Romániában, mint köztudott, félprezidenciális rendszer áll fenn, azaz annak ellenére, hogy a kormány a parlamentnek felelos, a köztársasági elnököt közvetlenül a nép választja, és az ennek megfeleloen a törvényhozás által kijelölt, gyenge és protokolláris funkciót viselo államfoknél jóval nagyobb hatalommal rendelkezik.
Amikor a ’89-es decemberi fordulat után a februártól a nacionalizmus palástjába burkolózott Nemzeti Megmentési Front, illetve annak a mai Szociáldemokrata Pártban továbbélo kemény magja megragadta a hatalmat, fo törekvése az volt, hogy magát minél biztosabban bebetonozza elonyös pozíciójában. Ne feledjük, e törekvésében a bányászjárások rémét is képes volt kiszabadítani a palackból, és ráküldeni ellenfeleire, a volt történelmi pártok szervezkedo maradékaira, melyek nagy árat fizettek ama dore hitükért, hogy az o idejük jött volna el: kimondott életveszélyben kellett elso lépéseiket megtenniük, arról, hogy a hatalom közelébe férkozzenek, szó sem lehetett. A valóban demokratikus választásokat a felszított politikai és etnikumközi feszültség úgyszólván lehetetlenné tette.
Az uralomban berendezkedett új csoport az intézményépítésben-törvényalkotásban is ezt az utat követte, feltámasztotta a kétkamarás parlamentet például anélkül, hogy külön szerkezetet és funkciót adott volna a felsoháznak, s ehhez hasonló biztosítékokat épített be az új államgépezetbe mindenütt, ahol hatalmát fenyegetve látta. Ilyen körülmények között a másutt természetesnek tartott politikai váltógazdálkodás nagy üggyel-bajjal indulhatott csupán be, s a mai napig nem muködik kiegyensúlyozottan és kiszámíthatóan, esetlegességek egész sora kell hozzá, hogy valamelyes egyensúly kialakuljon, de az kisvártatva majdmindig felborul, mint tapasztaljuk e napokban is.
Az uralom eme túlbiztosítását szolgálta a félprezidenciális rendszer bevezetése is az alkotmányozás során, amelyet kimondottan a különben kondukátor-komplexusban szenvedo Iliescu számára hoztak létre. A parlament által megbuktatható kormány mellett a végrehajtói feladatokkal is felruházott államelnöknek kellett a mindenkori garanciának lennie, hogy az új elit uralma nem döntheto meg, hogy sorai átrendezése útján minden kormányválságból ki tud lábalni, és továbbra is nyeregben maradhat.
Innen a románul ,,struto-camila” névvel illetett vegyes (kentaur) megoldás, mely egy parlamentáris köztársaságot az elnöki respublika fo intézményével is megkoronázott az ,,egyértelmuség és áttekinthetoség”, a ,,zökkenomentes” és ,,demokratikus” muködés nagyobb dicsoségére.
A félprezidenciális rendszer pedig kiválóan szolgálta kiötloi érdekeit, amíg az elnökséget jó tíz éven keresztül Iliescu töltötte be, akire tulajdonképpen szabták, mi több, a meghonosodott úzusból a félénk Constantinescu sem mert kitérni. A rendszer akkor kezdett visszaütni, mikor az elnökséget egy nehezen fegyelmezheto, populizmusra hajlamos, örökös tettvágyban égo másik személyiség kaparintotta meg (akinek különben Stolojan visszaléptéig a kormányfoi tisztség nézett ki, s aki már csak ezért sem tudja megbocsátani a mindenkori miniszterelnöknek, hogy nem az o kezében a kormánypálca). Basescut rendhagyó, atipikus politikusnak nevezik a hazai hírmagyarázók, s o valóban kiforgatta eredeti funkciójából az elnöki tisztséget, amikor a hatalom védobástyájából a kormány és a parlament elleni támadó gépezetté alakította át. Nem csoda, hogy a törvényhozás és a kormány az elso adódó alkalommal visszaütött.
A most kitört küzdelem éles megvilágításba állítja az államrendszer ellentmondásait is. Teret hódít a felismerés, hogy hasonló konfliktusok csak a félprezidenciális rendszer felszámolásával vagy a teljes elnöki rendszer bevezetésével oldhatók meg. A ,,tevének és a struccnak” elobb-utóbb alighanem búcsút kell vennie egymástól ? vélik Bukarestben, s ezt legfeljebb az késleltetheti, ha a Basescuval szemben állók versenyképes elnökjelöltet tudnának produkálni, mondjuk, egy-két éven belül, vagy ha szükséges, hamarabb.
B. Kovács András
Magyarul is kampányolnak a demokraták
Kétnyelvu plakátokkal kampányolnak a demokraták Traian Basescu mellett Háromszéken - jelentette ki a párt megyei elnöke, Gheorghe Baciu. Fontosnak tartják, hogy ne csak a román, de a magyar lakosságot is megszólítsák, és felhívják a figyelmüket, hogy ne az RMDSZ elvárásai, hanem a saját lelkiismeretük szerint szavazzanak az államelnök leváltásáról szóló referendumon. Baciu azért is fontosnak tartja akciójukat, mert szerinte az elmúlt választások bebizonyították, a háromszéki magyarság hajlamosabb saját belátása szerint szavazni, mint az RMDSZ által diktált irányvonalat követni. 2004-ben a szövetség egyértelmuen Adrian Nastase mellett kampányolt, ám Háromszéken Traian Basescu mégis több szavazatot kapott.
(-kas)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.