A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az ,,ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfot április 8-án és 9-én ünnepli mind a nyugati, mind a keleti keresztény egyház.
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe, amelyet a 325-ben tartott elso niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenloséget követo holdtölte utáni elso vasárnapon (március 22. és április 25. között) tartanak. A kereszténység fo ünnepe az ószövetségi pászka (héberül pészach, latinul pascha) ünnepébol nott ki. Ennek az eloképnek - a keresztény tanítás szerinti - beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre: a Názáreti Jézust közvetlenül a zsidó húsvét elott (valószínuleg i. sz. 30. április 7-én) Poncius Pilátus halálra ítélte, keresztre feszítették (nagypénteken), és vasárnap hajnalban föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
A keresztény vallási eloírások szerint Krisztus feltámadásának ünnepét böjti idoszak készíti elo a hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyven napon. A húsvéti ünnep központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (latinul vigilia paschalis), más néven húsvét éjszakája szertartása. Az ünneplés tárgya a világosság gyozelme a sötétség, az élet gyozelme a bun és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítot mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén zarándokok százezrei elott mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz - Rómához - és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfo számos nyelven köszönti a világ legkülönbözobb országaiból összesereglett híveket, magyarul a következo üdvözletet szokta mondani: ,,Krisztus feltámadott, Alleluja.”
A húsvét elnevezés a böjti idoszak megszuntére utal, tehát ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek megáldása, amely az utolsó vacsorára és Jézus csodálatos kenyérszaporítására emlékeztet. Bárányhúst vagy helyette sonkát, kalácsot, tojást, sok helyen bort, más ételeket is visznek ilyenkor a templomba szentelésre, a jellegzetes húsvéti ételeknek szimbolikus jelentésük van. (A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a kalács Jézus feltámadására utal, aki megjelent tanítványainak, a kenyeret megáldotta, és tanítványaival evett.)
Sokfelé néphit, népszokás kapcsolódik a húsvét ünnepléséhez, a szentelt ételek fogyasztásához, a tojáshoz, a tavasz üdvözléséhez. A középkorban elterjedt volt a feltámadást a szabadban megjeleníto dramatikus vallási játék. Még a múlt század elso felében is létezett a Jézus-keresés, szentsír-keresés szokása. Húsvéthétfohöz kapcsolódik a bibliai eredetu Emmausz-járás szokása (Jézus feltámadása után az Emmauszba vezeto úton megjelent két tanítványának), elsosorban a baranyai németek körében orzött hagyomány. E naphoz fuzodnek a legismertebb népszokások: a locsolás és ennek jutalmául a festett, piros vagy hímes tojás ajándékozása. A locsolkodóvers és a kölnivel való locsolkodás késobb terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl - a többi jelképhez hasonlóan - a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a közelmúlt szüleménye.
A keresztény hagyomány a húsvéti locsolást a keresztelésre vezeti vissza, amely hajdan vízbe merítéssel, leöntéssel történt. Más magyarázat szerint ez a mulatság a vidámság túlcsordulásának jeleként került a húsvéti szokások közé.
(x)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.