Kihullt kezéből a karmesteri pálca, elnémult egy cselló.
Megrendülten állunk volt kolléganőnk koporsója mellett. Sokrétű zenei tevékenysége folytán ― művészeti líceumi csellótanár, szimfonikus zenekari szólamvezető, a sepsiszentgyörgyi unitárius templom Kriza János nevét viselő dalárdájának jeles karnagya, a Vox Humana kamarakórus tagja, nemegyszer kisegítő karmestere, nem utolsósorban feleség és családanya ― halálával nagy űrt hagy maga után. Emberi tartásával, mindig a minőségre való törekvésével, betegségében is az élet szeretetével kollégái és embertársai megbecsülését érdemelte ki.
,,Gazdagok voltunk általa, szegények lettünk nélküle." ,,Enikő, küzdöttél, de már nem lehet. Most átölel a csend és a szeretet..."
Szilágyi Zsolt