Csoma-napokEmlékünnepség Csomakorösön

2007. április 23., hétfő, Archívum 2003–2007

Szombaton véget értek a Korösi Csoma Sándor emléke elott tisztelgo tizennyolcadik Csoma-napok. A csomakorösi emlékünnepség ünnepi istentisztelettel kezdodött, amelyen igét hirdetett Szász Tibor András felsosófalvi református lelkipásztor, a csomakorösi gyülekezet egykori lelkésze. Ezt követoen a templom elotti, Orbán Áron által alkotott Csoma-szobornál koszorúzásra került sor, majd az emlékháznál ünnepi beszédek hangzottak el, dr. Aradi Éva magyarországi indológust Korösi Csoma Sándor-emlékplakettel tüntették ki.
Korösi Csoma Sándor emléke a kicsiny falu foterén újból egybegyujtötte a nagy elod tiszteloit: helybelieket, kovásznaiakat, a testvérvárosok küldöttségeit, közéleti személyiségeket és idegenbol érkezett zarándokokat. Igaz, jóval kevesebben, mint a korábbi években. Az ünnepi istentiszteleten Szász Tibor András lelkipásztor szószéki beszédében azt hangsúlyozta, hogy Korösi Csoma Sándor mindenekelott teológus volt. Bár sokan úgy tudják, hogy a falu szülöttje áttért a buddhistavallásra - mert keleten buddhista szentként imádják -, ez nem lehet igaz - mondta a tiszteletes -, mert aki buddhista lesz, az nem visz magával tizenkét bibliát egy olyan útra, ahonnan tudta, hogy nem tér vissza.
A koszorúzás után az ünneplo gyülekezet a barátosi Ferenc Erno Református Fúvósegylet akkordjaira felvonult az emlékházhoz, ahol Bende Tamás helyi lelkipásztor köszöntötte a jelenlevoket. Ezt követoen dr. Terényi János, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, a rendezvény fovédnöke mondott ünnepi beszédet. Mint hangsúlyozta: nem hivatalos, hanem egyéni-szubjektív gondolatait osztja meg az ünneplo közönséggel. ,,Korösi Csoma Sándor azon nagy magyar személyiségek közé tartozik - mondta a nagykövet -, kiknek egész életútja hidat képez a magyarság iránti, belülrol jövo mélységes lojalitás és a világgal való nyitottság között. Egyike volt nemzetünk azon kiemelkedo személyiségeinek, akik az európai tudományosság szempontjából kiemelkedo szerepet játszottak. Ugyanakkor, ha azt keressük: az európai tudományosság minek köszönheti Korösi Csoma Sándor teljesítményét, akkor éppen az o magyarságának, hazafias érzelmeinek, hiszen saját nemzete eredetét akarta megtalálni, ezért kezdett foglalkozni a keleti kultúrákkal, ezért kelt útra az akkor még valóban ismeretlen Napkelet felé.” Dr. Terényi János azt is kifejtette, hazafias indíttatása mellett van egy másik vonatkozása is Korösi Csoma Sándor nagyságának. Mint elmondotta: ,,Intellektuális pályafutása a nagyenyedi kollégiumban kezdodött, mely olyan fontos szerepet játszott az erdélyi magyarság oktatásában és muvelodésében, hogy aligha véletlen, hogy március közepén, amikor Sólyom László magyar köztársasági elnök látogatást tett Erdélyben, rendkívül fontosnak tartotta, hogy tiszteletét tegye ebben a fontos oktatási intézményben. Ez mintegy felkiáltójel is lehet arra, hogy az erdélyi magyar iskoláknak a maguk idejében micsoda jelentoségük volt, nemcsak a magyarság, hanem Európa számára is. Egy szegény sorból származó gyermek a szüloföldje viszonylagos közelében anyanyelvén hozzájuthatott a korszeru tudományosság alapjaihoz, és elindulhatott egy olyan pályán, ahol tehetségét igen jól kamatoztathatta. Számos más példa között Korösi Csoma Sándor példája is rávilágít arra, hogy amikor az erdélyi magyarság fontosnak tartja saját iskolarendszerének megorzését és korszerusítését, akkor nem csak magyar ügyet szolgál. Hiszen - amint a lisszaboni és bolonyai folyamat is megfogalmazza - egész Európa elemi érdeke, hogy polgárai - éljenek az unió bármely tagállamában - képesek legyenek korszeru, versenyképes, tudásalapú gazdaságot és társadalmat építeni. Ma az erdélyi magyarok Európa polgárai. Ha az erdélyi magyar iskolák már Korösi Csoma Sándor idején, sot, jóval elotte is képesek voltak összeurópai szinten jelentos teljesítményeket útjukra indítani, akkor ezt százszor annyira lehet most, amikor az Európai Unió intézményei célul tuzik ki az ilyen jellegu tudás felkarolását az egész Európa javára való kamatoztatásra.”
A továbbiakban a Korösi Csoma Sándor Közmuvelodési Egyesület vezetosége Korösi Csoma Sándor-emlékplakettel tüntette ki dr. Aradi Éva indológust, akirol laudációt mondott dr. Bárdi László, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem professzora.
Végezetül Gazda József, a Korösi Csoma Sándor Közmuvelodési Egyesület elnöke elmondta, hogy magunkba néztünk, magunkba tekintettünk, önmagunkat kerestük ezeken a napokon, amikor képzomuvészeti tárlat nyílt, amikor fogadtuk a testvérvárosok és a szüloföld különbözo együtteseit, eloadóit, amikor részt vettünk a rendezvényeken, a tudományos ülésen bemutatott dolgozatokat hallgattuk végig.
Az ünnepségen közremuködtek a csomakorösi általános iskola kisdiákjai, a kovásznai Pastorala kamarakórus, Horváth István nagykanizsai Radnóti-díjas szavaló, Thiesz Katalin és Nyisztor Ilona népdalénekesek, valamint a pusztinai gyermekek kórusa
Bodor János
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép