Az energiabiztonság kérdése, az Ukrajnában élő magyar és román kisebbség helyzete, valamint a közelgő romániai elnökválasztás is szóba került a magyar Országgyűlés és a román képviselőház külügyi bizottsági elnökeinek tegnapi budapesti találkozóján.
Németh Zsolt hangot adott annak a meglátásának, hogy számos pozitív tendencia mutatkozik a magyar—román kapcsolatokban, amelyeket véleménye szerint magyar részről többpárti konszenzus vesz körül. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke úgy látja, hogy az energiabiztonság egy kiemelkedő együttműködési terület lehet a két ország között. Mint mondta, a Nabucco gázvezeték megvalósítása ma már lényegesen reálisabbnak látszik, mint korábban. Megjegyezte, hogy a két ország megkezdte gáz- és villamosvezeték-hálózatainak összehangolását, és jó ütemben halad az Arad—Szeged gázvezeték megépítése is. Mint aláhúzta, Közép-Európában csak úgy lesz gázpiac, ha megteremtik a fizikai összeköttetést az országok között.
Az Ukrajnában élő magyar és román kisebbség kérdése is szóba került a megbeszélésen. Németh Zsolt egyre aggasztóbb, a kárpátaljai magyarokat és a bukovinai románokat negatívan érintő folyamatnak nevezte, hogy a két népcsoport agresszív homogenizációs politikának van kitéve. Kijelentette: Magyarországnak és Romániának ezt nem szabad tűrnie, és a leghatározottabban fel kell lépnie az ellen, hogy az ukrajnai magyarok és románok a jövőben nem tanulhatnak anyanyelvükön. Azt a döntést, hogy nem nyomtatják ki a nemzetiségi nyelvű tankönyveket, olyan pimasz magatartásnak tartotta, amely ellen a két országnak össze kell fognia és egységesen kell fellépnie.
A romániai választási kampány kapcsán azt mondta, hogy az ott élő magyarságnak azt komolyan kell vennie, és kérte, hogy a magyarok minél nagyobb számban menjenek el voksolni, mert véleménye szerint az erdélyi magyarság részvétele az erdélyi magyar közösség életképességének lesz a jele.
Borbély László mindezt azzal egészítette ki, hogy bár az elnökválasztásig nem lesz új román kormány, a romániai magyarság, az RMDSZ bele akar szólni az ország ügyeibe az elnökválasztás után. Mint mondta, részvételükkel befolyásolhatják, hogy ki lesz Románia elnöke, a parlamenti választások után pedig akár kormányzati szerepet is tudnak vállalni. Megemlítette, hogy a Lisszaboni Szerződés életbelépését követően megnő a nemzeti parlamentek szerepe. Hozzátette, hogy ebben az ügyben megegyeztek az együttműködésről. A politikus kiemelten fontosnak nevezte a Duna-stratégiát is, mert ez a 2011-es magyar EU-elnökség idején emelkedik hivatalos rangra.
