Közélet: Székely Ábrahám cserefája

2007. május 5., szombat, Archívum 2003–2007

A napokban megérkezett Köpe Csaba csíkszeredai faragómuvész kisborosnyói portájára az az Erdovidékrol származó óriásrönk, amelybol, miután Köpe mester ,,a fölösleget” lefaragja róla, elkészül a török nyomdászat székely származású megalapítójának, Ibrahim Müteferrikának, tehát nevét visszaszékelyesítve Ábrahám Írnoknak Rodostó városában felállítandó szobra. A számunkra furcsa nevu földink kolozsvári unitárius teológus hallgatóként részt vett a Thököly Imre vezette felkelésben, majd 1692-ben vagy a következo évben Törökországba emigrált, ahol áttért az iszlám hitre ? a korabeli és késobbi ábrázolásokon turbános törökként szerepel ?, több európai nyelvet beszélt, perzsául is tudott, majd az emigrációban hamarosan megtanult törökül, barátságot kötött az egyik befolyásos török pasával, a szultán bizalmi emberével, akinek a támogatásával titkársági hivatalnokként (müteferrikaként) szolgált a magas hivatalban. Meghatározó emberként vett részt a korabeli török diplomáciai életben, amit széles köru muveltsége és sokrétu európai nyelvismerete tett lehetové. Kormánybiztosként fontos követségi munkákban vesz részt, világi nyomdát létesít, amely lehetoséget teremt tudományos munkák, szótárak, enciklopédiák, kézikönyvek kiadására s a felvilágosodás eszméinek törökországi terjesztésére. Egyszóval török vonatkozásban megteszi azt, amit nálunk, Erdélyben Misztótfaslusi Kis Miklóssal és Apáczai Csere Jánossal véghez vittek, azzal a különbséggel, hogy a törökök a sokféle talentummal megáldott tudós férfiút megbecsülték, és nagy tiszteletben részesítették.
Ibrahim Müteferrika a török?magyar kapcsolatok folyamatos ápolója és építoje volt, olyannyira, hogy amikor II. Rákóczi Ferenc Törökországba érkezett, ot nevezték ki hivatalos tolmácsként a Nagyságos Fejedelem mellé. További kutatásoknak kell kideríteniük, amit néhai jó barátunk, a Mikes-kutató Hopp Lajos feltételezett, hogy Ibrahim Müteferrika könyveit és fordításait vagy ezek egy részét maga Rákóczi fejedelem is ismerte, már kéziratban olvasta.
A tehetséges, fiatal tudóst a török muveltség egyik nagy személyiségeként tisztelik, Törökországban több szobra is áll, bizonyos adatok szerint tizenhét muvet adott ki huszonhárom kötetben, 12 500 példányban, könyveinek külalakja és nyomtatási szépsége felülmúlta az Európában kiadott keleti nyelvu kiadványokét. Könyvei földrajzi, csillagászati tárgyúak, természettudományi és hadászati munkák, térképek, szótárak, nyelvtudományi muvek. Szakemberek becslései szerint az általa létrehozott osnyomtatványok értéke a könyvek súlyának megfelelo arannyal fejezheto ki. Jellemzo, hogy a törökországi könyvnyomtatás 250. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia Ibrahim Müteferrika méltatásával kezdodött, bronzszobra a Nyomdatörténeti Múzeumban látható.
Mindezek ellenére a magyar nyomdászattörténet szinte semmit sem tud róla, lexikonjainkban egy szócikket sem érdemelt munkássága.
A Magyarok Székelyföldi Társasága és a Háromszéki Mikes Kelemen Közmuvelodési Egyesület a nagybaconi Hatod Magánerdészet önzetlen és eléggé nem méltányolható támogatásával egy hatalmas, a kisbaconi Zsigmond László és Sándor erdejébol származó, legalább másfél száz éves cserefa rönköt bocsátott a szoborállítók rendelkezésére, amelyet a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal jármuvével a Bodvaj völgyébol Kisborosnyóra, az alkotómuvész udvarába szállított. Az említetteken kívül külön köszönet illeti Lakatos Elemér és Bocskor László magánerdészeti tisztségviselot, Dobai Szilárd erdésztechnikust, és mindazokat, akik a hatalmas, 3,5 méter hosszú, 65 cm átlagátméroju, az Ibrahim Müteferrika, azaz Székely Ábrahám tudományos és muvelodéstörténeti súlyához illo tölgyfa rönköt adományozták, és rendeltetési helyére juttatták.
Bizalmat és reményt kelto, amint egyszeru gazdálkodó és erdészeti emberek mutatnak példát arra, hogy jeles elodeinket, akik a magyar és az egyetemes kultúra megalkotásában és megorzésében emlékezetre méltó cselekedeteket vittek végbe, az oket megilleto megtisztelo helyre állíthassuk a közemlékezetben.
Zsigmond László nyugalmazott tanító ezúton is üzeni szobrászainknak, hogy Székely Ábrahám cserefájának két testvére jobb sorsra jutna, ha a fafaragók vésoje alá kerülne, s nem a koporsódeszka-vágók furészének fogai rágnák szét. A félszáraz rönkóriások a Fenyos (Bodvaj) patak völgyében várnak gazdára.
Székely Ábrahám ? Ibrahim Müteferrika ? cserefája azt is eszünkbe juttatja, hogy a nagyvilágba szétszóródott, kulturális és tudományos értéket teremto magyaroknak vagy magyar származásúaknak Székelyföldön biztosíthatnánk szálláshelyet és szellemi öröklakást, amennyiben az erre hivatott Kárpát-medencei intézmények másféle szállásteremtéssel vannak elfoglalva, vagy nem szobrot állítottak nekik, hanem koporsódeszkát vágtak belolük.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép