Száznegyven évvel ezel?tt, 1867. március 30-án került az észak-amerikai Alaszka az Aleut-szigetlánccal együtt a cári Oroszországtól az Egyesült Államokhoz, mégpedig közönséges adásvételi alapon. Oroszország ezzel kiszorult az amerikai kontinensr?l.
A sarkvidéki Alaszkát, ezt a másfél millió négyzetkilométer kiterjedés? félszigetet Vitus Bering orosz tengerészkapitány fedezte fel a 18. század közepén, a krónikák szerint 1741-ben. Az Orosz-Amerikára keresztelt terület közvetlenül az orosz cár szuverenitása alá került. Az eredetileg dán nemzetiség? Vitus Bering vezetésével az oroszok már 1725-ben befejezték az amerikai partvidék els? általános feltérképezését. Alaszkával egy id?ben felfedezték azt a keskeny tengerszorost is, amely elválasztja Ázsiát Amerikától. Tény, hogy az 1741 óta Oroszországhoz tartozó amerikai területre a terjeszked? Egyesült Államok folyamatosan igényt formált, és Alaszka az Oroszország számára el?nytelenül végz?dött krími háború alatt is csak angol zsörtöl?dés ellenében maradhatott orosz tulajdonban. Az amerikai kormány már 1859-ben ajánlatot tett Alaszka megvételére, az orosz kormány azonban akkor még elutasítóan válaszolt. Az 1861-65-ös amerikai polgárháború befejezése után Oroszország számára végképp tarthatatlanná vált amerikai jelenléte. Az amerikai kormány 1867-ben megismételte vételi ajánlatát, az orosz kormány ekkor már beleegyez?en válaszolt. A szerz?dést 1867. március 30-án Washingtonban Seward amerikai államtitkár (külügyminiszter) és Stoeckl orosz követ írta alá.
Az USA a területért 7 200 000 (akkori) dollár vételárat fizetett, lehet?vé tette ugyanakkor, hogy az orosz lakosság három éven belül visszatérhessen eredeti hazájába. A vételárat a szerz?dés ratifikálásától számítva tíz hónapon belül kellett kifizetni. A cári kormány a terület tulajdonának átruházásával egyidej?leg a hozzá f?z?d? minden jogot átengedett az amerikai kormánynak: Alaszka az USA f?hatósága és igazgatása alá került.
A mostoha éghajlatú Alaszka akkoriban nem t?nt az ,,ígéret földjének”. Domborzati különlegességként említhet?, hogy Alaszkában van Észak-Amerika legmagasabb hegycsúcsa, a Mount McKinley (6183 méter). Egyetértés van abban, hogy politikai értelemben több mint öt évszázaddal ezel?tt alakultak ki a politikai kölcsönhatások az amerikai és az eurázsiai kontinens között. Néprajzilag ,,mélyebbek a gyökerek”.
D’Arcy McNickle They Came Here First (?k jöttek ide el?ször) cím?, New Yorkban 1949-ben megjelent könyvéb?l kit?nik, hogy Kolumbusz érkezésekor az indiánok már benépesítették az egész amerikai szárazföldet, Alaszkától a Horn-fokig. Bizonyítékok vannak arra, hogy az indiánok f? vándorlási útvonala Ázsiából a kés?bbi Bering-szoroson át (,,földhíd”) vezetett Amerikába, még az utolsó jégkorszak idején. Mivel a tengerszint abban az id?ben (mintegy 25 000 évvel ezel?tt) 75 méterrel alacsonyabb volt, mint napjainkban, akár száraz lábbal is átkelhettek Szibériából Alaszkába.
Ami a 20. századot illeti, Alaszka egy 1912-ben hozott törvény alapján az amerikai szövetségi kormány által kezelt területnek min?sült, sz?k keret? autonómiával. Ez nem zárta ki id?szakos konfliktusait déli szomszédjával, Kanadával, amely szemet vetett az Alaszka délkeleti vidékein feltárt aranylel?helyekre, és határvitákat provokált. A viszályt végül választott bíróság simította el. Majd egy fél évszázaddal kés?bb, 1955-ben választások nyomán Alaszkában alkotmányozó gy?lést hívtak össze, amely az óriási területi egység számára a többi amerikai szövetségi államéhoz hasonló alkotmány bevezetését határozta el.
A washingtoni törvényhozás mindkét házának hozzájárulása után 1958. július 7-én Alaszkában népszavazást tartottak, amelynek nyomán a helyi lakosság túlnyomó többsége kérte a terület felvételét az amerikai szövetségi államok közé, a többi államéval azonos jogkörrel. Ugyanezen év november 25-én megválasztották az új tagállam kormányzóját, két szenátorát és egy kongresszusi képvisel?jét.
Az integrálódásból nem maradhatott ki a katona-haditechnikai szféra sem. A második világháború óta az Egyesült Államok hatalmas, hadászati szint? tengeri és légi támaszpontrendszert épített ki Alaszkában. Ide települt a 6. lövészhadosztály, a 11. légi hadsereg. Két-három éve az alaszkai Fort Greenly támaszponton, valamint a kaliforniai Vandenberg légi bázison kezdtek megjelenni az amerikai rakétavédelmi rendszer els? ütegei. Alaszkában 11-13, Kaliforniában két telepített ellenrakétát feltételeznek, de Henry Obering tábornok, az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség igazgatója nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy 2013-ra már negyven amerikai ellenrakéta lesz bevetésre készen az északi félszigeten, meger?sített radar- és korai el?rejelz?-riasztó apparátussal.
Pirityi Sándor
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.