Megfordult a világ. Legalábbis megyénk labdarúgósportjában. Valamikor, nem is olyan régen Sepsiszentgyörgynek volt egy B-osztályos csapata, három C-osztályos és két megyei bajnokságban szerepl? gárdája, és mindenik városunk rendelkezett legalább egy C-osztályos együttessel. Neveket soroljak? Tessék: Olt (OSC, ISAMA), Elektró, Vasas, Bútor, Egyesülés, Épít?k, Kárpátok, IMP, Fások, KSE, Vasas, Bányász, Kárpátok, Csukás... Ma az egész megyében van két III. ligásnak (volt C-osztály) nevezett csapat - a Transkurier és a KSE -, egyik gyengébb, mint a másik. Barót egy IV. ligás együttessel rendelkezik, Kovászna és Bodzaforuló az emlékeken túl semmivel. Minden jel arra vall, hogy a labdarúgás kiköltözött falura, vagy fogalmazzunk úgy, hogy inkább falvainkban tartja még magát. Azért ez utóbbi változat, mert vidéken is teret veszített a hetvenes, nyolcvanas évekhez viszonyítva, amikor például Erd?vidéken Ésfalvát leszámítva mindenütt m?ködött egy MB I-es vagy MB II-es vagy MB III-as csapat. És érdekes, akkoriban bíró is volt elég, nem kellett a szomszéd megyéb?l kunyerálni.
Hogy mi e visszaesésnek az oka? Mindenekel?tt a pénz és a pénz utáni hajsza. Aztán ott van az elhanyagolt utánpótlás-nevelés. Két sportiskolánk volt, egy Sepsiszentgyörgyön, egy Kézdivásárhelyen, aztán maradtunk eggyel, a sepsiszentgyörgyivel, mert Kézdivásárhelyen megszüntették egy id?re, most újraindították, de egy év alatt az újraindított szakosztály nem pótolhatja a hosszú kihagyás ütötte ?rt. Hogy volt a KSE-nek utánpótlás-nevelése? Volt. Volt a Transkuriernek, volt a Kárpátoknak, volt a Bányásznak, volt a Csukásnak is. Volt... A milyenségükr?l maguk az eredmények beszélnek, a sok-sok ,,vándormunkás”. Na persze, elkerülhet? lett volna ez az invázió egy jobb, okosabb menedzseléssel. És akkor el?kerül a visszaesés harmadik oka: nincsenek menedzsereink, jó értelemben vett menedzsereink. (Ez vonatkozik többi sportjátékainkra és általában egyesületeinkre, klubjainkra is.).
És van a sport általános visszaesésének egy negyedik oka is. A sportot támogató városi tanácsok körültekintés, ,,ellenszolgáltatás” nélkül osztották a pénzt, az úgymond min?ségi egységek felé nem támasztottak eredményességi igényt. A pénz elkelt, az eredményekre pedig nem figyelt oda senki. Így történhetett meg, hogy egyesek el sem számoltak a kapott pénzzel, mások pedig úgy számoltak, ahogy az eszük felérte. A nemzetközi küzd?térr?l szinte elt?ntek a háromszékiek, s ha sportolni akarnak, fels?bb szinten - nem egészen fenn, csak fels?bb szinten - behozatalra szorulnak.... És most végre, amikor a tanácsok (gondolunk itt els? sorban Sepsiszentgyörgyre és Kézdivásárhelyre) feltételekhez kötik a pénzosztást, jön a sírás, jajgatás, fogcsikorgatás. Miért, uraim? Miért? A világon sehol nem adnak pénzt a selejtre.
(nagymohai)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.