
Az ántivilágban is ismert és híres volt a kézdiszárazpataki malom. Néhai Lukács István lisztjeit az id?s asszonyok ma is dicsérik. Akkor volt ennek a terméknek becsülete, amikor a kenyértésztának vagy a k?ttesnek valónak ,,tartása” volt. Ma sincs annál nagyobb átok, amikor gyenge liszttel kell kínlódnia a gazdasszonynak. Nos, a szárazpataki molnár három fia a családi hagyomány ápolását, folytatását t?zte ki célul, s a szárazpataki lisztnek ma is jó híre van a Szentföldön, de távolabbi vidékeken is, akárcsak az ebb?l készült süt?ipari termékeknek, a Lukács-féle kenyérnek is.
Mit mesél a Kászon vize?
Érdekesen alakult a három testvér, István, Attila és Barna szándéka a rendszerváltás után. Az ?si malom közelében, a volt téesznél területet és részben régi épületeket vásároltak, hogy ki-ki malmot építsen magának, saját lisztjét-?rleményét dolgozza fel. Az álomból valóság lett, persze ehhez sok-sok munka, pénz és kitartás is kellett. Most, amikor már-már minden sínen lenne, bár még épülnek egységek, itt az Európai Unió, s akár tetszik, akár nem, mindhármuknak meg kell birkózniuk az egyre változó követelményekkel. Nem könny? feladat, mert ha ma eleget tett egy uniós el?írásnak a molnár vagy a pék, holnap újabbak jelennek meg. Hétköznapi kifejezéssel élve: aki beállt a táncba, annak ropnia kell!
Lukács István, a legid?sebb fiú magáénak mondja a maksai m?malmot, itt ?röli, és innen szállítja, dolgozza fel saját pékségében a min?ségi lisztet. Lukács Attila korszer? malmot és lakást épített a megvásárolt telkén, ám a kenyeret kézdik?vári pékségében állítja el?. A legkisebb testvér, Lukács Barna maradt az ?siben. Családi otthonuk mellett ott áll a régi malom, s itt érzi igazából malomközelben magát az ember: szakadatlanul zubog-csobog a Kászon vize a malomárkon megépített gáton. Mind a három testvér épít, gyarapít még. István most végzi az utolsó simításokat az ultramodern pékségen, Attila malma mellett új pékséget épít, Barna rövid id?n belül ugyancsak a ,,Lukács-telepen” laskagyárat akar beindítani. Ki merné azt állítani, hogy három ilyen vállalkozás nem ad elég gondot akkor, amikor papíron érkeznek az ezekkel kapcsolatos újabb meg újabb uniós követelmények? Hát: err?l zúg a Kászon vize is. No meg arról, hogy a Lukács fiúk jó testvérek... és ez mindennél többet ér.
Régi és újkori história
- Meséljen, Irénke a malom múltjáról - kértük a fiúk édesanyját, id. Lukács Istvánnét.
- Nem nehéz. Ezen a helyen, ahol lakunk, volt egy régi malom, melléje épült az újabb 1922-ben. ,,Nagymama” építtette, Bartók Bertalanné. ? a nemes torjai Sólyom famíliából való volt: Sólyom Veronika. Egyébként a Lukácsok is torjai származásúak. Mama viselte a kalapot, a férje közéleti személyiség volt. Itt van ez a könyv, ebben azt írják róla, hogy tagja volt a két világháború között az Erdélyi Magyar Pártnak. Jaj, itt valamikor zajlott az élet, itt lakott a vidámság! Most beállott a csend, csak a gát zúg, zúg, legtöbbet a múltról. A jelenr?l kérdezze a fiaimat...
- Ez egy köves vízimalom, de modern meghajtással is tud dolgozni. Üzemképes - részletezett az egyébként nem b?beszéd?, 37 éves Lukács Barna. - Nem kell semmit változtatni rajta, él? múzeum, és elismerték hagyományos malomnak. Szerintem ez már uniós, de lehet, hogy még valamit majd változtatni kell rajta. Itt mindent ?rlünk egyéneknek, egységes lisztet, kukoricát, disznónakvalót, mint valaha régen.
Nem ilyen egyszer? a helyhez f?z?d? új história, mert Lukács Barna most szereli laskagyárát. Olyan gépeket vásárolt, amelyek megfelelnek az uniós követelményeknek. A hamarosan kereskedelmi forgalomba kerül? széles, csavart és vékony tésztának azért lesz keletje, mert számára a min?ség a legfontosabb. A tasakokon - még nyomdafesték szagúak - az Arnaco nevet kell keresni (két fia Arnold és Ákos keresztnevéb?l.) Barnának van egy álma: panziót épít a vízimalom mellé. Ottjártunkkor már öntötték alapjait. Nem rossz ötlet, aki gondoktól terhelt, azt meggyógyítja a gát zúgása. Többet ér, mint egy dilibogyó!
- Az én malmomban már minden uniós - felelt kérdéseinkre Lukács Attila. - Nemrég oldottuk meg a liszt pneumatikus szállítását. Nagy kapacitású malom, de gond még van. Laboratóriumunkat egy-két év múlva ultramodernné kell varázsolni. Nem kis pénzbe kerül. Most építem a malom közelében a korszer? pékséget. Ha elkészül, a k?várit felszámolom. Akkor jön majd a haddelhadd: ha megindul, az élelmiszer-biztonság minden el?írását teljesítenem kell. Nem lesz gond, van, akit?l tanácsot kérnem: István bátyám most éppen ezt a táncot járja!
- Milyen ez a tánc? - kérdeztük Lukács Istvántól, aki éppen egy olasz gyártmányú kemence beszerelésén dolgozott fiával, ifj. Lukács Istvánnal, aki pénzügyi és könyvel?ségi f?iskolán szakosodik, mert édesapja meggy?z?dése, hogy az unióban ilyen követelmény is lesz. Van még egy fiútestvére: ?k ketten a ,,trónörökösök”. Nos, van a sikernek egy titka: könnyebb egy céget családon belül m?ködtetni. Pályázatot nyertem a mez?gazdasági minisztériumtól, azzal a pénzzel indultam. Nem csoda, hogy modern a pékség és a laboratórium, s hamarosan számítógépen lehet majd követni az egész m?szaki folyamatot. A modernizálást egy kolozsvári cég végzi el?írás szerint. Nekem is van még gondom éppen elég - mondta, mert a malomnál még változtatni kell, ott egy ötszáz tonnás gabonatárolót építtet.
Egy korszer? pékségben csak magasan képzett munkások dolgozhatnak. Felkészítésükre szintén kolozsvári szakembereket kértek fel, s ha a pályázati pénzb?l elkészült tervezet minden mozzanata megfelel majd az el?írásoknak, a tanúsítást is megkapják, az uniós engedélyt. Lukács István cége közel húsz embernek biztosít megélhetést, s a már m?köd? malom nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi élelmiszer-biztonsági szabványoknak is meg fog felelni. Nagy tehát az ára, f?leg az utóbbinak, de ennek alapján a malom lisztjét, búzadaráját, a szárazpataki kenyeret akár az Európai Unió egész területén lehetne forgalmazni.
Nos, egyre tekervényesebb az ösvény, melyen a hazai, a háromszéki élelmiszeriparnak masíroznia kell uniós fúvósmuzsikára. Ezt a nótát már a vízimalom kereke nem tudja eljátszani.
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.