A Háromszék Baróton: Kafkai város

2007. március 29., csütörtök, Archívum 2003–2007

Az ötezredik lapszám megjelenését Baróton a Tortoma önképz?kör meghívottjaként ünnepelte a Háromszék szerkeszt?sége. F?szerkeszt?nk, Farkas Árpád, f?munkatársunk, Bogdán László, illetve szerkeszt?ink, Váry O. Péter, Ferencz Csaba és Hecser László erd?vidéki tudósítónk a lapszerkesztés, a mindennapi munka nehézségeir?l, örömér?l, néhány bels? kulisszatitokról, a lap irányvonalának meghatározásáról, a politikai nyomásgyakorlás ellenére a függetlenség meg?rzésér?l vallott - a szervez?k rövidre szabott id?határán belül.
Az olvasók arra voltak kíváncsiak, miként látszik Barót és környéke a megyeszékhelyr?l. A felvetés nyomán több évtizedes történetek elevenedtek meg, s kiderült, hogy a sepsiszentgyörgyiek számára sem idegen e vidék: számtalan személyes emlék köti ?ket ide. A tájegység hagyományairól, gazdasági, politikai és közéleti kérdéseir?l beszélgetve meglehet?sen kett?s kép alakult ki. Mindenki egyetértett abban, hogy a bánya köré épített gazdaság zsákutca, illetve abban is, hogy az utóbbi években sem tudta a vidék újra kitalálni magát, s ,,lombozata” helyett inkább csak ,,gyökérzete” er?södött, de senki sem vonta kétségbe, hogy mindezek ellenére ne lenne jöv?je. Elszívó ereje volt a környez? nagyvárosoknak, az ókirályságnak, de még a távoli országoknak is, s most, amikor visszaszereztük term?földünket, erdeinket és ingatlanjainkat, az elszakadottak hajlamosak eladni. Ezen kellene változtatni, s gátat vetni az idegenek honfoglalásának - mondotta Farkas Árpád. A ,,fél lábbal” erd?vidéki Váry O. Péter a megye legfiatalosabb települése versenyen kiválóan helytálló bölöni és kisbaconi fiatalok szervez?i és lebonyolítási tehetségét dicsérte, Bogdán László történelmi eszmefuttatása a ,,másfél millió kitántorgóig” nyúlt vissza, amikortól nemcsak környezetünk, hanem mentalitásunk is megváltozott: elt?ntek a nagycsaládok és a hagyományos megélhetési lehet?ségek is, s helyébe még a mai politikumnak sem sikerült igazán alternatívát kitalálnia. ,,Benedek Eleket mint meseírót tartják számon, de legalább olyan jelent?s újságírói munkássága is. A ma is aktuális felvetéseire - komolyan foglalkozott a népesség kérdésével is - ismét oda kellene figyelni, hogy ne ismétl?djenek meg rég elkövetett hibák” - fejtette ki, majd az RMDSZ-t marasztalta el, amiért nem sikerült elérnie, hogy a magyar megyéket a vidék jellegzeteségeit kihasználó külön fejlesztési régióba sorolják.
Barót polgármestere, Nagy István nézete szerint a városnak ,,kafkai” arca van. A zsidó származású Franz Kafka cseh környezetben n?tt fel, és németül alkotott. Baróton a város katolikus múltja ellenére már a reformátusok vannak többségben, helyzete sajátságos olyan szempontból is, hogy Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Brassó határán he­lyezkedik el, de egyikhez sem tartozik, ám mindegyik befolyásolja, rányomja bélyegét az itt él? nép gondolkodására. ,,Több szempontból is a kistestvérek sorsára kényszerülünk. Sepsiszentgyörgy a pályázatok révén partnerséget ajánl, ám pénzünk elköltésébe beleszólást nem enged, de amikor úgy ítéltük meg, hogy a Brassó felé nyitással, az Alutus Maior kistérségi régióhoz csatlakozással nagyobb szabadsághoz juthatunk, leszidtak, hogy a románokkal akarunk szövetkezni. Politikailag sem állunk jobban, hiszen Baróton az RMDSZ nem létezik, a kinevezett - mivel sajátot sosem állíthattunk - szenátor és képvisel?k pedig igencsak ritkán konzultálnak velünk, szólalnak fel érdekünkben” - mondotta Barót polgármestere, aki mégis úgy látja, az identitáskeresés ellenére a vidékben nemcsak a túléléshez, hanem a fejl?déshez szükséges vitalitás is megvan. Véleményének indoklásaképpen a status quóját megtartani szándékozó régi generáció és a változtatni kívánó mai nemzedék közötti ellenállást említette. Nézete szerint ez a harc hamarosan kitermeli azokat, akikre a jöv?ben számítani lehet, s ha az elszármazottak részér?l is segítség érkezik, akkor a valós alternatíva már nemcsak utópia lesz. Nagy István véleményének részben Farkas Árpád mondott ellent. Szerinte a régióra nézve sem Sepsiszentgyörgy, sem a Brassó felé irányultság nem hajtana hosszú távú hasznot, viszont Székelyudvarhely már megmutatta, hogy bels? tartományként is sokra lehet vinni, ezért azt a példát kellene követni.
Az olvasóinkkal való találkozás végén személyes beszélgetések közben fonódtak er?sebbre a bennünket összeköt? láthatatlan szálak.
Hecser László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-03-29: Archívum 2003–2007 - :

Belföldi hírek