Filep Zsombor Nemere
Sepsiszentgyörgyön született 1974. október 19-én. A Székely Mikó Kollégiumban tanulta meg a betuvetést, ott szerezte meg ismereteinek alapját, melyet aztán a Mikes Kelemen Fogimnáziumban (akkor még Líceum) bovített tovább, majd az érettségi után a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem testnevelo tanári karán szerzett oklevelet az alpesi síre szakosodva, végül az Ady Endre Sajtókollégiumban folytatta tanulmányait, ezt viszont nem fejezte be.
Mikós diákként került kapcsolatba az atlétikával. Elso osztályos, amikor elso gyozelmét aratta. Nagy tehetségnek nevezték tanárai, az atlétika korifeusai a távol- és magasugrásban és a vágtaszámokban jeleskedo Zsombort. Édesanyja hallgatott a szakemberek szavára, amikor nyolcadikos korában beíratta a Mikes Kelemen Líceum sportosztályába. Az indulásnál Kiss András, Kövér Sándor, késobb Balogh Márta volt az edzoje, eredményeire felfigyelt a hosszútávfutók Sepsiszentgyörgyön muködo Olimpiai Központjának edzoje, Sánta Károly, és át is igazolta az akkor már üstökösként is emlegetett Filep Zsombort. Nem a túlzás sugallta az üstökös jelzot, hanem az atléta eredményei, sikerei futötték fel a véleményt nyilvánítókat. 1990-1995 között 400-600-800 és 4x400 méteren kilencszer állt az országos bajnokság dobogójára, valamint négyszer a Balkán-bajnokságon.
Az 1991-es brüsszeli Európai Junior Olimpián ezüstérmet szerzett 800 méteren. Egy évvel késobb, 1992-ben a szöuli Ifjúsági Világbajnokságon ugyanebben a számban a 9. helyen érkezett célba. Az 1993-as esztendot ifjúsági országos rekorddal (1:50.92 perc 800 méteren) kezdte, aztán következett San Sebastianban az Ifjúsági Európa-bajnokság, ahol sajnos nem jutott a döntobe (eredménye alapján a 9. helyen zárt), itthon az országos bajnoki címmel vigasztalódott. 1994-ben a 4x400 méteres váltó tagjaként az Európa-kupa viadalán szerepelt. 1995-ben megnyerte Románia Nemzetközi Bajnokságának (felnottek) 800 méteres számát (1:48.00 p). Az esztendo végén bevonult katonai szolgálatra. Katonáskodása alatt készült fel az egyetemi felvételire, s hogy mennyire jól, azt mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy másodikként jutott be a BBTE testnevelo tanári karára. Leszerelése után kezdte el egyetemi tanulmányait. Ekkor jelentkezett az elso ,,repedés” pályafutásában. Történt ugyanis, hogy a felvételi elott a Kolozsvári Egyetem (Universitatea) és az Olimpiai Központ vezetoi megegyeztek abban: sikeres felvételi esetén Zsombor kettos leigazolással (MSC és Egyetem) folytathatja pályafutását. Ez azt jelentette volna, hogy mindkét részrol kapja a támogatást. Sajnos, nem így történt, és Filep Zsombor egyik napról a másikra magára maradt edzo, klub, edzésterv, fizetés, támogatás nélkül. Zsombor szegre akasztotta szeges cipoit.
Igen ám, de akinek már vérébe ivódott a verseny szelleme, az nem tud egyik napról a másikra lemondani. Nem tudott Zsombor sem. Rendszeresen eljárt triatlonozni, futni, ha kellett, maratoni távot is... 2002-ben államvizsgázott a testnevelo tanárin. Nem a katedrára vonult, hanem elkezdett filmezni, fényképezni, elobb a Krónika lap fotóriportere lett, majd a szentgyörgyi televíziónál dolgozott mint operator. Jelenleg a székelyudvarhelyi Digital 3 helyi televíziónál dolgozik. Nem titkolt szándéka visszatérni a sporthoz mint edzo-oktató-sportoló.
Tarcsi András
Kommandón született 1942. augusztus 16-án, édesapja Lajos, édesanyja Erzsébet. A család korán elkerült Kommandóról, így aztán az András gyerek Csíkszeredában kezdett el jégkorongozni. Mi mást tehetett volna ott, ahol ,,hokibottal a kezükben születnek a fiúgyerekek”, elso egyesülete a Csíkszeredai Lendület, elso edzoje pedig Török Erno. A mester munkáját, na meg Tarcsi András tehetségét, kitartó, szorgalmas munkáját igazolja, hogy pályafutása felfelé ívelt, jégkorongozó-életében egymást követték a nagy klubok, egyesületek - a Székelyudvarhelyi Küküllo, a Bukaresti Steaua (1962-1964), a Bukaresti Dinamo (1964-1969), a Kolozsvári Agronómia (1969-1970), a Székelyudvarhelyi Küküllo (1970-1982). Közben Bandi érettségizett, felvételizett a Testnevelési Foiskolára, testnevelo tanári oklevelet szerzett, megnosült, felesége Rozália, két gyermekük született, András és Zoltán Lóránt.
Elso válogatottságát 1963-ban ünnepelhette (egyébként közel hetvenszer öltötte magára a címeres mezt, és több mint ötven gólt ütött a válogatott színeiben), részt vett két B-csoportos világbajnokságon, ahol egy bronz- és egy ezüstérmet szerzett, 1966-ban tagja volt a torinói Foiskolai Világbajnokságon az ezüstérmes román válogatottnak. Itthon a Steauával egyszer a bajnoki mezt is magára ölthette. Jégkorongozó-pályafutásának utolsó éveit a Székelyudvarhelyi Küküllo csapatában töltötte. 1982-ben vonult vissza.
Edzoi pályafutását 1970-ben kezdte a Székelyudvarhelyi Sportiskolánál, közben 1972-1992 között párhuzamosan a Küküllonél is edzosködött. 1993-ban áttért a gyeplabdára, és 2005-ig, nyugdíjba vonulásáig igen eredményes nevelomunkát végzett. Mint jégkorongedzo csapatával egyszer a negyedik helyen zárt, három játékost adott a válogatottnak, mint gyeplabdaedzo fiúcsapataival tizenkét országos bajnokságot nyert, 3 ezüst- és 2 bronzérmet, a leányokkal 10 arany-, 3 ezüst- és 1 bronzérmet szerzett. A klubnál elért sikereit folyatta mint válogatottedzo is. Irányításával a fiúválogatott 2002-2004 között három Balkán-bajnokságot nyert, ugyanennyit a lányok is. A BEK-ben 2003-ban a 7., a Világkupában pedig az 5. helyen végeztek fiai, leányai pedig 2002-ben a hatodik, 2003-ban pedig a hetedik helyen zártak. Irigylésre méltó sikersorozat.
Tarcsi András nyugdíjasként Székelyudvarhelyen él családja, volt kollégái és tanítványai körében.
Török Mária
Sepsiszentgyörgyön született 1960-ban. Iskoláit a szemerjai 4-es számú Általános Iskolában kezdte, itt adta kezébe a kézilabdát László Zoltán tanár úr, hadd barátkozzon vele. Akkor nem gondolta, hogy egy életre szóló szerelem indul Mária és a kézilabda között. A kislány mozgásán látszott, hogy nem újonc a sportban. Elso lépteit a tornaszerek világában tette meg, ahol Kovács Rozália és Demeter Miklós testnevelok igyekeztek megtanítani a sporttorna ábécéjét. Tehetsége, páratlan szorgalma valósággal lenyugözte a két tornaszakembert. De hiába, Mária közben eljegyezte magát a kézilabdával. Az elemi elvégzése után a Filológia-történelem Líceum tanulója lett, és a Román Vilmos edzette Sportiskola, majd az MSC B-osztályos kézilabdacsapatának tagja. Mozgáskészségét, labdaérzékét, játékintelligenciáját nagyszeruen értékesítette az országos ifjúsági bajnokságban, ahol fel is figyelt rá a korosztályos válogatott szövetségi edzoje, és meg is hívta a válogatottba. Elso válogatottmeccsét éppen a magyar ifik ellen játszotta. Utána még negyvenháromszor öltötte magára az ifjúságiak címeres mezét. Közben Hobincu és Bosi sérülése miatt meghívták a várnai nemzetközi tornára utazó nagyválogatottba. Várnában aztán négyszer szerepelt a kezdo hétben. És jól, mert a szövetségi edzo nyilatkozatában kifejtette: számít rá a moszkvai olimpiára készülo csapatban. Na de elobb részt kellett vennie az 1977-es ifjúsági világbajnokságon, ahol a kisdöntoben éppen az NDK válogatottja ellen aratott gyozelmükkel bronzérmet nyertek. Akkor úgy gondoltuk, Mária elindult a nagy világversenyek dobogóin a sportág csillagos ege felé.
Jött az érettségi, majd a felvételi a bákói Pedagógiai Foiskola testnevelési karára, az államvizsga, aztán a párválasztás, férjhez menés (férje a labdarúgó Verigeanu), aztán a nagy klubok - temesvári, bukaresti, konstancai - ostroma. Mária és férje végül is Râmnicu Vâlceát választja.
Közben egymás után következnek a nagy világversenyek, a moszkvai, a Los Angeles-i olimpiai játékok, ezekre nem kvalifikálja magát a válogatott, jönnek a világbajnokságok, 1975-ben még negyedik, de 1978-ban már csak a hetedik, ’82-ben pedig a nyolcadik... a román válogatott, tehát sorra elmaradnak az érmek. Nem vitás, a nagyszeru kézilabdázó, Török Mária nem a legszerencsésebb korszakban született, a román válogatott éppen hullámvölgyét járta.
Visszavonulása után Râmnicu Vâlceán él, az Oltchim ifjúsági és második csapatának edzojeként dolgozik.
Áros Károly
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.