Nemzet-nemzetiség: A román nyelv tanulásának jogáért

2007. április 3., kedd, Archívum 2003–2007

A cím láttán bizonyára többen felkapják a szemöldöküket. Milyen jogról van szó, amikor köztudott, hogy a román nyelv oktatása/tanulása kötelezo? A nemzetiségi iskolákban is. Pontosítok tehát: a román nyelv másfajta tanításának/tanulásának jogáról van szó, sajátosan a magyar anyanyelvu tanulók esetében. Írásom az erdélyi magyarság csaknem egészét érinto eme kérdéskört világítja át, a hazai nyelvoktatási politika következményei, okai, megoldások kulcsszavak körül.
Nyelvi fogyatékosok vagyunk-e?
Meglátásaimat a következokre alapozom:
A magam több mint negyvenéves tanári tapasztalata, a szüloi reklamációk és értekezletek évtizedek alatt visszatéro problematikája; Erdély csaknem valamennyi megyéjébol a megyei és országos terjesztésu lapoknak küldött, kétségbeesett hangú szüloi panaszok és jelzések; az iskolai szinten felmért tanulói vélemények adatai; a foleg fiatalok kivándorlását ösztönzo, a munkaeropiacon tapasztalt sikertelen állásvizsgák és munkahelyi integráció kisebb-nagyobb kudarcai; civil és szakmai szervezetek, tanítók, tanárok, nyelvészek és egyetemi oktatók közzétett állásfoglalásai.
Ezen megnyilatkozások közös vonása, hogy egyértelmuen jelzik azt a feszültséget, ami a román nyelv oktatása körül a román oktatási rendszerben, de a társadalomban is évtizedek óta állandósult és fokozódik, amit kölcsönös vádaskodások is terhelnek a román nyelv magyarok által való elégtelen ismerete kapcsán.
Íme a román nyelv nemzetiségi, sajátosan a magyar anyanyelvu iskolákban való oktatási politikájának, stratégiájának néhány didaktikai-pedagógiai, társadalmi, egzisztenciális, morális
következménye:
- A tanítók és romántanárok szakmai, a tanulók és szülok iskolai kudarca a román nyelv tanítására/tanulására fordított ido, pénz, anyagi, didaktikai és szellemi többletráfordítás ellenére. A románórára fordított ido aránytalanul felülmúlja a többi tantárgyra fordított idot, az eredmények pedig messze elmaradnak a ráfordított erofeszítésektol. Ha beszámítjuk a szülok, nagyszülok segítség gyanánt nyújtott idoráfordítását és a külön megfizetett pótórák idejét, az órákra való felkészülés megsokszorozódik. Más szóval: évtizedek óta folyó anyagi, finanszírozási és intellektuális pazarlás folyik az állami oktatás keretében. Holott a magyar anyanyelvu tanulók többsége számára az iskola a román nyelv mint államnyelv elsajátításának csaknem egyedi helye, kerete és intézménye. Szilágy N. Sándor és Mihaela Gheorghe egyetemi docenseket idézve, a román nyelv és irodalom vizsgákra való ,,bemagolása”, illetve ezen diszciplínák hibás tanítási stratégiája hatalmas szellemi eropazarlást is kíván a magyar tanulók részérol, amit Mihaela Gheorghe szavaival ,,sok más értelmes dologra lehetne fordítani”.
- A román nyelv és irodalom mint tantárgy a magyar tanulók számára a legnehezebb tantárgy lett: megelozte a közmondásos matematikát. (Lásd a tanulói véleményeket!)
- Évek óta - és tulajdonképpen ezt tekintem a jelenlegi román nyelvoktatási stratégia legsúlyosabb következményének - a VIII. osztályos tanulók záróvizsgáján a magyar anyanyelvu tanulók 40-50-60 százaléka román nyelvbol megbukik - és nemcsak a Székelyföldön! -, ahogy, sajnos, néhány politikusunk is tudni véli. Számukra a továbbtanulási lehetoség? Szak­iskolák, ahol nem kérnek nyolcosztályos bizonyítványt!
- A tárgykörtol nem idegen például olyan különös, ám konkrét eset sem, mint a rendori állomány etnikai összetételének javítása: elso alkalommal hirdettek állásvizsgát Kovászna és Hargita megyében három, illetve négy rendori állás betöltésére magyar fiatalokkal. Annak ellenére, hogy több mint százan (!) jelentkeztek, csak kettot, illetve hármat tudtak alkalmazni, gyenge románnyelv-tudásuk miatt.
- Sok érettségizett fiatal tanulmányi átlaga a román nyelv és irodalom átlaga miatt alacsonyabb, ami miatt hátrányos helyzetbe kerülnek a felvételin, utólag pedig az ösztöndíj odaítélése esetében.
- A magyarokat igen gyakran ,,nyelvi fogyatékosok”-nak (handicapati lingvistic) stigmatizálják a román parlamentben is, holott a magyar fiatalok jelentos része könnyedén, jól beszél angolul, németül. Megdöbbento, hogy általános iskolát, középiskolát végzett fiatalok, de egyetemisták is, nem ismerik a közfogyasztási cikkek (pl. élelmiszerek) nevét, az árura tuzött céduláról olvassák le, vagy önkiszolgáló üzletet keresnek, ahol nem kell kérni! (Ez év május eleji tévés felmérés Marosvásárhely környékén, illetve Kolozsváron.)
Mindezek után (és nem is érintettem a probléma valamennyi vetületét) nem csoda, ha a román nyelv oktatásának kérdése a romániai magyar lakosság körében egyre erosödo és össze­tett társadalmi kérdéssé válik, hiszen a román nyelv miatt hátrányt szenvedett tanulók közvetve vagy közvetlenül több ezer erdélyi magyart érintenek.
Az okok
- A román nyelv nemzetiségi iskolákban való tanításának politikáját és stratégiáját az az elv képezi, hogy a román nyelv, az állam nyelve, magától értetodoen valamennyi nemzeti közösség ,,anyanyelve”. Követ­ke­zésképpen a román nyelv oktatási koncepciójának és stratégiájának kidolgozásában következetesen összetévesztik vagy felcserélik az oktatási célt az oktatási eszközökkel. Oktatási cél alatt a román nyelv megtanulását értem.
- A román nyelv oktatásának egész projektje, teljes eszköztára - tanterv, tankönyvek, didaktikai eszközök, módszerek, tartalmak, üzenetek, oktatási célok, ismeretellenorzési rendszerek - differenciálatlanok. Illetve alig differenciáltak. Itt leledzik a szándék és eredmény közti mély szakadék fo oka. Igaz, hogy a tanügyi törvény (120. szakasz) elismeri a kisebbségi tanulók azon jogát, hogy sajátos programok és tankönyvek szerint tanulják a román nyelvet az általános iskolai (I-IV. és V-VIII.) osztályokban, csakhogy ennek a gyakorlati megvalósítása egyszeruen átverés, kijátszás. Míg az ún. differenciálás az I-IV. osztályok esetében valamelyest kitapintható, addig mindez az V-VIII. szintjén csaknem megreked a tankönyvek fedolapján. Pedig a tankönyv, s ez vitathatatlan, az oktatás legfontosabb eszköze.
- Alapvetoen hibás az a szemlélet, mely - ugyan indirekt módon: tantervek és tankönyvek által - tagadja azt a tényt, hogy minden nyelv önálló entitás. Csakis ezzel magyarázható, hogy a román nyelv nemzetiségi iskolákban való oktatási stratégiája egyenloségjelet húz egyfelol az iskolákban tanított hét kisebbségi nyelv, másfelol a román nyelv között. És azt képzeli, hogy egyetlen nyelv, a román nyelv grammatikája megfelel a kisebbségi nyelvek nyelvtani szerkezetének is. Hamis illúzió azt gondolni, hogy a román nyelvkönyv adaptálása a nemzetiségi tanulók számára abból áll, hogy a szóvégi szószedetet csereberélik egyik nemzetiségi nyelvrol a másikra. Ez minden lingvisztikai logikát felülmúl.
Ezért tartom fontosnak Mihaela Gheorghe docens asszony véleményét idézni: ,,A kisebbségi tanulót meg kell elobb alapszinten tanítani kommunikálni. Jelenlegi formájában az iskolai tananyag nem alkalmas a nyelvi kompetenciák kialakítására.”
- A magyar, általában a kisebbségi tanulók számára írt könyvek tulajdonképpen a román tanulók számára írt tankönyvek olykor csonkított átültetései: a szakmai empátia mellozve, de azon igyekezet is, hogy figyelembe kellene venni valamennyi kisebbségi nyelv sajátosságát a román nyelvvel szemben (pl. a magyar agglutinált, a román flektált nyelv). Az egységes vizsgarendszer egyébként lerántja a leplet az egész nyelvoktatási stratégiáról: arról, hogy a differenciált tantervhez és tankönyvhöz való jog csak porhintés, pontosabban: átverés.
A megoldás módozatai
A román nyelv oktatási stratégiájának, módszerének következményeit, okait áttekinto leltár, a magyar tanulók dönto többségének sajátos szociolingvisztikai helyzete, ami meroben más, mint a többi nemzetiségeké, szerintem a következo lépések megtételét teszik indokolttá:
1. A román nyelv oktatása csaknem uniformizált, szabványosított gyakorlatának megszüntetése a magyar anyanyelvu oktatási intézmények esetében.
2. A magyarság kommunikációs igényének egyértelmuvé tétele. Konkréten, a mai irodalmi román nyelv jó ismeretében, a mai román köznyelv nagyon jó ismeretében vagyunk érdekeltek. Tekintettel arra, hogy a mai románokkal, honfitársainkkal akarunk kommunikálni, nem bizonyos nyelvjárást beszélo vagy a letunt századok románjaival. A román oktatásnak biztosítania kell azt az alkotmányos és emberi jogot, hogy a magyar anyanyelvu tanuló a román nyelv eme egységes és normatív, tehát nyelvjárások fölötti változatát tanulhassa. Csakis ez biztosíthatja az amúgy mindig fennhangon emlegetett érvényesülési esélyegyenloséget, de az együttmuködés sok-sok gyakorlatias hasznát is, románok, magyarok számára egy­a­ránt, a mindennapi gazdasági kapcsolatoktól a kulturális, közéleti, tudományos, politikai, érdekvédelmi stb. élet valamennyi területén.
3. A román nyelv tanításának reformja valamennyi oktatási szinten, félmegoldásoktól mentesen. Ennek lehetséges elso lépése a román nyelv magyar iskolákban való oktatási stratégiájának gyökeresen más alapokra helyezése. Ez alatt azt értem, hogy a nyelvoktatás vezérelve egy flexibilis kommunikációs készség kimuvelése legyen, amit minden beszélo a maga szakmai igénye szerint továbbfejleszthet. Tehát más tantervek, más tankönyvek, és ennek folytán más vizsgáztatási rendszer bevezetése az oktatás valamennyi szintjén.
4. A fenti eszközök kimunkálását az idegen nyelvek oktatására alkalmazott, jelenleg Európában létezo legjobb metodológiák és tankönyvek szerint kell elvégezni. Az ismeretellenorzés tekintetében úgyszintén. Ez távolról sem azt jelenti, hogy a román nyelvet bárki is idegen nyelvnek tekintené.
5. Az általános iskolák oktatási gyakorlatában a hangsúlyt az írás- és szóbeli kommunikációs készség kialakításának mennyiségi, minoségi, hatékonysági és gyakorlati jellegére kell áthelyezni. Az ismeretellenorzést ebbol következoen kell levezetni. A túlzottan sok irodalmi szöveg helyett a mai román nyelv szókincsével szerkesztett vagy adaptált, mindenképpen a beszélt nyelvhez közelített didaktikai, irodalmi szövegeket kell alkalmazni. Az ideológiai, esztétikai, stilisztikai, nyelvtani stb. elemzések helyett a hangsúly kerüljön át a szavak, fogalmak, kifejezések stb. értelmezésére, a leheto legváltozatosabb szövegösszefüggésekben és kommunikációs helyzetekben való alkalmazására, a szóképzés és szókincsgyarapítás sajátos román és magyar mechanizmusainak megértésére, alapveto és funkcionális, de foleg specifikus nyelvtani fogalmak, szabályok megtanulására.
6. Valóban a differenciált, eredményes, gyakorlatias és célirányos nyelvoktatást szolgálná legalább két alternatív, más-más szintu román nyelvkönyv kidolgozása a magyar iskolák számára is! Ezeket annak függvényében rendelhetnék a magyar iskolák, szekciók, hogy milyen a térség, a település etnikai összetétele, vagyis hogy a román nyelv környezeti vagy nem környezeti nyelv.
7. A középiskolai oktatás esetében rendezoi elvként javasolnám a tananyag tematikai felépítését a közleménytípusok stílusait követve (dupa stilurile functionale ale limbii): hivatalos, jogi, publicisztikai, tudományos, társalgási, szépirodalmi. Itt a hangsúlyt ezen szövegek tanulmányozására, de még inkább írására, szerkesztésére, ezek gyakorlására kell helyezni. A szépirodalmi stílus esetében pedig a román klasszikus és modern irodalom válogatott, emblematikus alkotásainak mufajok szerinti bemutatására. Ezáltal elkerülheto az anyanyelv és irodalom, román nyelv és irodalom oktatásában évtizedek óta tapasztalható párhuzamosság, csillapítható a magyar tanulót amúgy is érinto túlterhelés.
8. A tantárgy megnevezését illetoen: az európai nyelvészet szóhasználatából merítve - román nyelv mint második nyelv, román nyelv mint nem anyanyelv (limba româna ca limba nematerna) - ez utóbbit tartom szerencsésebbnek. Lélektani elonye, hogy senkiben nem gerjeszt indulatokat, nem rangsorol, semleges, tökéletesen megfelel a nyelvet tanuló alany és a tanult nyelv viszonyának, realitásának.
9. Fontos és igen hasznos volna a román nyelv magyar (nemzetiségi) iskolákban való tanításának problematikáját, módszereit, tapasztalatát közzé tevo (negyedévi) szakfolyóirat beindítása.
10. A román nyelv tanulásának ösztönzése céljából román nyelvverseny- (olimpia) rendszert kellene létrehozni a magyar tanulók számára, vonzó jutalmazás, díjazás biztosításával.
Gondolom, kitunik, hogy gondolatmenetem nem a román nyelv tanításának elbagatellizálását, súlytalanítását követi oktatási rendszerünkben. Ellenkezoleg: annak haszonnal járó végzését.
Dr. Balázs Lajos egyetemi docens, Sapientia EMTE - Csíkszereda
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép