
Márciusra tolódtak, a tavasz márciusra ,,hagyta” az év eleji gondok megoldásának oroszlánrészét mind a községközponthoz tartozó falvakban, mind az egyházaknál. Mindenhez kell egy kis jó ido: mezohöz, zöldségeskerthez, virágok számára. Gidófalván sem várta meg a természet a tavaszt: szépen virít az oszi vetés, nem volt, s a gazdák remélik, nem is lesz már akkora fagy, hogy ,,kipergelje” az ez évi kenyérgabonát. A gazdasszonyok kísérleteznek a természettel. Van olyan konyhakerti növény - mint a fokhagyma -, aminek már arasznyi magas a zöld szára. Van, aki földbe tette a zöldborsót, salátát is: mindketto állja a fagyot - mondták, s ha jó a mag, cukorborsóból két termést is lehet majd szedni. A gidófalvi mezon láttuk füstölni-pufogni a legelso traktort. ,,Jöhet, pufogtathat - jegyezték meg az idosebbek -, nincsen pénz a föld megmuvelésére, a tejpénzbol élünk, s a fiatalságnak egy része nem akar a mezon dolgozni. Már megjelentek az elso, ugaron hagyott földparcellák a község határában. Hoztak - be kell ismerni - örömet is az elmúlt évek. A mi márciusunk a mezo, a konyhakert. Ezt szépítette meg a 15-i ünnepség. Hála Istennek, szabadon…”
Erkölcsi alap
A márciusi ünnepségre, a magyar szabadságharc emlékünnepségére céloztunk, amikor Tóth Lajos tanár, majd Elekes Botond geográfus és dr. Kádár László társaságában arról beszélgettünk, hogy ritka az a falusi település a környéken, amelyhez annyi nemes esemény, cselekedet és személyiség neve kötodik, mint Gidófalvához. S nemcsak az Argentína földjében piheno Czetz tábornoké - emléktábláját még a legkeményebb diktatúra sem tudta megsemmisíteni -, hanem Nagy Ferenc református papé, aki idos fejjel önként lépett a harcosok közé, de említhetjük a gidófalvi temeto negyvennyolcas síremlékeit vagy a Sepsiszentgyörggyel határos Szépmezon lezajlott véres ütközetet.
- Innen indultunk március 15. reggelén, a tábornok nevét viselo iskola udvarán álló emlékkopjától - emlékezett a néhány napja lezajlott ünnepségekre Tóth Lajos magyartanár, az RMDSZ helyi elnöke. - Ide helyeztük el az emlékezés elso koszorúját. Itt szóltunk az ünnepség mai üzenetérol. A tanulók seregével vonultunk a református vártemplomhoz, ahol t. Elekes Tibor ünnepi igehirdetését hallgattuk meg, koszorút helyeztünk a cinteremben álló Czetz-emlékkopjához. Fúvósok indulóira vonult az ünneplo nép, a helybeli hagyományorzo csoport két beöltözött huszárja a központba, hogy megkoszorúzza az önkormányzat székházán álló Czetz-emléktáblát és -plakettet. A templomban zajlott az ünnepi musor egy része, a többi pedig a rendbe tett és szép kultúrotthonban.
- Több éve van egy lovas-íjász csoportunk, s ebbol fejlodött ki 2006-ban a negyvennyolcas hagyományorzo csapatunk - egészítette ki az ünnepi képet Elekes Botond. A csoporttal kapcsolatos feladatokat Kádár László vállalta fel. Mint mondta: felemelo érzés volt látni, amint a XI. székely huszárezred és a székely tüzérség uniformisaiban vonult lovakkal és ágyút vontatva tizenhárom gidófalvi fiatal a sepsiszentgyörgyi központi ünnepségeken.
Miért vették le a galambbúgot?
A Czetz János nevét viselo iskola díszes gyalogkapujáról levették a galambbúgot.
- Jó jel ez - magyarázta Tóth Lajos tanár. - Bovítés és korszerusítés alatt áll az iskola, számos kamion és erogép vonul be a tágas udvarra, nem szeretnénk, ha kár esne az emlékkapuban.
Az iskola udvara valóban munkatelep. A régebbi épület Kós Károly stílusát sejteti, ám errol dokumentummal nem szolgáltak. Könnyen be lehetne tudni Toroczkay Vígand Ede tervének is. A régi, a szocreál épület azonban most átalakul, megszépül, modernné varázsolják a tanfelügyeloségen keresztül kapott központi pénzalapból. Egy része fölött már készen az emelet, a többit ebben az évben építik rá. Tóth tanár elmondta, hogy elkészült a kazánház, s az iskola osztályaiban muködik a központi futés. Az intézmény testvériskolai kapcsolatot ápol Gidófalva magyarhoni testvértelepülésével, Nagyvázsonnyal. Az igazgató hiányában azonban nem sikerült megtudnunk, hogy miként muködik ez ebben az évben.
Épül, ha lassan is, szépül a községközpont, s vele együtt itt-ott megújulnak a falvak utcái. A gidófalvi Templom utcában épp kalákáznak az emberek a református gyülekezeti ház bejáratánál.
- Mi a munkálat célja? - kérdeztük Zsigmond Csabát, a kalákázókkal együtt dolgozó gondnokot.
- Készíttettünk egy kisebb méretu székely kaput Kövér Györggyel, községünk tehetséges faragómesterével, aki ugyan Magyarországon dolgozik, de erre az alkalomra hazajött.
- Milyen gondokkal küzd a református eklézsia? - kérdeztük t. Elekes Tibor helybeli református lelkipásztort.
- A muemlék templom és a harangtorony javítása következik, mert bizony, az ido foga dolgozik. Elkészült a topográfiai felmérés és a tereprendezés a cinterem számára, mert itt ásatásokra és kutatásokra kerül majd sor. Lesz geofelmérés és feltárás is. Ezt követi majd a kivitelezési terv elkészítése. Az épület ablakait is ki kell kicserélni. Felelosségteljes munka, és a muemlék jelleg miatt nem is könnyu. Zajlik az élet. Március 20-án nálunk lesz az esperesi vizitáció, mérlegre kerül a munkánk.
Nem a beszéd, a tett számít
Ez a vezetési elve a község polgármesterének, Berde Józsefnek. Már túl van a falugyuléseken, mert szereti tudni, hogy mi a lakosság véleménye, akarata, óhaja. Mint megtudtuk, ezek a falugyulések eléggé zajosak: ami a szívén, az a száján is mindenkinek. Nem kivétel a polgármester sem: hangos, ,,veszekedos” - mondták, s kegyetlenül ,,odameszel annak, aki megérdemli”.
Beszélgetésünket az infrastruktúrával kezdtük, mert ,,minél jobban fújnak az uniós szelek, annak rendbetételére, megteremtésére annál nagyobb szükség van”. Tavaly a településen áthaladó megyei úton ötszáz méteren aszfaltszonyeget sikerült teríteni a megyei tanács segítségével. Megszabta ez egy keveset Gidófalva központját, hisz az ivóvíz- és a csatornarendszer miatt éppen eleget tapodta a sarat a falu népe.
- Most az Étfalvazoltán felé tartó községi út következne - folytatta a polgármester. - Erre 500 millió régi leje van a községvezetésnek. Valamennyi anyagot meg is vásároltunk. 1,1 km hosszúságú aszfaltút szerepel a tervünkben a falutábláig, s nagyon remélem, hogy sikerül megépíteni. A községközpontban és Étfalvazoltánban muködik a vízellátás, és a szennyvízhálózatra is hamarosan rákapcsolódunk. Ha legkésobb jövo év elejéig be tudnánk indítani a víztisztító állomást, lehetoség lenne rá, hogy ismét saját kútjainkból adjuk a vizet. Bovíteni akarjuk ezt a vízhálózatot. Az elkészült tervek szerint Fotosmartonos a gidófalvi hálózatból kapna ivóvizet. A falu fölötti dombon egy nagy térfogatú tartály épülne, innen kap majd szabadeséssel ivóvizet Angyalos is.
- Meglehetosen sok gond volt itt a földvagyon visszaszolgáltatásával az elmúlt években. Közben megszületett a tavalyi 247-es kormányrendelet: ,,mindenütt, mindenkinek mindent vissza”.
- Könnyu ezt kimondani - folytatta Berde József. - Ismert dolog, hogy nem én kezdtem itt a földosztást: örököltem egy helyzetet, azt kell most véglegesíteni. Földtartalékunk nincs. Van azonban több mint háromszáz hektár községi legelonk. Abból tudunk kimérni azoknak, akik azt elfogadják. Sajnos, ez sem lesz elegendo, még akkor sem, ha kényszerhelyzet miatt a szántó és legelo értékének aránya egy az egyhez. Sejteni lehet, hogy ezek a helyek a leggyengébb minoségu talajtakaróval rendelkeznek, rég az ideje annak, hogy trágyát láttak. Hamarosan mérjük ki a földeket: a legelok visszamennek magántulajdonba. Aki nem tud kibékülni ezzel a helyzettel, kárpótlási lajstromra kerül. A községnek így talpalatnyi legeloje sem marad.
- A Szépmezovel kapcsolatos viták befejezodtek?
- Igen. Onnan az utolsó 74 hektárt visszakaptuk. Nincs mit tenni, lehet, hogy elodeim sem tudták volna ezt úgy megoldani, mint mi most, azóta kiokosodott a világ, most másképpen osztanánk a földet. Én csak örököltem egy helyzetet, ez van. Gidófalva határa ugyanúgy áll, mint régen, a föld megvan, és mégis hiányzik! Én késobben kezdtem pályafutásomat, de ahogy látom, az egykori községek közigazgatási határának meghúzását figyelembe véve kellett volna megkezdeni a földosztást. Akkor például elodeimnek a szomszédos Bodokkal sem kellett volna vitázniuk.
Szép a márciusa ennek a községnek. Változik, szebbé válik a település. Megszépült és lakályosabb a muvelodési otthon. Vendégfogadó termet, konyharészleget alakítottak ki, a szükséges edényekkel, evoeszközökkel, új székekkel, közösségi rendezvények számára alkalmas, szétszedheto, hosszú asztalokkal bútorozták be a nagy termet. De marad a gondokból az elkövetkezo idokre is, amikor széppé akarják varázsolni a kultúrotthon homlokzatát, s kisebb méretu székely kaput állítani. Tervezet készül az önkormányzati székház arculatának megváltoztatására is. Önerobol feljavították a könyveloségi és a pénztárszobát, a polgármester irodáját. Bekerítették a faluháza tágas udvarát, s a polgármester tervezi, hogy az udvar szomszédságában, zárt és biztos helyen játszóteret építtet. 2007 meghozza végre a községközpont belso részének, szívének rendezését. Erre is tervezetet készíttetnek. Hasonló belso területrendezést, emlékparkot létesítenek Étfalva központi, tágasabb részén. Megtették az elso lépéseket. Itt kapna helyet az ikerfalu hosi emlékmuve és egy hirdetotábla. 2007-ben megszépül a kultúrház külseje is.
Kisgyörgy Zoltán