VitaKözélet: Az RMDSZ több közigazgatási egységre bontaná Barótot

2007. április 12., csütörtök, Archívum 2003–2007

A baróti RMDSZ a kilencvenes évek elején történt gyenge próbálkozások után most meglehetosen hirtelen ismét elovette a Barót városához tartozó falvak leválásának ötletét. Terveik szerint Barót egyedül gazdálkodna, Köpec és Miklósvár, Bibarcfalva és Bodos, illetve Felsorákos külön-külön alkotnának közigazgatási egységet. Figyelembe véve viszont a háttérben meghúzódó érdekeket, kertelés nélkül kijelentheto, hogy a szövetség által hangoztatott érvek nem fedik a valóságot, s nem a polgárok javát kívánják szolgálni, hanem kizárólag politikai megfontolásokat követnek.
A falvak leválásával kapcsolatos elso jelt a www.transindex.ro honlap fórumán, a Dis­pután Bukkfej név alatt gyakran szereplo Demeter Zoltán év eleji hozzászólásából lehetett felismerni, majd néhány héttel késobb, a köpeci RMDSZ tisztújító közgyulésén a Bán István által tett - jóformán félreérthetetlen - kijelentés után vált nyilvánvalóvá, hogy a szövetség háza táján valami tényleg készül ez ügyben. Az Antal Árpád András képviselo erdovidéki irodájának ügyvivojeként dolgozó Demeter Zoltán arra tért ki rövid, néhány mondatos hozzászólásában, hogy milyen üdvös lenne, ha a Baróthoz tartozó falvak, illetve a nagyközségek települései saját útra lépnének. ,,Szerintem a közeljövoben Erdovi­déken kellene egy jó pár új község alakuljon. Például Köpec Miklósvárral, Bi­barcfalva Bodos­sal, Kisbacon Magyar­hermánnyal vagy Magyar­her­mány külön, Erdofüle és Székelyszáldobos külön-külön vagy épp Szárazajta Zalánpatakkal alakíthatna egy-egy új közigazgatási egységet. Meggyozodésem, hogy annak ellenére, az elején nagyon nehéz lenne, de hosszabb távon minden közösségnek csak haszna származhatna belole” - állította Bukkfej. A meglehetosen kacskaringós politikai utat bejárt Bán István (az SZNT Állandó Bi­zottságának volt tagja, az MPSZ tagja, független baróti polgármesterjelölt, majd az RMDSZ kereszténydemokrata platformjának erdovidéki alapítója) a februári tisztújítón elnökjelöltként a tisztség megszerzését csak ,,apró lépésként” értékelte, összesereglett falustársainak pedig azt ígérte, hogy hamarosan komoly változások fognak bekövetkezni településükön, s szándéka az, hogy Köpecen meghonosítsa ,,az udvarhelyi mentalitást”. Arra, hogy miben is fog rejleni ez a ,,komoly változás”, nem tért ki, de ismervén ot, már akkor egészen bizonyosnak tekintheto volt, hogy nem is ebbéli tisztségében kívánja mindezt elérni, hanem polgármesterként. Mivel az már beigazolódott, hogy Baróton semmi esélye, tehát nyilvánvalóan arra célzott, hogy számára új közigazgatási egységet hoznak hamarosan létre.
Az ötlet elorángatásának megértése érdekében a 2004-es helyhatósági választások óta eltelt idoszakot kell megvizsgálnunk. A független jelöltként induló Nagy István gyozelmével záródó választások után felálló új tanácsban tizenkét RMDSZ-es mellett három független képviselo kapott helyet, s minden jel arra mutatott, hogy az új elöljárónak igencsak nehéz dolga lesz, ha akaratát érvényesíteni akarja. Csakhogy idoközben, alig néhány hónap alatt, változott a felállás: Nagy István a maga oldalára állította a szövetség tanácstagjainak zömét, s az RMDSZ helyi szervezetének akkori elnöke, Incze István legjobb esetben is csak hat-hét szavazatra számíthatott, de általában mindössze hárman támogatták álláspontját. A nem mindennapi helyzetet Incze hosszú idon keresztül meglehetosen jól turte, de a Goscom körül kialakult vita közben a vesztésre álló, az RMDSZ nézeteit továbbra is vállalók részérol sokszor felmerült az az ,,érv”, hogy a falvakat képviselok miért szólnak bele a város dolgaiba. A RMDSZ a Goscom-csatát elvesztette, de a baróti szervezet decemberben tartott tisztújító közgyulése után felálló, dr. Ágoston István vezette új csapat nem feledkezett meg a sérelmekrol, s agresszív hadjáratot kezdett mind Nagy István, mind saját ,,renitens” emberei ellen. Ennek a hadjáratnak része a falvak leválásának kezdeményezése is, ugyanis ha még idén sikerülne megszervezni a külön közigazgatási egységeket létrehozó népszavazást, s azon javaslatuk gyozne, akkor több legyet is üthetnének egy csapásra. Egyrészt a függetlenként induló felsorákosi Rácz Gábor és a köpeci Pál István elvesztené mandátumát, másrészt Nagy Istvánt támogató embereit - Molnár Józsefet, Pál Ferencet és Józsa Vilmost - bizalommegvonás és kizárási cirkusz nélkül elegánsan visszavonhatnák, helyükbe pedig a listán következo, baróti lakhelyueket ültethetnék. Számukra még az sem lenne túl nagy ár, hogy ezzel egy idoben Barót alpolgármestere, Józsa József is ideiglenesen tisztsége nélkül maradna.
Hogy a polgárok elott kijátszhassák az autonomista kártyát, és egyben ,,megfeleloen” tájékoztassanak is, igénybe vették az Erdovidék regionális hetilapot. Figyelembe sem véve, hogy igencsak kétséges kimenetelu és hosszú lejáratú folyamatról van szó, a hetilap 503. számában a leválást tényként kezelve A falvak leválnak Baróttól cím alatt megszólaltatják az új községek polgármesteri tisztségére kiszemelt Bán Istvánt (Köpec és Miklósvár), Andorkó Ferencet (Felsorákos) és Józsa Józsefet (Bibarcfalva és Bodos), de egy sort sem közölnek arról, hogy milyen feltételek mellett lehet azt megvalósítani, illetve milyen következményekkel járna. (Például adónövekedés az új községi központban lakók számára, a rendorség számának megemelése stb.) Ezzel szemben Bán Istvánt fáklyavivonek nevezik, s fenntartás nélkül elhiszik, hogy Köpecen 580 ember bevonásával már közvélemény-kutatást végeztek, s mindössze négy nyugdíjas ellenezte, és annak sem néztek utána, hogy Köpec tényleg többet fizet-e be Barót költségvetésébe, mint amennyit jelen pillanatban visszafordítanak fejlesztésére. Bán kifejti az új köz­ség gazdasági módozatát is: az infrastruktúra kialakítása céljából állami támogatás érkezik majd, és a városi, illetve megyei RMDSZ segítségével sikeres pályázatokat nyújthatnak be, de számítani lehet majd a megkötött testvértelepülési kapcsolatokra is. Andorkó Fe­renc véleménye szerint Felsorákos gazdasági felemelkedéséhez megfelelo alapot teremt a falu vagyonához tartozó (vagyona csak a városnak van, s igencsak kérdéses, hogy hol húznák meg az új határokat, vagyis mivel maradnának... - H. L. megj.) háromszáz hektár mezogazdasági terület, öt hektár beltelek és nyolc ingatlan, a ki nem használt területekre pedig befektetoket lehet vonzani, akik megoldják majd a munkanélküliség kérdését. Józsa József a kisebb települések számára elérheto pályázatokban bízik, de reményei szerint ez csak a tortán levo hab lenne, mert a bibarcfalvi fürdo ,,jórészt eltartaná” az önkormányzatot.
A következo lapszámban a kisbaconi születésu illyefalvi polgármester, Benedek-Huszár János Az önállósodás útján cím alatt közölt cikkében igencsak merész következtetéseket von le, s ad lovat az RMDSZ-es kezdeményezok alá. ,,A falusi és városi polgár tehát egyaránt nyertese lehet a szétválás folyamatának. Nyertese lehet ezen túlmenoen a kistérség, a megye és - hova is jutunk vissza? - egész Székelyföld... Az autonómiát ugyanis nem csupán igényelni kell merni és tudni, hanem nem szabad félni annak megadásától sem. A székelyföldi belso autonómia ellenzoi között vannak, akik szerint azért koraszülött az önrendelkezés követelése, mivel jelen állapotában a székely társadalom nem képes az autonómiával járó jogosítványokkal és kötelezettségekkel oly módon élni, hogy az - legalábbis átmenetileg - ne okozzon visszaesést a globális társadalom- és gazdaságfejlodésben. Erdovidék központjában itt az alkalom arra, hogy ezt a tételt meredeken meg lehessen cáfolni, a székely társadalom egyik kisebb szegmensének politikai érettsége az egész Székelyföldre kigyuruzodo pozitív mentális változásokat generálhat” - fogalmazott Benedek-Huszár. A következo oldalon szerkesztoi olvasói levélként ismét Bán Istvánnak enged teret az Erdovidék, s közlik a város polgármesterét szapuló írását. Nagy Istvánt azért marasztalja el, mert nem engedte meg, hogy a köpeci könyvtárat saját irodájaként muködtesse, s ott ossza ki az Iskola Ala­pítvány pályázati nyomtatványait, illetve bunei közé sorolja azt is, a Baróti Egyezteto Tanácstól megtagadta, hogy saját ügyeinek megvitatására használja a polgármesteri hivatal tanácstermét.
Az Antal István nevével fémjelzett Erdovidék hetilap az RMDSZ-en kívüliek nézeteit viszont nem tartotta fontosnak közzétenni. Nem tartotta fontosnak, mert Nagy István polgármester elmondhatta volna, lehet, hogy a falvak nem teljesítik a községgé válás legelemibb feltételeit, de ha ezen túl is lépnek (erre számtalan példa van az országban), a helyi adókból, az alkalmazottak után, illetve a vállalatok nyereségadójából akkor sem származna elegendo bevétel, hogy fenntarthassák magukat. A pénztelenség komoly gondot okozna, hiszen nemcsak a polgármesteri hivatalt kiszolgáló személyzetet kell megfizetni (azt sem könnyu találni!), hanem a közvilágítást, az utak és ingatlanok karbantartását is fedezni kell. Feltehette volna kérdését: kiknek az érdeke, hogy gyenge, pénztelen önkormányzatok alakuljanak, s talán a választ is megtalálta volna, hogy kinek a hasznát szolgálja mindez. Elmondhatta volna, hogy a választott tisztségviselok, polgármester, de a tanácstagok is feleloséggel tartoznak, a kérdésekrol kötelesek a teljes igazságot elmondani a polgároknak. Megkérdezése esetén a Magyar Polgári Szövetség erdovidéki szervezetének elnöke, Hoffmann István kétségbe vonhatta volna az RMDSZ hirtelen fellángolt autonomista törekvéseit, s tudván, hogy az elmúlt közel három esztendoben a szövetség helyi képviseloi falvakat érinto egyetlen tanácshatározatot sem kezdeményeztek, akár oszinteségük, falvak iránti aggódásukat is megkérdojelezhette volna.
A fentiek ismeretében tényként jelenthetjük ki, hogy Barót falvainak önálló községekbe szervezését a helyi RMDSZ-szervezet saját, jól meggondolt pozíciójának erosítése céljából erolteti. Eroltetnie kell, mert a legutóbbi helyhatósági választásokon sem tudta jelöltjét polgármesteri székhez juttatni, mert a lakosság alig harmadának bizalmát sem élvezi, mert az aláírásgyujtés folytán kiderült, hogy igencsak megerosödött a Magyar Pol­gári Szövetség, s ha listával indulhat, ok alig néhány mandátumot szerezhetnek. A falvak leválásának ötlete tehát nem megfontolt, a nép érdekében tett erofeszítés, hanem a megosztás és uralkodás elvét követi.
Hecser László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-04-12: Archívum 2003–2007 - :

Világfigyelo: Röviden