Közélet: A nyolcvanhatodik moldvai út után

2007. március 21., szerda, Archívum 2003–2007

Beszélgetés P. Jáki Sándor Teodóz csángókutató gyori bencés tanárral
Ez évi Gyertyaszentelo Boldogasszony-napi ünnepi szentmise után beszélgettünk Domokos Pál Péter tanítványával, Jáki atyával Futásfalván, aki Pannonhalma mélyen vallásos szellemiségétol áthatva mondott ott szentbeszédet. A moldvai csángókról írt könyvének (Csángókról, igaz tudósítások, Gyor, 2006) ötödik kiadása alkalmával köszöntötte a vidék papsága. Életének hetvennyolcadik évében jár, jelenleg gimnáziumi tanár Gyorben.
- Tizenöt éve minden Mária-ünnepen jelen van ön Futásfalván. Szeretném bemutatni a Háromszék napilap olvasóinak.
- 1929-ben születtem Gyorött. A pannonhalmi, olasz tannyelvu gimnázium diákjaként léptem be a bencés rendbe, és ott elvégeztem a Hittudományi Foiskolát. Közben a Liszt Ferenc Zenemuvészeti Foiskolán középiskolai ének-zenetanári diplomát szereztem. Diplomás orgonista is vagyok. 1952-ben szenteltek pappá. Egyházi énekek gyujtése révén a tegnap nyolcvanhatodszor látogattam meg a moldvai csángómagyarokat, ez a százkilencedik erdélyi utam. Futásfalvára, az új Mária-zarándokhelyre, nagy szeretettel látogatok el. Én már itt itthon érzem magam, mert körülvesz a ft.Tifán Lajos atya, az o édesanyja, s a hívek páratlan szeretete és megtartó imája. Közösen írtuk meg a kegytemplom történetét, nem egy alkalommal hoztam el a zarándoklatra kedves ismeros csángómagyar asszonyaimat, az idén - Sarlós Boldogasszony napján - hozom majd autóbusszal a Sopron környéki bencés diákokat. El kell mondanom, hogy itt több a vallásos lelkület, mint odahaza, nálunk, hát akkor tanuljanak a katolikus székelyektol ezek a fiatalok imádkozni! Ez a hely azért is különösen kedves nekem, mert itt találta meg a templom tornyában ft. Bálint Lajos, 1991-tol Erdély elso érseke futásfalvi plébános korában (1962-1968) a Somlyói Szuz Mária 223 cm magas, mukincs értéku szobrát, ami csak négy centiméterrel alacsonyabb, mint a csíksomlyói szobor. Futásfalva azért is fontos, mert ha valaki édesanyját szereti, akkor kell hogy szeresse Jézus édesanyját is. Nos, Mária itt itthon van.
- Kétezerkettotol évente kiadták Magyarhonban az ön könyvét, melyben ötvennyolc igaz tudósítás révén pillanthat be e népcsoport életébe az, aki sosem járt Moldvában. ,,Annyi kilométerrel a lábán, ahánnyal s ahányszor »elcsángált« a moldvai magyarokhoz, az oshazába is eljuthatott volna” - írta önrol Timaffy László néprajzkutató, könyvének lektora. Isteni ajándék, hogy megadatott önnek Do­mokos Pál Péter nyomába lépni, jegyezni, leírni mindazt, ami csángómagyar testvéreink XX-XXI. századi történetét gazdagítja, annál is inkább, mert az ön könyvének elso kiadása után, ha nehezen is, de történtek lényegesebb változások Csángóföldön. Ezekre mostani útja alkalmával is rápillanthatott, akár kutatóként, akár a Lakatos Demeter Egyesület elnökeként.
- Engem egész életemben érdekelt a határon túli magyarság sorsa: a velük kapcsolatos történelmi igazságok és az o megmentésük. Én az egyházi ének szárnyán kerültem el testvéreinkhez. Azt mondjuk mi, dunántúliak, hogy szépen énekelünk. A felvidékiek egyházi népi éneket szebben énekelnek, mint mi. Az alföldiek ötösre tudnak, ami nálunk a legjobb jegy, Erdélyben tizenötösre tudnak, Moldvában pedig huszonnégyesre! Egy pap bácsi azt kérdezte: miért huszonnégyesre, hisz azok nem tudnak már magyarul. Megkérdeztem, mikor járt ön Moldvában? 1939-ben - jött a felelet. Lehet, hogy 1939-ben már nem tudtak magyarul - feleltem én -, de én most onnan jövök, és ma reggel nyolckor még tudtak! Megajándékozom önt említett könyvemmel. Domokos Pál Péter ígérte, hogy eloszót ír hozzá, amiben - sajnos - halála megakadályozta. Egyébként egy CD-m is megjelent Jáki Sándor Teodóz énekel és tanít címmel. Én nagyon félnék attól - és ezt mint katolikus pap mondom -, ha azt hinné valaki, hogy a moldvai magyar katolikus csángót meg lehet nyerni másféle hittel és erkölccsel, mint katolikussal. Minden másféle hit idegen a számára. A nyelvét kell menteni, mert azt kezdi elveszteni. A ma élo háromszázezerbol már csak százezer tud gyönyöru szépen beszélni osi magyar dialektusban. Nyelvükben a legközelebb ok állnak az Ómagyar Mária-siralomhoz, a Halotti beszédhez. Az, hogy nyelvüket megtarthassák a jövoben, az viszont tolünk is függ! De: az a százezer, aki nyelvét már elveszítette, katolikus vallását, hitét megtartotta! Nos, ez igazol engem elobbi kijelentésemben. Moldvában 1966-ig latin nyelvu volt a katolikus liturgia. A román katolikusoknak a huszas-harmincas évekig nem voltak román nyelvu énekeik, esetleg lefordították a magyar népi énekeket. Az Egy nagy szentség valóban énekünket például egy kacsikai búcsún együtt énekeltük a románokkal: ok románul énekelték, mondjuk úgy tízezren, mi meg ketten magyarul. Csak néztek minket, hogy-hogy mi ezt az éneket más nyelven énekeljük? Nem: a mienk volt az eredeti, az övéké meg a románosított változat.
- Derulátóan nyilatkozik az atya a csángó-kérdésrol. Ismeretei erre feljogosítják. Engedje meg, hogy közöljük gondolatát, amit egyébként le is írt abban az értékes jegyzetekkel ellátott tanulmányában, melyet a futásfalvi katolikus templom fennállásának 150. évfordulójára a Tifán plébános által megjelentetett kis kiadvány közölt.
- Igen, elmondtam és leírtam, hogy Ratzinger bíboros, aki 2005. április 19-e óta a Szentatya: XVI. Benedek pápa, amikor a Magyar Katolikus Püspöki Kart fogadta, többek között azt mondta: a népi vallásosságot meg kell orizni, hiszen választ ad azokra a kérdésekre, melyek ott élnek az emberek szívében, segít az imádságban, ismeretet közvetít, vigyázza az ember lelki egyensúlyát, ugyanakkor a helyesen gyakorolt népi vallásosság egységet teremt, míg a túlértékelt intellektuális vallásosság polarizál, megosztottságot hoz létre. II. János Pál pápa szavait szórom most szét az önök lapjában, aki még éltében mondta, hogy különleges figyelmet kell szentelni a ,,népi jámborságnak” is. Nos, ehhez a jámborsághoz tartoznak a különféle katolikus társulatok, zarándoklatok, búcsújárások, amelyek gazdagítják a liturgikus esztendot, családi és társas szokásokban és gyakorlatokban is megnyilvánulnak. Tudni kell, hogy a ,,népi jámborság” Isten népe bölcsességének sajátos kifejezodése. Hát ez történik évente Futásfalván is.
Nos, ha az Úr is úgy akarja, Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án, ugyanitt folytatjuk a beszélgetést.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép