Sport: Háromszékiek a nagyvilágban

2007. március 26., hétfő, Archívum 2003–2007

Filep Zsombor Nemere
Sepsiszentgyörgyön született 1974. október 19-én. A Székely Mikó Kollégiumban tanulta meg a betuvetést, ott szerezte meg ismereteinek alapját, melyet aztán a Mikes Kelemen Fogimnáziumban (akkor még Líceum) bovített tovább, majd az érettségi után a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem testnevelo tanári karán szerzett oklevelet az alpesi síre szakosodva, végül az Ady Endre Sajtó­kollégiumban folytatta tanulmányait, ezt viszont nem fejezte be.
Mikós diákként került kapcsolatba az atlétikával. Elso osztályos, amikor elso gyozelmét aratta. Nagy tehetségnek nevezték tanárai, az atlétika korifeusai a távol- és magasugrásban és a vágtaszámokban jeleskedo Zsombort. Édesanyja hallgatott a szakemberek szavára, amikor nyolcadikos korában beíratta a Mikes Kelemen Líceum sportosztályába. Az indulásnál Kiss András, Kövér Sándor, késobb Balogh Márta volt az edzoje, eredményeire felfigyelt a hosszútávfutók Sepsiszentgyörgyön muködo Olimpiai Központjának edzoje, Sánta Károly, és át is igazolta az akkor már üstökösként is emlegetett Filep Zsombort. Nem a túlzás sugallta az üstökös jelzot, hanem az atléta eredményei, sikerei futötték fel a véleményt nyilvánítókat. 1990-1995 között 400-600-800 és 4x400 méteren kilencszer állt az országos bajnokság dobogójára, valamint négyszer a Balkán-bajnokságon.
Az 1991-es brüsszeli Európai Junior Olimpián ezüstérmet szerzett 800 méteren. Egy évvel késobb, 1992-ben a szöuli Ifjúsági Világbajnokságon ugyanebben a számban a 9. helyen érkezett célba. Az 1993-as esztendot ifjúsági országos rekorddal (1:50.92 perc 800 méteren) kezdte, aztán következett San Sebastianban az Ifjúsági Európa-bajnokság, ahol sajnos nem jutott a döntobe (eredménye alapján a 9. helyen zárt), itthon az országos bajnoki címmel vigasztalódott. 1994-ben a 4x400 méteres váltó tagjaként az Európa-kupa viadalán szerepelt. 1995-ben megnyerte Románia Nemzetközi Bajnokságának (felnottek) 800 méteres számát (1:48.00 p). Az esztendo végén bevonult katonai szolgálatra. Katonáskodása alatt készült fel az egyetemi felvételire, s hogy mennyire jól, azt mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy másodikként jutott be a BBTE testnevelo tanári karára. Leszerelése után kezdte el egyetemi tanulmányait. Ekkor jelentkezett az elso ,,repedés” pályafutásában. Történt ugyanis, hogy a felvételi elott a Kolozsvári Egyetem (Universitatea) és az Olimpiai Központ vezetoi megegyeztek abban: sikeres felvételi esetén Zsombor kettos leigazolással (MSC és Egyetem) folytathatja pályafutását. Ez azt jelentette volna, hogy mindkét részrol kapja a támogatást. Sajnos, nem így történt, és Filep Zsombor egyik napról a másikra magára maradt edzo, klub, edzésterv, fizetés, támogatás nélkül. Zsombor szegre akasztotta szeges cipoit.
Igen ám, de akinek már vérébe ivódott a verseny szelleme, az nem tud egyik napról a másikra lemondani. Nem tudott Zsombor sem. Rendszeresen eljárt triatlonozni, futni, ha kellett, maratoni távot is... 2002-ben államvizsgázott a testnevelo tanárin. Nem a katedrára vonult, hanem elkezdett filmezni, fényképezni, elobb a Krónika lap fotóriportere lett, majd a szentgyörgyi televíziónál dolgozott mint operator. Jelenleg a székelyudvarhelyi Digital 3 helyi televíziónál dolgozik. Nem titkolt szándéka visszatérni a sporthoz mint edzo-oktató-sportoló.
Tarcsi András
Kommandón született 1942. augusztus 16-án, édesapja Lajos, édesanyja Erzsébet. A család korán elkerült Kommandóról, így aztán az András gyerek Csíkszeredában kezdett el jégkorongozni. Mi mást tehetett volna ott, ahol ,,hokibottal a kezükben születnek a fiúgyerekek”, elso egyesülete a Csíkszeredai Lendület, elso edzoje pedig Török Erno. A mester munkáját, na meg Tarcsi András tehetségét, kitartó, szorgalmas munkáját igazolja, hogy pályafutása felfelé ívelt, jégkorongozó-életében egymást követték a nagy klubok, egyesületek - a Székelyudvarhelyi Küküllo, a Bukaresti Steaua (1962-1964), a Bukaresti Dinamo (1964-1969), a Kolozsvári Agronómia (1969-1970), a Székelyudvarhelyi Küküllo (1970-1982). Közben Bandi érettségizett, felvételizett a Testnevelési Foiskolára, testnevelo tanári oklevelet szerzett, megnosült, felesége Rozália, két gyermekük született, András és Zoltán Lóránt.
Elso válogatottságát 1963-ban ünnepelhette (egyébként közel hetvenszer öltötte magára a címeres mezt, és több mint ötven gólt ütött a válogatott színeiben), részt vett két B-csoportos világbajnokságon, ahol egy bronz- és egy ezüstérmet szerzett, 1966-ban tagja volt a torinói Foiskolai Világbajnokságon az ezüstérmes román válogatottnak. Itthon a Steauával egyszer a bajnoki mezt is magára ölthette. Jégkorongozó-pályafutásának utolsó éveit a Székelyudvarhelyi Küküllo csapatában töltötte. 1982-ben vonult vissza.
Edzoi pályafutását 1970-ben kezdte a Székelyudvarhelyi Sportiskolánál, közben 1972-1992 között párhuzamosan a Kü­küllonél is edzosködött. 1993-ban áttért a gyeplabdára, és 2005-ig, nyugdíjba vonulásáig igen eredményes nevelomunkát végzett. Mint jégkorongedzo csapatával egyszer a negyedik helyen zárt, három játékost adott a válogatottnak, mint gyeplabdaedzo fiúcsapataival tizenkét országos bajnokságot nyert, 3 ezüst- és 2 bronzérmet, a leányokkal 10 arany-, 3 ezüst- és 1 bronzérmet szerzett. A klubnál elért sikereit folyatta mint válogatottedzo is. Irá­nyításával a fiúválogatott 2002-2004 között három Balkán-bajnokságot nyert, ugyan­ennyit a lányok is. A BEK-ben 2003-ban a 7., a Világkupában pedig az 5. helyen végeztek fiai, leányai pedig 2002-ben a hatodik, 2003-ban pedig a hetedik helyen zártak. Irigylésre méltó sikersorozat.
Tarcsi András nyugdíjasként Székely­udvarhelyen él családja, volt kollégái és tanítványai körében.
Török Mária
Sepsiszentgyörgyön született 1960-ban. Iskoláit a szemerjai 4-es számú Általános Iskolában kezdte, itt adta kezébe a kézilabdát László Zoltán tanár úr, hadd barátkozzon vele. Akkor nem gondolta, hogy egy életre szóló szerelem indul Mária és a kézilabda között. A kislány mozgásán látszott, hogy nem újonc a sportban. Elso lépteit a tornaszerek világában tette meg, ahol Kovács Rozália és Demeter Miklós testnevelok igyekeztek megtanítani a sporttorna ábécéjét. Tehetsége, páratlan szorgalma valósággal lenyugözte a két tornaszakembert. De hiába, Mária közben eljegyezte magát a kézilabdával. Az elemi elvégzése után a Filológia-történelem Líceum tanulója lett, és a Román Vilmos edzette Sportiskola, majd az MSC B-osztályos kézilabdacsapatának tagja. Mozgáskészségét, labdaérzékét, játékintelligenciáját nagyszeruen értékesítette az országos ifjúsági bajnokságban, ahol fel is figyelt rá a korosztályos válogatott szövetségi edzoje, és meg is hívta a válogatottba. Elso válogatottmeccsét éppen a magyar ifik ellen játszotta. Utána még negyvenháromszor öltötte magára az ifjúságiak címeres mezét. Közben Hobincu és Bosi sérülése miatt meghívták a várnai nemzetközi tornára utazó nagyválogatottba. Várnában aztán négyszer szerepelt a kezdo hétben. És jól, mert a szövetségi edzo nyilatkozatában kifejtette: számít rá a moszkvai olimpiára készülo csapatban. Na de elobb részt kellett vennie az 1977-es ifjúsági világbajnokságon, ahol a kisdöntoben éppen az NDK válogatottja ellen aratott gyozelmükkel bronzérmet nyertek. Akkor úgy gondoltuk, Mária elindult a nagy világversenyek dobogóin a sportág csillagos ege felé.
Jött az érettségi, majd a felvételi a bákói Pedagógiai Foiskola testnevelési karára, az államvizsga, aztán a párválasztás, férjhez menés (férje a labdarúgó Verigeanu), aztán a nagy klubok - temesvári, bukaresti, konstancai - ostroma. Mária és férje végül is Râmnicu Vâlceát választja.
Közben egymás után következnek a nagy világversenyek, a moszkvai, a Los Angeles-i olimpiai játékok, ezekre nem kvalifikálja magát a válogatott, jönnek a világbajnokságok, 1975-ben még negyedik, de 1978-ban már csak a hetedik, ’82-ben pedig a nyolcadik... a román válogatott, tehát sorra elmaradnak az érmek. Nem vitás, a nagyszeru kézilabdázó, Török Mária nem a legszerencsésebb korszakban született, a román válogatott éppen hullámvölgyét járta.
Visszavonulása után Râmnicu Vâlceán él, az Oltchim ifjúsági és második csapatának edzojeként dolgozik.
Áros Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép