A jelenlegi szerb parlament nem foglalkozik a vajdasági autonómia kérdésével, és az új szerbiai alkotmányban is eddig nem látott, aggályos módon került megfogalmazásra ez a kérdés ? hangoztatta több eloadó annak a tegnapi brüsszeli európai parlamenti meghallgatásnak a kapcsán, amelynek a részben magyarok lakta szerbiai tartomány helyzete volt a tárgya.
A tanácskozást magyar civilek kezdeményezésére Bernat Joan i Marí katalán EP-képviselo szervezte, meghívást kapott rá mások mellett Bozóki Antal ügyvéd, az ÁRGUS szerbiai magyar kisebbségjogi civil egyesület ügyvivoje, illetve Rácz Szabó László, a vajdasági Magyar Polgári Szövetség elnöke. Bozóki Antal emlékeztetett arra, hogy a novemberben kihirdetett új szerbiai alkotmányban a vajdasági autonómia kérdése nem szerepel, csak Koszovóé. Azt viszont az alaptörvény lehetové teszi, hogy a hatalom bármikor új autonómiát hozhat létre, vagy bármikor meg is szüntetheti. Kiemelte, hogy a Vajdaságban tartott szavazáson az új alkotmány nem is kapta meg a szükséges többséget. Ez azt jelzi - mutatott rá -, hogy ,,a vajdaságiak igényt tartanak az autonómiára, amelynek történelmi, kulturális, gazdasági, földrajzi, hagyományápolási, kisebbségügyi vonatkozásai vannak”. A Vajdaság esetében, ahol a lakosság 63 százaléka szerb nemzetiségu, kiválási törekvés nincsen. Egyebek között Szerbia decentralizálásáról és regionalizálásáról van szó. Mint mondta, a Vajdaságot egy európai autonómiaként képzelik el, amelynek önálló törvényhozási, jogalkotási, végrehajtói és gazdasági önállósága, nagyobb függetlensége van a szerbiai hatalomtól.
Rámutatott arra is, hogy a kétmilliós Vajdaság a szerbiai költségvetés több mint 35 százalékát adja, és onnan - ezt immár az alkotmány is rögzíti - mindössze hét százalékot juttatnak vissza: ez szerinte csak arra elég, hogy a tartományi szerveket finanszírozzák, az ott dolgozókat fizessék. Bozóki Antal azt is elmondta, hogy a szerb alkotmány kihirdetésével a Vajdaság számára is új alapszabályt kell hozni, és ,,ez lehetoség lenne a vajdasági autonómia újradefiniálására”. Utalt arra is, hogy 1992-ben Londonban egy nemzetközi konferencián úgy döntöttek, a Vajdaságnak vissza kell juttatni a korábbi illetékességi köreit. Kijelentette, hogy Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott koszovói rendezési terve ugyancsak hivatkozási alap lehet, ha megvalósul. Annak alapján igényelni lehetne, hogy például a Vajdaságban élo kisebbségek is ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint Koszovóban.
Részt vett a meghallgatáson Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) EP-képviselo is, aki a magyar sajtónak arról beszélt, a rendezvény segíthet, hogy most, amikor Szerbia kapcsán elsosorban a koszovói kérdéskörre terelodik a figyelem, ne vesszenek szem elol a vajdasági problémák. Becsey emlékeztetett arra is, hogy két évvel ezelott hozták nyilvánosságra a Vajdaságban járt európai parlamenti tényfeltáró delegáció jelentését, amelyet meg kellene vitatnia az EP emberjogi albizottságának is. Erre azonban két év alatt nem került sor, és a meghallgatás segíthet kikényszeríteni ezt a vitát. A képviselo ugyancsak nyugtalanítónak nevezte, hogy az új alkotmány értelmében a ,,Koszovó utáni” Szerbiában a Vajdaság jelenlegi, meglehetosen gyenge autonómiája is megszüntetheto törvényesen, ha a parlamenti erok Belgrádban amellett döntenek.
A napi helyzettel kapcsolatban Becsey elmondta: folyamatosan tartja a kapcsolatot a helyiekkel. Úgy vélte, csupán kisebb elorelépések történtek a korábbi ígéretek teljesítésében. Szabadkán például elkezdte muködését a magyar tanítóképzo, ugyanakkor ez nem lett önálló kar, ahogy ígérték. A rendorség esetében kiírtak már pályázatot magyar rendorök felvételére, de jelentos elorelépés itt sem történt, és hasonló a helyzet az igazságszolgáltatás - ügyészség és bírók - esetében is.
Bernat Joan i Marí egyebek között arról beszélt, jó példa lehet a Vajdaság arra, hogy több etnikai csoport békésen és önállóan együtt élhet. Ez az egész Balkán számára precedens, ezt az EP-ben is világossá akarják tenni. Hozzátette ugyanakkor, hogy Brüsszelben tudják: a máshonnan érkezo népcsoportok több problémát okoznak a tartományban, ráadásul Szerbiában nincs túl nagy hagyománya a közösségek együttélésének. Ha autonómiát érnek el, és a kisebbségi jogokat figyelembe veszik, remény van a tartós nyugalomra a Vajdaságban - szögezte le. A magyar sajtónak nyilatkozva a katalán képviselo állást foglalt az erdélyi és felvidéki magyarok jogainak garantálása mellett, hangsúlyozva ennek jelentoségét az Európai Unió szemszögébol is.
(x)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.