Világfigyelo: Antall József öröksége

2007. április 14., szombat, Archívum 2003–2007

A hét folyamán Antall József születésének 75. évfordulójára emlékeztek hívei és barátai - a magyarországi kormányközeli sajtó feltuno csöndje közepette. Alább Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter gondolatait idézzük.
1989 tavaszától 1993 decemberéig lenyugözve hallgattuk beszédeit, vettünk részt történelmi, jogi és politikai tanóráin, tapsoltunk neki, amikor megértette velünk, hol tévedtünk. Mára legfontosabb üzenetei elfelejtodtek, igazságai elhalványultak, arcképe alatt olyan mondatok hangzanak el, amelyek szöges ellentétben állnak eszmerendszerével. Hiába óvta a magyar politikát a gyáva opportunizmustól, a valóságtól elrugaszkodó doktrinerségtol és a nagyotmondásban kimerülo radikalizmustól, a kocsmapolitikától. Nagy taktikus volt, de stratégiai kérdésekben sosem engedett. A demagógiát megvetette. A már a kommunizmusban is virágzó korrupciónak az árnyéka sem érintette. (…)
Tudjuk, hogy a néhai miniszterelnök új politikai koncepciót hirdetett - Süto András szavaival - ,,az ország mai határain kívül élo magyarok millióinak ügyében”. Ezek a magyarok azt remélték - s velük együtt határainkon belül is annyian -, hogy a következo kormányok az Antall által lefektetett nemzetpolitikai, kisebbségvédelmi irányvonaltól nem fognak eltérni. E téren is csalódnunk kellett, különösen a legutóbbi években: a népszavazás kapcsán, a még Antall által elindított rendszeres egyeztetési fórum megszüntetésével, a támogatási rendszer egyoldalú módosításával és az ugyancsak az Antall-kormány által létrehozott Teleki Intézet felszámolásával.
Antall a történész és a politikus saját politikai eszmerendszerében össze tudta egyeztetni a konzervatívnak tekintett Széchenyi, a liberális Deák, Kossuth, Eötvös, a konzervatív szabadelvu Tisza István, a keresztény Teleki Pál, a konzervatív Bethlen István, a nemzeti radikális Bajcsy-Zsilinszky Endre, a paraszti kisgazda Nagy Ferenc, a progressziót mély erkölcsiséggel párosító tudós, Bibó István és a társadalmi igazságot a baloldalon kereso, de a nemzetért a mártíromságot vállaló Nagy Imre tiszteletét, az általuk képviselt politikai hagyományokat képes volt integrálni. A ,,haza és haladás” kiüresített jelszava helyett o a ,,szabadság és tulajdon”, azaz a demokrácia és a jólét eszményét hirdette meg. (…)
Antall József nem a pillanatnyi hatalomban, hanem távlatokban gondolkodott. Tanulságos, hogy mitol tartott, és mit remélt. A Collegium Budapest, a közremuködésével létrejött nemzetközi tudóskollégium ünnepi ülésén 1993. június 16-án - betegsége súlyosbodó stádiumában - beszélt errol. A tudósok feladataként jelölte meg ,,a tokehiány és a befektetések vizsgálatát, a nemzetiségi és kisebbségi kérdés népeket egymásnak feszíto problémakörét, és azt a jövoképet, amellyel felrázhatjuk társadalmunkat, perspektívát adhatunk az abszolutista államrendszerekben, politikai diktatúrákban felnott embereknek, akik többet várnak az államtól, a kormányoktól, mint ami demokratikus körülmények között elképzelheto lenne”. Korunk hatalmas kihívásának nevezte a szegény országokból induló migrációt. ,,Szembe kell néznünk azzal a veszéllyel, amit a nyomor, a szociális elégedetlenség teremt ebben a kiszélesedett világban, és szükségszeruen a vallási, politikai és szociális fundamentalizmus veszélyét zúdítja a világra.” Hangot adott annak a meggyozodésének, hogy ,,ezerszáz éves jelenlétünk a Kárpát-medencében”, tapasztalataink ,,érzékennyé tesznek bennünket nemcsak az európai, hanem a balkáni, a közel-keleti és a keleti világ megértéséhez”. Látható, hogy Antall is a tudományban látta Magyar­ország legnagyobb kincsét.
Miniszterelnökünknek is sírfelirata lehetne: ,,Megcselekedte, amit megkövetelt a haza.” Igaza volt a Wall Street Journal nekrológjának, o a közép-európai ,,átalakulás meg nem énekelt hose”. Temetésekor az Országház elott enyhén hullt a hó, de a felhokön áttört a nap, míg végül szivárvány jelent meg a Duna fölött. Antall József egész életében jó kedélyu és bizakodó ember volt. A reményt üzente nekünk azon a szomorú szombaton is. Bármilyen nehéz ma hazánk helyzete, bármilyen kevés okunk is van az optimizmusra rövid távon, Antall életmuvébol, politikai tevékenységébol és példájából ösztönzést és erot tudunk meríteni, hogy a rendszerváltozás eredményeit orizzük meg a tagadókkal és a visszarendezodés eroivel szemben.
Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-04-14: Archívum 2003–2007 - :

Közélet: Röviden