Vége a boszorkányságnak, gyozött a kikelet

2007. április 26., csütörtök, Archívum 2003–2007

Ha a jó szellemek megszívlelik azt a sok gonoszuzo, termékenységnövelo és termésszaporító praktikát, amit tegnap délelott magyarországi, valamint hazai román és magyar egyetemi tanárok, néprajzkutatók ismertettek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, akkor minden bi­zonnyal idén boségesen lesz gabona, szolo és gyermekáldás. A Szent György és napja a néphagyományban elnevezésu néprajzi konferencián az eloadók a szentként és sárkányölo hosként egyaránt ismert György vitéz kettosségérol, a tavaszvárás Szent György napjához kötodo szokásairól értekeztek.
Az ezernyolcszázas évek elején ötvenkilenc Szent György nevu magyar településrol szólt a krónika, de a Szent György-kultusznak sokkal korábbról is maradtak fenn bizonyítékai. Ebben az idoszakban (április 23-24.) köttettek a csere- és adásvételi szerzodések, ez az idoszak felel meg legjobban a jövo kifürkészésére és befolyásolására. A román és magyar nyelvu eloadásokból többek között megtudtuk, hogy Szent György napján, de eloestéjén is kincset lehet találni azon a helyen, amely kék lánggal ég, de ugyanezekben a napokban sovány lovakon érkeznek és éjféltol kakasszóig mulatoznak a termésrontó, tejet ellopó boszorkányok, akik alvilági kígyókat, gyíkokat hívnak segítségül, és ilyenkor jelennek meg az éjszakai világ támadó szörnyei, valamint a jégesot hozó démonok is. Ezek ellen valóságos küzdelem indul, a néphagyomány szerint mindenféle furcsaságokkal védi az ember a termést, az állatait - határt kerül, köleskásával szórja körbe az állatok fekvohelyét, fokhagymával dörzsöli az istállók bejáratát, ágakkal díszíti a kaput. Az idojárást, a termést, a termékenységet befolyásoló rítusokat is a múlt és jövo, a régi és új e vízválasztóján mutatják be, hengerikáznak, a legények éjszaka a szabadban mosdanak, hajnalban a lányokat mosdatják a csorgónál, az asszonyok pedig arra is figyelnek, nehogy félholdkor ültessék meg a kotlót. A vegetáció újjászületésének eme idoszakában nem csak a természet változik, hanem a férfiak és nok, felnottek és gyermekek szerepe is a mindennapokban, mert az intenzív téli együttlét után a tavaszi munkálatok miatt az ember kikerül a természetbe, ahol a nemeknek és korosztályoknak jól meghatározott szerepük van, és felerosödik a fizikai igénybevétel.
Megváltozott-e a tavasz, vagy mi változtunk meg? - tette fel a kérdést Keszeg Vilmos kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az életero megújulását az ember korábban a saját környezetében várta, és igyekezett befolyásolni azt, a fogyasztói magatartás erre a területre is kihatott, és elterjedt, hogy a családok otthonuktól távol, esetleg külföldön töltik a húsvétot és a kikelet legszebb napjait.
Fekete Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-04-26: Archívum 2003–2007 - :

Bemutató