Tamási Áron SzínházKultúra: A boldogságkeresok

2007. április 28., szombat, Archívum 2003–2007

Megjegyzések a Csongor és Tünde elobemutatójához
Kérdéses, hogy az eloadásról jelen állapotában, amikor profán hasonlattal még olyan húslevesre emlékeztet, mely még javában fo a kályhán, az ízek már kezdenek összefoni, de még jól elkülöníthetoek, érdemes-e, lehet-e, szabad-e kritikát írni. Úgy gondoljuk: nem. Most tehát csak az elobemutató rejtett s már nyilvánvaló értékeire szeretnénk felhívni a nagyérdemu közönség figyelmét. Nem kétséges ugyanis, hogy ha majd elnyeri végso formáját, Török Viola különös víziójában Vörösmarty drámája a színházi évad jelentos eseménye lehet. Ezt annál is inkább megelolegezhetjük, mert fobb vonalaiban a spektákulum már kész, s a látványelemek és Bartha József zseniális díszlete - a világfa, amely egy ringlispílszeru, forgó pódiumon áll - funkcionalitásában kiváló lehetoséget teremt a rendezoi vízió megjelenítésére. Ennek több rendhagyó eleme is van. Elsosorban - egyértelmuen a boldogságkeresés drámájának fogva fel a muvet, az értelmes emberi lét lehetoségeit ragozva - a rendezo, kihasználva a gazdag, árnyalt, helyenként gyönyöru drámai költemény szövegében rejlo lehetoségeket, az ellenpontozás eszközével él, több síkon is. Felértékelodik így a monumentális rossz megtestesítojének, Mirigynek a szerepe - D. Albu Annamária alakítása tulajdonképpen már kész, árnyalataiban erosödhet még, persze, de már most elmondható, hogy a színészno pályájának fontos állomása -, aki mindent megtesz, hogy a két romantikus szerelmes ne találhasson egymásra, s ebben szerepe van Ledérnek is (Ruszuly Éva), aki szintén fantasztikusan mozog, mintegy összhangban, összehangoltan az ördögfiakkal, más helyen manókkal, akiknek a szerepe Török Viola víziójában szintén felértékelodik és kiemelodik… A hol rockerekre (!), hol terroristákra (!), hol parodisztikusan ábrázolt ördögökre emlékezteto trió (Diószegi Attila, Kolcsár József, Erdei Gábor) mozgásában briliánsan összehangolt alakítása vitathatatlanul a boldogságkeresés tragikomédiája is (a maguk módján ok is erre törekednek), kiváló lehetoséget teremtve a felszabadult, elsodró játékra, melynek bizonyos momentumait a közönség máris díjazza. Ok is ,,készen” vannak már, akárcsak a koreográfiájában hozzájuk idomuló, de ugyanakkor oket fádul parodizáló, már teljesen kidolgozott Balga szerepében Váta Loránd, aki - jelezve, hogy nem véletlenül nyert versmondóként díjakat az elmúlt esztendoben - hihetetlen érzékkel aknázza ki a Vörösmarty szövegében rejlo, vaskosan népies humort, és blazírtul hangzik, de ki kell mondanunk: költészetet. Így Váta felfogásában Balga afféle magyar Sancho Panzaként téblábol az egekben élo, álmodozó gazdája mellett, ami szintén nem idegen Vörösmarty felfogásától. Teljesen nyilvánvaló, hogy Csongor és Balga egymás tükörképei, ketten együtt lehetnének teljes emberek, mindketten a boldogságot keresik a maguk módján, az egyik álmodozva, a másik két lábbal a földön járva s botladozva. Ahogyan Tünde és Ilma kettose is egymást tükrözi. Nagy Alfréd mélakóros Csongorának a légies tündér, Kicsid Gizella méltó partnere, mint ahogy kiemelhetjük Ilma-Böske szerepében Ferenczi Gyöngyi felszabadult játékát is. A boszorkány és az ördögfiak mesterkedései mellett, mintegy filozófiailag is elmélyítve az értelmes emberi lét végtelen lehetoségeit kutató Csongor dilemmáit, egy másik síkon a Kalmár, a Fejedelem és a Tudós példái döbbenthetik meg a könyvei és álmai világában élo Csongort, aki - noha Komíves Mihály Kalmárja, Darvas László Fejedelme és Nemes Levente Tudósa igyekeznek meggyozni a pénz, a hatalom és a tudomány fontosságáról - kitart ábrándjai mellett, még akkor is, ha sejti, keresése nem lesz könnyu, hogy bírálóinak igaza van, egy másik Vörösmarty-vers kifejezo sorát idelopva: ,,kancsalul festett egekbe néz”. Tünde és Ilma ugyanezt a kiábrándulást s kiúttalanságot az Éj királynojével (Gajzágó Zsuzsa) való, mindent eldönto találkozása során éli át. S itt kell végre megemlítenünk Könczei Árpád zenéjét, amely már az ördögfiak nyitójelenetének frenetikusan nyomasztó dobolásával mintegy metronómként szabja meg az eloadás ritmusát, s néhány dala, például Kicsid Gizella áriái vagy az Éj királynoje nagy monológjának néhány igen izgalmasan megzenésített részlete mintegy hangsúlyosítja a boldogtalan tündér keresésének tragikumát. Hogy aztán milyen lesz ez az egész (ha a leves megfo, az ízek összeérnek, s az egyelore itt-ott még széttartó elemek harmonikusan illeszkednek) - az eddigiek alapján megjósolható. Emléke­zetes. (Akárcsak a pillepalack-zuhatag, amelynek különös jelentosége van az eloadásban…) Ebben a reményben kívánunk erot a további munkához, hiszen a rendezoi vízió és a színészi tehetség mellett a színház munka is, végtelen, fárasztó próbák sora… Az eloadásra még visszatérünk...
Bogdán László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép