszban, amely bennünket, magyar nemzeti közösséget körülvesz? Képesek vagyunk-e arra, hogy ma, amikor annyifelé tépettetünk, amikor szétesik és szétfolyni látszik a nemzeti ügy, akkor itt és most is hitet tegyünk küldetéstudatunkról, meggy?z?désünkr?l? S ne csak hitvallástétel legyen az ünnepi alkalom, hanem új lelkesültség és új elkötelez?dés a magyar nemzeti önépítés, s persze a személyes önépítés és az európai utakon is történ? jöv?építés programjának vállalása is” - hangsúlyozta. Albert Álmos beszédéb?l nem hiányzott a kampányszónoklat sem: ,,Most nem szuronyos katonákat követel nemzetünk, mint 1848 forradalmi hangulatú tavaszán, hanem egy változásokra szavazó, a többség érdekében összefogó, elszánt és h?sies emberekre van szükségünk. Olyan régiót kell teremtenünk, amelyet nem istenítünk, ám amely Isten segítségével képes lesz felemelt f?vel, egyenes derékkal az Európai Unió intézményrendszeréhez csatlakozni.”
István Ildikó népdalénekes el?adásával folytatódott az ünnepi m?sor, majd Debreczi Kálmán szavalta el Nagy László: T?z cím? versét. A rétyi fúvósok el?adták a Batthyány-indulót, majd a kórussal közösen a kecskeméti toborzót, B. Piroska Klára színm?vész Henrik Ibsen magyar forradalomhoz írott versét szavalta el. A Klapka-indulót követ?en Pál apostol zsidókhoz írott levelének idézetével kezdte ünnepi imáját Kovács István unitárius lelkész. A jöv?nkért, megmaradásunkért elhangzott fohász az ünnepség legemelkedettebb pillanatává vált.
Farkas Réka
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.