KármentoKözélet: Didaktikai botrány

2007. március 22., csütörtök, Archívum 2003–2007

Én azt hittem, magyar iskolába járatjátok fiatokat - mondja nekem az ismeros, mikor fiam már harmadszor jön segítséget kérni házi feladatához.
A látogató téved, de egy valamiben okvetlenül igaza van. Magam is tapasztalom, hogy a mateket, magyart, földrajzot, történelmet, éneket, miegyebet a fiam egykettore megtanulja, leírja, elintézi, a román házi feladat felett pedig sokszor órákig görnyed, körmöl, másol, töpreng, kérdezi hol egyikünket, hol másikunkat, hogy ezt vagy azt hogyan is kellene kifejezni.
Merem állítani, hogy a tanulási ido felét-harmadát legalább e tárgy emészti fel, ez jelenti a legnagyobb megterhelést. És ennek egyik legfobb oka, hogy nyelvtani és irodalomelméleti beállítottságú a tananyag, s a magyarral, mint megfigyeltem, távolról sincs összehangolva.
Mondjon bárki bármit, én nem tartom természetesnek, de menthetonek sem azt, ha valaki a nyelvtani alapfogalmakkal elobb idegen nyelven kerül kapcsolatba, még mielott azokat anyanyelvén megértette volna!
A tényállás felháborító, sot, botrányos. Nem elég, hogy a román mint ráadástantárgy miatt napi egy órával többet tartózkodnak az iskolában majdminden nap - egy ötödikesnek a napi hat óra aránytalan megterhelés -, a tanulók dolgát még azzal is nehezítik, hogy didaktikailag céltalanul összeállított tananyagot nyomnak le a torkukon, amelynek, mindennek a tetejében, igazán hasznát az életben alig fogják venni. Ahelyett, hogy beszélni, írni, magukat érthetoen kifejezni tanítanák oket. Azaz a nyelvi készségek elsajátítása helyett ugyanazt kívánják beadni nekik, mint román társaiknak, holott erre nekünk külön tárgyunk van, a magyar. Teszik ezt azért, hogy azonos igénnyel léphessenek fel a kisebbségi gyerekkel szemben is a vizsgán, azaz hogy e címen is semmibe vehessék másságát, jogát és kívánságát a maga azonosságának megorzésére, annak zavartalan megélésére.
Ily módon válik eszközévé még a magyar iskola is a többségi állam beolvasztó nyomásának. A szabadság 18. évében még mindig ott tartunk, hogy napi akár két-három órát is elrabol lelkiismeretes gyerekeinktol egy, talán szándékosan rosszul összeállított tananyagra épített tárgy, mely ráadásul a tudás örömétol is megfosztja oket. Napi fél órában többet lehetne elérni, és gyakorlati haszna is nagyobb lenne, ha végre elfogadnák a külön tananyag és külön vizsga létjogosultságát, a magyar tanulók igényeihez igazítva a tanmenetet.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép