Ezernyolcszáznegyvennyolc: Jobbágyság Háromszéken a forradalom idején

2007. március 20., kedd, Archívum 2003–2007

3.
Gáll József sepsiszéki alkirálybíró 1848 novemberében a tiszti hivatalnak küldött jelentésében jelzi, hogy egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a jobbágy elozoleg bejelentette elköltözési szándékát, jószágáról lemondott, a földesúr pedig új munkaerot szerzodtetett helyébe. Ám a forradalmi események hatására a volt bérlok megváltoztatták elhatározásukat, és már nem voltak hajlandóak régi helyüket elhagyni. Teljes volt a káosz, az elbizonytalanodás, az elkeseredés a jobbágyok körében, a jobbágytartók pedig kihasználták tudatlanságukat, jogi járatlanságukat, és megpróbálták a régi viszonyokat továbbra is alkalmazni.
A nemzetorség szervezése lehetoséget kínált Háromszék-szerte a jobbágyoknak elégedetlenségük kinyilvánítására, amelyhez sok esetben a katonalakosság részérol is partnert találtak. A sepsiszentgyörgyi események krónikása, Székely Gergely és Daczó Gergely errol így írt: ,,minden megfeszített igyekezetünk mellett is a mindenfelol csoportozó békétleneket egészében meg nem nyugtathattuk, sot, az ingerültséget annyira növekedni tapasztaltuk, hogy kitörésekre, személyeink megtámadására célzásokat vettünk észre. Ez okból célszerunek láttuk bejelenteni, hogy ily körülmények között toborzási eljárásunkat tovább folytatni szinte lehetetlenné vált.”
Nemcsak Sepsiszentgyörgyön, hanem más helyeken is zavargások közepette került sor a nemzetorségek megalakítására. Szentléleken és Torján is történtek incidensek: ,,nemcsak a közcsend, személy és vagyon bátorságok veszélyeztetve volnának, hanem a közigazgatásnak hatóságát is tagadni kezdték volna, s ez ellen naponként szegülnének” - jegyzi meg a szemtanú, Cseh Ignác alkirálybíró. Torján odáig fajultak az események, hogy a felizgatott jobbágyok Kézdivásárhelyre mentek, ahol az ezredparancsnoktól fegyvert követeltek. Jancsó János kézdivásárhelyi gombkötomester tovább lázította az amúgy is feltüzelt embereket: ,,üsd agyon mind a nemes embert, akit találsz, mint kutya, mint csaló”. Dálnokon az elégedetlenkedok Lázár Dávid alkirálybírót halálosan megfenyegették. Veres János és Polgár Mihály katonák pedig arra biztatták a jobbágyokat, hogy úri szolgálatra ne menjenek, a robotot tagadják meg. A faluba táblabírót rendeltek ki azzal a feladattal, hogy a jobbágyoknak magyarázza el az országgyulésen elfogadott törvények értelmét.
Gelencén is a nemzetorök összeírásakor népes tömeg elott Kádár József gyalogkatona a jobbágyságot biztatta az állammal szembeni és úrbéres szolgálatuk megtagadására: ,,kentek az adót meg ne fizessék, kutyateremtette, mert ha unio van, egyformák vagyunk, én tudom azt, hogy kentek adóval addig tartoznak, míg más is fizet, akármerre csavarják a dolgot az urak, nincs többé úr”. Kökösben is feszült légkörben került sor a nemzetorség toborzására. Orbók István gyalogkatona és a hozzá csatlakozó Kökösi Bálint jobbágy uszította az összegyulteket a nemesi szolgáltatások megtagadására és általános engedetlenségre.
A nemzetorség szervezése jó alkalom volt a felgyülemlett feszültségek napvilágra kerülésére. A katonák és jobbágyok szószólói pedig a nemesi szolgáltatások nyílt megtagadására uszították a falvak lakóit. A bujtogatók közül némelyeket veréssel és börtönnel büntették. Kökösi Bálintot háromhavi börtönnel és ötven pálcaütéssel, a pákéi Üke Sándor napszámost szintén háromhavi börtönnel és huszonöt botütéssel büntették.
A székelyföldi nem jobbágylakosság mindent megtett annak érdekében, hogy népszerusítse azt az eszmét, miszerint a székely örökség címén birtokolt földek nem tartozhatnak a kisajátítandó területek közé. A Székelyföld történelmi, katonai sajátosságait mindenáron bizonyítani törekedtek, egyúttal a jobbágylakosság viszonylagos jólétét, a kisebb mértéku jobbágyi szolgál­tatásokat hangsúlyozták, foleg Csíkszék esetében, a kiterjedt közföldek használatát tekintve. A csíkiak nemcsak elfogadták az erdélyi országgyulés úrbéri törvénnyel kapcsolatos határozatait, de ahhoz mindenáron ragaszkodtak is. Az immár közös magyar országgyulésben a székely örökség jogosságának eroltetése árán nem tettek jó szolgálatot a társadalmi béke kialakítása irányában, és a csíki közgyulés jobbágyellenes magatartása eltávolította egymástól az egyébként egy táborba tartozó katona- és jobbágylakosságot, eleve meghiúsítva ezáltal a szabadságharcban a közös fellépést. Csíksomlyón 1848-ban Szent Jakab hava 3-án tartottak közgyulést, s a magyar országgyulésnek küldött üzenetben annak a megállapításnak a hangoztatásával, hogy a jobbágyok a katonáknál jobb sorban lennének, a parasztok ellenérzését váltották ki: ,,a mostani rendszer mellett katonáskodó székelyeknél sokkal boldogabb emberek, ha egy helyrol a földesúri ivadék megszaporodása miatt kiszorulnak, másutt mindjárt helyt találnak, ha a szántó, úgy kaszáló kezükön nincsen szabad erdo, legelo és egyéb regálisok használatából és kivált a havasos részeken kényelmesen megélhetnek”. Ezért kérik a törvényhozást, hogy a reális tények ismeretében ne fosszák meg a nemeseket a székely örökség birtoklásának lehetoségétol, de ha mindezek ellenére is ,,szabad föld terjesztése a szabad székely földön is szükségesnek láttatnék, minden birtoknak valóságos értéke szerint kármentesíttessenek a tulajdonosok”.
Háromszéken nem talált táptalajra a csíkiak székely örökség érdekében kifejtett propagandája. Az itteni vezetok a radikális Kiskomitével az élen felismerték azt a tényt, hogy a Habsburg-ellenes szabadságharc sikerének egyetlen esélye a társadalmi összefogás, a kiegyezés, a saját érdekek alárendelése a nagy általános közösségi érdeknek, ami az önvédelmi harc megszervezését jelentette.
A tavaszi hónapokban a jobbágyság érdekében tett jó szándékú lépések között említjük még az alsócsernátoni népgyulésen 1848. május 30-án történteket, ahol a nagyszámú katonarendi és jobbágylakosság jelenlé­tében Pünkösti Gergely határor tiszt hirdette ki az erdélyi országgyulés határozatát a jobbágyi terhek megszüntetésérol. Akkor, amikor minden társadalmi réteg saját érdekében megmozdult, ennek a forradalmi tettnek a jelentosége igen nagy volt: a haladó erok összefogásának ügyét szolgálta.
1848 nyarán azonban elszabadultak az indulatok, a nemesség és jobbágyok között az ellentétek elmérgesedtek, mindinkább szétesett a tavasz folyamán oly ígéretesen alakult egységfront, s már-már belháború veszélye fenyegetett. Ez ellen léptek fel a forradalmárok, a haladó értelmiségiek. Biró Sándor lelkész új jobbágytörvényt kért, hogy a népi erok a haza érdekében elfoglalhassák helyüket. Az egyik fo követelés az volt, hogy azokat a jobbágyokat, akik önként vállalják a katonáskodást, telkeikben meg kell tartani. Végül ez az álláspont gyozött. A közteherviselés általánosítása érdekében pedig az 1848. szeptember 16-án Sepsiszentgyörgyön tartott közgyulés elhatározta a határorzés terhének megosztását a katonarenduek, a nemesek és jobbágyok között. Ezzel ismét reális esélye volt a társadalmi erok szövetsége megszilárdításának és a közös fellépésnek. Háromszéken nem tévesztették szem elol, hogy a határori rendek mellett a Habsburg-ellenes önvédelem tömegalapját a volt jobbágyok és zsellérek jelentették, akik a jogegyenloség kihirdetése után lelkesülten jelentkeztek a nemzetori századokba.
1848. november 28-án azon a nevezetes székgyulésen, ahol az önvédelem hivatalos kinyilatkoztatására került sor, Háromszék társadalma egységes akaratot képviselt: feltétel nélküli harcot hirdetett az idegen elnyomókkal szemben.
Cserey Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-03-20: Archívum 2003–2007 - :

Világfigyelo: Röviden