Örökségünk: Vizek világa

2007. május 19., szombat, Archívum 2003–2007

Örökségünk: Vizek világa
A vízimalmok megjelenése Kr. e. több évszázadra vezetheto vissza. A legrégebbi feljegyzés a görög Sztrabontól származik, aki bemutatja azt a vízimalmot, amely Pontosz király udvarában muködött már Kr. e. 63-ban. A kora középkor vízimalmainak teljesítménye viszonylag alacsony volt, 120-150 kg gabonát oröltek óránként, de ez is óriási elorelépést jelentett abban a korban, amikor két rabszolga kézi hajtású darálójával csak 5-7 kg gabonát tudott megorölni ugyanennyi ido alatt.
A vízimalmok fennmaradtak egészen napjainkig, mert társadalmi igényt elégítettek ki, és ma is csodálatot váltanak ki a nagy tudás alapján készült, elmés szerkezeti megoldások. Ugyanakkor az emberi kapcsolatok ápolásában is fontos szerepet töltöttek be: az orlésre várakozók barátságot kötöttek, gondolatokat, híreket cseréltek, egymás közösségi szokásait ismerték meg.
Vízimalmok Erdélyben és a Székelyföldön
A vízimalmok Erdély gazdasági életében is szerepet játszottak, nem véletlen, hogy Erdély számos pontján ma is megtalálhatjuk. Erdély domborzati és vízrajzi jellegzetességeinek köszönhetoen különleges adottságokkal rendelkezik. Bovízu folyóit számos gyors folyású hegyi patak táplálja. Az Olt, a Maros, a Kis-Küküllo és a Nagy-Küküllo, a Kis- és a Nagy-Homoród, a Feketeügy felso szakasza és az e folyók vízgyujto területéhez tartozó több száz gyors vizu patak - köztük a két megyén áthaladó Kászon pataka - kiváló feltételeket és lehetoségeket teremtett a vízimalmok muködéséhez.
Írásos dokumentumok hiányában nehéz eldönteni, mikor épültek Erdélyben az elso vízimalmok. Feltehetoen a ferences rend szerzetesei már ismerték és alkalmazták a vízikereket. Noha a székelyföldi települések többsége már a 14. század közepén fellelheto a pápai regestrumban (1332-1334), malmokról még említést nem találunk. Azonban a 16. század második felében már egyre több malmot építenek, erre utal az 1589-1591-es évekbol fennmaradt több tucat oklevél, törvényszéki jegyzokönyv is, amelyek a malmok gátjairól, a malmok hasznáról, a malomhelyek adásvételérol, a malmok öröklésérol, pusztulásáról számolnak be.
A malom és a hozzá tartozó épületek
Az udvar minden molnárportán tágas, ahol egyszerre több szekér is elfér, és könnyedén meg tud fordulni. Ugyanis az orlot hozó szekerek gyakran összetalálkoztak a malomban, foleg amikor gyengébb volt a víz. Egy kisebb helyiséget alakítottak ki a malomépületen belül a várakozók számára, ahol az orletok ismeretséget kötöttek, szóba elegyedtek egymással.
A malomház rendszerint a lakóházzal egy fedél alatt vagy ahhoz nagyon közel épült. Belole nyíltak a gabona tárolására szolgáló helyiségek. Belül mindig legalább két vagy három szint található: padló, kopad és szitapadlás. Az orleménnyel teli zsákok az alsó szinten sorakoztak. Innen két-három lépcso vezet a szitapadlásra, ide állították fel a háromfokozatú szitát és/vagy a gabonarostát a szemek tisztítására. A lisztet a lisztes ládából a deszkacsatornában lévo kanalas felvonó vitte a szitába, amely a háromféle lisztet és a korpát választotta szét.
A család a malomhoz legközelebb eso helyiségben aludt, hogy hallják meg éjszaka is, ha jelzi a harang, hogy lejárt a garat. Majdnem minden portán épült egy nyári konyha, ahol a család nyáron a mindennapjait élte.
A malom után a második legfontosabb építmény a csur, amely többnyire a házzal átellenben található. Magában foglal istállót öt-hat nagy állat számára, tíz-tizenkét férohelyes disznóólat, illetve a számukra szükséges szálastakarmány, a termény, valamint a szekerek befogadására alkalmas színt. Minden molnárportán fontos volt az állattenyésztés. Tartottak malacot, lovat, tehenet, juhot, kecskét és szárnyasokat. A fészert több szekér befogadására méretezték, hiszen ide állították be az orletok a szekereiket, míg a sorukra vártak.
A különbözo muhelyek a malom karbantartását szolgálták. A molnároknak igen sok alapszakmában jártas szakembereknek kellett lenniük. A vízszabályozás gondjai, a fából készült mechanikus szerkezetek elkészítése, az épület­ácsszakma minden titka a vízimolnár tudásköréhez tartozott. Igazi ezermesterként kellett bizonyítania a szakmájában.
Malmokat hegyi patakok mentén már az Árpád-korban is építettek. Építoik a környezo erdok fáját használták, vigyázva arra, hogy melyik alkatrész milyen fából készüljön. A malomépítés a hely pontos megválasztásával kezdodött: megfigyelték a víz járását, hozamát, ellenorizték a part kötöttségét. Rendszerint olyan helyet jelöltek ki, ahol a meder kanyarodik, és mindkét partja szilárd.
A kézdiszentléleki vízimalom
Amikor hozzáfogtunk a dolgozatíráshoz, csak a mostani molnártól, Tóth Csabától (szül. 1933-ben) szereztük információinkat. Tole tudtuk meg, hogy a malmot valószínuleg Oláh Pál építtette az 1860-as években. O volt ugyanis, aki hozzájutott a korábban az Aporok tulajdonát képezo ottani birtokhoz. A malomépülettel szemben, az udvar keleti felében ma is álló, a 19. században épült istálló egyik gerendájába vésett felirat is az o nevét jelzi mint építtetoét. Azt is Tóth Csabától tudtuk meg, hogy 1918 elott sokáig egy Krizbai Mihály nevu molnár bérelte a malmot.
A malom a falu északnyugati felében, a Perko aljában, a középkori Tarnóczy-várkastély ,,idobarnította, szeszélyes romtömege” (Orbán Balázs) közvetlen szomszédságában épült, ahová a Kászon patakát egy malomárkon keresztül vezették el.
Több adattal szolgálhatunk azokról az idokrol, amikortól a Tóth család birtokába került a malom. Számos írásos dokumentum van a család birtokában, amelyeket szívesen a rendelkezésünkre bocsátottak. A régi papírok közül elokerült az 1918. október 23-án kiállított ,,adás-vevési szerzodés”. Ennek értelmében a régi tulajdonosok - Tamás Elek és felesége, Páll Veronika, Páll Imre, Páll Péter, Páll Ágoston és felesége, Oláh Berta - két tanú (Sipos János és Dézsi Balázs) jelenlétében 150 000 korona ,,kialkudott vételár” fejében adták át a malom tulajdonjogát Tóth Sándornak és nejének, Várza Linának. Régi szokás szerint ez a szerzodés ,,felolvasás és magyar anyanyelven történt megmagyarázás után mindkét fél által saját kezuleg aláíratott”.
Kezünkbe került egy ,,birtokállási lap” is. Ebbol tudhatjuk meg, hogy mekkora terület tartozott a malom portájához. Majdnem 2500 ölnyi területet foglalt magában a birtok. Köztük kaszálók, szántók és a malomárok, valamint a malomház és az udvartér, ,,a vár alatt, két víz között”. Egy értesítés is elokerült a vízhasználati engedély ügyében, amely még Páll Péter nevére szól, s amelyet 1922. augusztus 15-én adtak ki Sepsiszentgyörgyön, a pecséten a következo román nyelvu felirattal: România, Subprefectul Jud. Treiscaune. Ebbol viszont nem derült ki, hogy mekkora vízhasználatot engedélyeztek.
A mostani molnár családja prázsmári származású, nagyszülei költöztek Szentlélekre. Ok muködtették a malmot egészen az ezredfordulóig. Tóth Csaba ekkor hagyta abba a munkát életkorára és egészségi állapotára való tekintettel, és utódja sincs, aki továbbvinné a molnármesterséget. Elmondta, hogy még most is szomorúsággal tölti el, ha bemegy az ürességtol kongó malomba. Pedig még olyan jó állapotban van, hogy kevés befektetéssel újra be lehetne indítani.
Egy 1928-ból származó fénykép tanúskodik arról, hogy régen hogyan nézett ki a malom és a hozzá tartozó épületegyüttes. A fényképen családtagok, molnárlegények és egy gépész is látható. Különálló gabonással is rendelkezett a malom, ami a kép jobb felso sarkában látható. Ez az épület már az Orbán Balázs által készített felvételen is jól látható A Székelyföld leírása III. kötetének 110. oldalán. Mindezeket összehasonlíthatjuk azzal, ami máig is fennmaradt.
Tóth Csaba mondta el azt is, hogy 1962-ben áttértek a vízmeghajtásról a motoros meghajtásra. A motort faszénnel és benzinnel is muködtették.
Beszélgetésünk során a molnár elmondta, hogy több malom is muködött a faluban: a Tóth-malom, az Orbai-malom, Ábri Mózes malma (1920-ban épült) és Kicsi Józsi malma, amely még az 1860-as években állt. Az utókornak azonban csak a Tóth-malom maradt fenn.
Epilógus, avagy a kézdiszentléleki vízimalom jövoje
A Székelyföld minden táján a valaha sok lisztet, de sok örömet és bánatot is orlo malmok ma már kezdenek feledésbe merülni. Ezt nem szabadna engednünk nekünk, székelyföldieknek, hiszen annak a népnek, mely elfeledi a múltját, jövoje nem lehet. Kötelességünknek éreztük, hogy dolgozatunk által megpróbáljuk felhívni a szakma és az érdekeltek figyelmét a szentléleki vízimalomban rejlo lehetoségekre. Nem egy példa van arra, hogy archaikus épületeket, köztük vízimalmokat is átalakítottak múzeummá, és muemlékként tartanak számon. Ezt szeretnénk a kézdiszentléleki önkormányzat figyelmébe ajánlani, hiszen történelmi nevezetességei mellett ez a festoi tájon, a középkori Tarnóczy-várkastély romjai tövében álló malom is idegenforgalmi vonzereje lehetne a falunak. Természetesen tudjuk, hogy anyagi vonzata nehezíti ennek a tervnek a megvalósítását, hiszen a malom restaurálásra szorul. De mi a dolgozatunkkal megtettük az elso lépést, ily módon a magunk, sot, mindannyiunk malmára hajtva a vizet...
Borcsa Imola, Ördög Ildikó, a Nagy Mózes Elméleti Líceum X. osztályos tanulói, Kézdivásárhely

Részletek a Tudományos Diákkörök (TUDOK) VII. Országos Konferenciáján (2007. márc. 31.-ápr. 1.), Veszprémben bemutatott dolgozatból. Irányító tanár: Nagy-Babos Edit.

A kézdiszentléleki vízimalom néhány évvel ezelott keltette fel érdeklodésünket. Dolgozatunk megírásához hasznos történelmi és elméleti ismereteket szereztünk Márton László Vízimalmok Erdélyben címu könyvébol (Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2003) és Ozsváth Gábor Dániel Malmok, molnárok, orletok Csernátonban címu dolgozatából (Acta, 1998, Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, 1999).
(x)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép