Borítékolni lehetett volna, hogy a Wass család által benyújtott perújrafelvételi kérelmet, melynek célja Wass Albert író rehabilitálása lenne, visszakézbol elutasítja a kolozsvári ítélotábla. Erre Wass Endre, az író fia és Kincses Elod ügyvéd, a család jogi képviseloje is számíthatott, hiszen a kolozsvári törvényszék épületében (egykoron a magyar állam építette!) muködo fellebbviteli bíróság majdnem ,,szellemi örököse” a II. világháború utáni, koncepciós pereket gyártó és lefolytató román ,,népbíróságnak”, melynek egyetlen konkrét célt jelöltek ki feladatául: minél több magyart - foleg arisztokratákat, földbirtokosokat, gyártulajdonosokat! - háborús bunössé kell nyilvánítani, hogy a kommunistákból lett nacionalisták és a nacionalistákból lett kommunisták rátehessék kezüket ezek minden ingó és ingatlan vagyonára. Csak úgy, mellesleg ki is végeztek néhányat, hosszú börtönbüntetéssel sújtottak másokat, ha éppen sikerült a vérbíróság pribékjeinek rájuk tenni kezüket. A vagyonfosztások, a kitelepítések, a kényszerlakhelyre hurcolások napirenden voltak, mert a bojároknál is kapzsibb új ,,proletárhatalom” (némely ,,magyarok” is asszisztáltak ehhez) kastélyokra, birtokokra, gyujteményekre óhajtotta rátenni piszkos mancsát - a néphatalom nevében.
Ez a sors várt a mezoségi Wass családra is, mely ellen - koholt, bizonyíthatatlan vádaskodások alapján (reális vádak nem is voltak!) - két halálos ítéletet és teljes vagyonelkobzást rendeltek el. Jelesen Wass Albert író és édesapja, az öreg Wass gróf ellen. A fölbérelt mezoségi román parasztok hazudozásain kívül semmi bizonyíték nem volt ellenük, de akkor elég volt a hazug tanúskodás emberek halálos ítéletének kimondásához. Az öreg grófot azzal vádolták például, hogy ,,fehér lovon vonult be Ombuztelkére és Vasasszentgotthárdra”, s késobb - a honvédség felhasználásával - atrocitásokat követett el a helyi román lakosság ellen. Hogy történt-e ott incidens, atrocitás, azt máig sem tudni egyértelmuen, de az teljesen nyilvánvaló, hogy a beetetett román parasztok az idos Wass grófot Horthy Miklós szerepébe helyezve vádolták meg kegyetlenkedések irányításával. Agyrém az egész, s még inkább agyrém, hogy író fiát, Wass Albertet, aki az ,,események” idopontjában több száz kilométerre, valahol a Felso-Maros mentén, a Görgényi-havasok tájékán tartózkodott, az ,,atrocitások” szellemi kitervelojeként ítélték halálra. Háborús bunösként, az emberiség ellen elkövetett tettek gyanúsítottjaként. Wass Albertnek sikerült a vérszomjas banditák elol elmenekülnie, s az Egyesült Államokban soha senki nem vádolta háborús bunökkel. Fiai Amerika megbecsült polgárai lettek, egyikük éppen NATO-tábornok.
Ez viszont mind nem elég. Napocán ma is azok uralkodnak és hangoskodnak, döntenek és ítélkeznek, akik az erdélyi magyarságot, s foleg annak elitjét, kollektív bunösséggel vádolnák mindörökre.
Az író Wass Albertnek nem lehet köztéri szobrot állítani, róla nem lehet iskolát, közintézményt elnevezni. De szelleme hódít, népszerusége egyre növekszik, hiszen az elfogult gazemberség általában visszaüt azokra, akik azt kitervelték. Még örököseikre is.
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.