Külön törvénnyel kellett volna szabályozni az oktatásban és egészségügyben dolgozók kényszerszabadságolását, mindkét ágazatban nehéz a közalkalmazottakra vonatkozó általános rendelkezéseket érvényesíteni — véli Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő.
Nem tudja, hogyan valósíthatják meg a tanügyben a jogszabály követelményeit, hisz eredetileg három hónapra vonatkozott a spórlás, ám a törvény késői megjelenése miatt már csak két hét maradt novemberből, a decemberi béreket januárban kapják meg az alkalmazottak, és az már a 2010-es költségvetéshez tartozik. Meglátása szerint a pedagógusokat legfeljebb három nap kényszerszabadságra küldhetik e hónapban, ám ki tartja meg akkor az órákat, mi történik a diákokkal, ők is kényszerszünetelnek? — tette fel a kérdést a főtanfelügyelő. Várják a minisztérium pontosításait, és a szakszervezetekkel is egyeztetnek, tudomása szerint országos tiltakozásra készülnek az érdekvédelmiek a következő időszakban.
A kórházi alkalmazottak nem tekinthetőek költségvetésből fizetett közalkalmazottaknak, így rájuk nem vonatkozik a frissen életbe lépett törvény — véli Deme Judit, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője. A kórházak külön jogszabály szerint működő önellátó intézmények, szolgáltatásaikért az egészségügyi biztosítótól kapnak pénzt. Az országos programokból kiutalt összegeket nem fordítják személyzeti költségekre. Deme Judit értelmezése szerint a jogszabály kimondottan a dekoncentrált intézmények alkalmazottait érinti, a megyében az egészségügyben csak az igazgatóságra vonatkoznak a szigorítások. Hatvankilenc munkatársuk van, a következő napokban több lehetőséget elemeznek, szerencsére a jogszabály lehetővé teszi az alternatív megoldásokat, a lényeg, hogy a béralap tizenöt százalékát megspórolják. Nem lesz könnyű dolguk, főleg most, a szezonbetegségek idején — hangsúlyozta az igazgatónő.
