MuvészetPénz, piac, vállalkozás: Székelykapu-ipar

2007. április 11., szerda, Archívum 2003–2007

Torján, miközben a nemezkészíto Lukács Olga óvónot kerestem, s tekintetem elobb végigszaladt a patinás és mély faragású székely kapun az emeletes polgári ház elott, s az udvaron számba vettem a faragásra elokészített cserefa gerendákat, még nem sejtettem, hogy a nemezkészítést muvészi szintre emelo asszony fiában, Petho Sándorban Háromszék egyik legaktívabb kapufaragóját ismerhetem meg, akinek csupán az Aporok osi fészkeként ismert nagyközségben több mint húsz munkája látható.
Az alkalom és a helyzet úgy hozta tehát, hogy eredeti szándékom szerint a nemezelésrol akartam beszélgetni, ez sikerült is, de feleznem kellett az idot, mert e faragott kapuk mellett sem lehet szó nélkül elmenni. Egyébként érdemes a szó szoros értelmében is egybenézni a két muvészkedo embert, anyát és fiát, és nem nehéz megállapítani, hogy alkatilag is igazodnak az általuk gyakorolt muvészetekhez az anya, Lukács Olga törékeny, finom vonású, melegségét a nemezre is átsugárzó személyiség, a fia, Sándor keménykötésu férfi, a kapuállításra, gerendaemelgetésre alkalmas testi adottságokkal.
Petho Sándor legszemrevalóbb torjai alkotása a világ legnagyobb székely kapujának tartott községbejárati alkotás. A torjai nagykapu 15,05 m szélességével és 9,50 m magasságával a Guiness rekordok listájára is kérezkedhet. Egyébként ezeknek az egymással versengo kapukolosszusoknak nem mindenki híve, a hagyományos kapuméretek emberi léptékuek, a ház és a gazdasági épületek, a körülötte lévo fák méreteihez viszonyítva is arányosak. A túlméretezett nagykapuk oszloparányai is eltorzulnak, mert az oszlopátmérok a hatalmas fesztávolságok és magasságok miatt vékony pálcikáknak tunnek, van eset rá, amikor akár négy cserefa oszlopot is egymás mellé kellene pászítani, hogy a kapuépítmény tartósságot és erosséget, gazdagságot és fenségességet sugározzon.
Mindezt természetesen Petho Sándor is tudja, Vetró Bodoni Zsuzsa és Vetró Bodoni András tanítványaként Kézdivásárhelyen volt alkalma elsajátítani a muvészetek belso törvényeit. A faragómuvész a maga akaratát viszont csak részben tudja érvényesíteni, az anyag és a pénz a megrendelo kezében, s ebben a versengo világban csak a jegenyefák nem próbálnak meg az égig noni.
Még mindig a nagykapuknál idozve ismételten mondom, hogy több falubejárati óriáskapu esetében a befejezetlenség, társtalanság, magányosság képzetét az kelti, hogy szomszédságukba nem helyeznek el fákat és cserjéket. A székely kapu valósággal a robusztus fenyoket hívogatná, bokrokat telepítene maga köré. Figyeljék meg, hogy azok a székely kapuk, amelyek gondozott parkok bejáratához, tágas, szimbólumfákkal beültetett porták elé kerülnek, s nem egymagukban árválkodnak a falu bejáratánál, mennyivel barátságosabbak, és milyen jól mutatnak ezek a kapuk a templomtornyok és a templomok körüli fák társaságában.
A torjai fafaragó más kapuinak méretei, arányai a megszokottak, feltuno viszont, hogy Petho Sándor kapui mély faragásúak, keménykötésuek, rusztikusak, erot és határozottságot sugároznak, a kapuk markáns egyéniséguek, férfiasak.
Mind fontos tulajdonságok ezek, mert egyetlen kapufaragó és kapuállító iskolát tud teremteni, különösen most, amikor a székely kapuk - akárcsak a székely himnusz - a magyarság egészének szimbólumává váltak, idoben és térben ma már átfogják a világ nyugati felét, s a legújabb testvértelepülési szokások szerint, amit örömmel üdvözölhetünk, a székely kapuk barátságközvetítokként állnak be a székelymagyarság és más népek közti kapcsolatépítésbe és -erosítésbe. Petho Sándornak faragott kapui vannak Hollandiában, Spanyolországban, Magyarországon, többek között a Hatvan melletti Kartalon, ahol Árpádházi Szent Erzsébet alakját is egy platánfatörzsbe faragta.
Érdekességként jegyzem meg, hogy az Erdélyben telket, hétvégi házat vásároló magyar állampolgárok is eloszeretettel állíttatnak székely kaput portájuk elé, gyökeret ereszt egy újabb családias, baráti és ismeretségi köri ünnepség is, a kapuavatás. Petho Sándor László Tibor nevét említi, akinek nincsenek erdélyi gyökerei, de szíve idehúz, gyönyöru nagykaput állíttatott tusnádfürdoi háza elé, és azt fel is avatták rendesen.
A székelykapu-ipar(muvészet) fiatal torjai képviseloje egyéb faragványokat is készít, az o alkotásai díszítik a felso-torjai református templomot, a felújított torjai kultúrotthont, s terjeszkedésük-terpeszkedésük irányát és méreteit jelzik, hogy a nyáron Daragus Attila vállalkozóval együttmuködve Bálványosfürdore terveznek faragótábort.
Felfutóban tehát a „székelykapu-ipar”, s örömünk akkor telik benne, ha az ipar a kapufaragó muvészettol nem távolodik el.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép