
A nagy és eros természet sem tudja helyrehozni azt a sebet, amelyet a táj arculatán gazdasági okokból ejt az ember. Ezt csakis az okos emberi tevékenység gyógyíthatja. Bodos nem az elso település Erdovidéken, ahol a bányaipar nyomait szakemberek által összeállított tervezet alapján eltüntetik, követve az általános környezet- és természetvédelmi eloírásokat, az ökológiai egyensúly követelményeit, termoföldet igyekeznek teremteni ott is, ahol arról végleg lemondtak az egykori tulajdonosok. Így volt ez a vargyasi felszíni szénfejtésnél s kisebb méretekben a mélymuvelésu bányák ipartelepein. Most Bibarcfalva és Bodos térségében gyozodhetünk meg róla.
A bányaipar nyomainak eltüntetése világbanki pénzen történik, több szakosodott vállalat dolgozik rajta éveken át. A Tiborcz várának romjait orzo Várbükk-hegy mögött megkezdték az egykori külfejtés hatalmas üregének terv szerinti, lépcsos rendezését. Nagy teherbírású kocsik hordják vissza a mélyedésbe a földet, erogépek egyengetik, és olyan rézsuszöget alakítanak ki, amely megakadályozhatja a földcsuszamlást és talajrogyást.
- A fejtés mélyedésében tetemes mennyiségu víz gyult fel, a környezo területekrol nemcsak a talajvíz, a felszíni vizek is ide folytak - mondja a bodosi Józsa József, Barót alpolgármestere. - Mi szerettük volna azt a tavat megtartani és értékesíteni sporthorgászati és üdülési célokra. Igen ám, de nem így sikerült, gyozött a szakmai felvilágosítás. A fejtés területének mintegy harmadát beerdosítik, a többit úgymond visszaadják a mezogazdasági forgalomnak. Így hát elestünk egy olyan mesterséges víztükörtol, amelyben - valljuk meg - a mi megyénk eléggé szegény. A tervezo két alkalommal találkozott a faluközösséggel, meghallgatta véleményünket, amit jegyzokönyvben rögzített.
Utcahosszan húzódik az a csorendszer, melyen a Falupatakába akarják szivattyúzni a tó vizét. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a bodosi szénfejtés sok kárt, kellemetlenséget, de hasznot is hozott a dombok közé elrejtett falucskának. Haszon volt a pénz, amit az itt dolgozó férfiemberek vittek haza havonta, no meg a munkahellyel járó szociális juttatások. De bárki elmondja a faluban, hogy a nagy teherbírású kocsik az évek folyamán nemcsak Bodos bekötoútját, hanem a Barót vizén átvezeto hidat is alaposan megrongálták, nyomukban még sárosabb lett az esos idoben amúgy is sártengerré váló falu, s ha sütött a nap, porfelhot kavartak a jármuvek. ,,A zaj, az még turheto volt - mondták a bodosiak -, de a rázkódás miatt számtalan ház fala megrepedt, javítása pénzbe került, és eléggé kényes munka.”
A területrendezéssel foglalkozó munkatelep vezetoje Liviu Timfe, akit a falu bejárata elott folyó munkálatoknál találtunk. Elmondta, hogy megkezdték a korszeru bekötoút építését, elobb a sáncok készülnek el, nehézgépekkel szabályozzák a Barót vizének azt a szakaszát, amelyre majd a híd épül. ,,Olyan hidat építenek - mondták a falubeliek -, hogy sem a jármuvek, sem az árvíz nem tudja soha megrongálni.” Jelezték, hogy a hídépítésnél több helybeli keresi már a kenyerét.
Az alpolgármester, akinek van alkalma követni a fobb munkálatokat, elmondta, hogy a lakosság eléggé kitartott véleménye mellett, ami látszólag késleltette a munkát. A konszenzus végül is megszületett. Ottjártunkkor már láttuk, hogy tervszeruen szabályozták a falu között lefolyó patak medrét. A parton visszajuttatott kaszálók terülnek el, s ezek esetenként a szabályozás révén ,,sérültek”, területük hol kisebb, hol pedig nagyobb lett. Ez volt a kezdeti ellenállás oka. A rendezéssel azonban tetemes részeket lecsapoltak, több mocsaras-lápos területet felszámoltak, s mint kaszálók, termové lettek, avagy idovel termové válnak.
A lakosság megelégedéssel nyugtázza az ott folyó munkálatokat, s foleg annak örvend, hogy a Bányahegyen visszakerülo földterületek visszajutnak egyéni tulajdonba. Az ilyen tervezetek szerint ezeket a területeket akkor szokták visszaszolgáltatni, amikor már zöld növényzet borítja. Talajpróbák alapján szakemberek állapítják meg, hogy milyen fafajták és növények telepednek meg a leghamarabb ezeken a márgákból-agyagféleségekbol álló, amúgy terméketlen és humuszban szegény területeken. A reménykedo bodosiak csak akkor fognak csalódni, amikor látják, hogy ez a folyamat hosszú, többéves lefolyású, tehát akárkinek is a tulajdonába kerül a föld, nem lehet ott rövid idon belül haszonnövényt termeszteni.
Summa summarum, kerekedett ki a közvélemény, ,,a bányafelszámolás a falu javára lesz”. Az unokák már nem fognak emlékezni arra, hogy Bodos határában milyen bánya muködött.
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.