Egyesületi életGazdakör: Francia bikák a láthatáron

2007. május 22., kedd, Archívum 2003–2007

Rövid ido alatt már másodszor keresték fel a megyei egyesületet francia húsmarhákkal foglalkozó cégek, szövetkezetek. Azért jönnek, mert ismerik a gyenge tejminoség okozta problémákat országos szinten, és alternatívát próbálnak felmutatni az állatállomány továbbtartására. Legutóbb egy Strasbourg melletti, a Charolais fajta nemesítésével foglalkozó telep aligazgatója látogatott Háromszékre.
A statisztikák szerint a Charolais a húsfajták közül világelso, több mint hetven országban tenyésztik. 1864-ben ismerték el, és azóta folyik a törzskönyvvezetés. Abban az idoben csupán 315 000 egyedet tartottak nyilván, de számuk mára Franciaországban közel 1,9 millióra nott, a fajtát tartó gazdaságok száma pedig 64 000 körüli, ami átlagosan farmonként 28 állatot jelent. A farmok közül 5600-ban folyik a hús értékméro tulajdonságainak ellenorzése, 2400 gazdaság pedig a Charolais országos törzskönyvvezetésébe is beiratkozott. A franciaországi adatok szerint a tiszta fajú ünoborjak 46, a bikaborjak 48 kilóval születnek, és a 210 napos elválasztási korra elérik a 268, illetve a 302 kilogrammos testsúlyt. A fajta erossége, hogy magas az alkalmazkodóképessége, hatalmas mennyiségu, olcsó tömegtakarmányt képes jól értékesíteni, elégséges tejet termel a borjú szükségletének megfeleloen, nagyon jó borjúnevelo anya, és kimondottan jámbor. Tiszta fajtában a borjak a tejes idoszakban napi 1250 grammos súlygyarapodást érnek el, a kimondott hizlalási idoszakban pedig 2,2 kilogrammot. Ugyanakkor a fajta nagyon elismert, és ajánlott az ipari (haszonállat-eloállító) vagy a fajtaátalakító keresztezéseknél (utóbbira akkor kerül sor, ha egy fajtát egy másikra akarunk leváltani, és nincs elegendo pénz, illetve lehetoség arra, hogy a javító fajtát kello létszámban meg­vásároljuk). Thierry Kolb aligazgató elmondása szerint a választott vagy hizlalt borjú, tiszta fajban vagy akár keresztezésben is nagyon keresett az olasz, a spanyol és a görög piacon.
Az unió marhahúshiánnyal küzd, nem tudja megtermelni a saját fogyasztási szükségletét, így évente 250—300 000 tonna marhahúst importál, legfoképp a dél-amerikai államokból. A cég hamar kiismerte magát a román piacon, felméréseik szerint rengeteg nálunk a kihasználatlan terület, a húsmarhatartással egyre többen kezdtek foglalkozni már nálunk is, és hatalmas exportlehetoséget látnak az itt megtermelt marhahúsban. Ezenkívül azt is jól látják, hogy Romániában hatalmas gondokat okoz a gyenge tejminoség, és alternatív megoldásként a húsmarhatartásra való áttérést javasolják. Nemesíto­telepük 400 egyedet számlál, a náluk születo állatok 70 százalékát tenyészállatként értékesítik. Foként a német, osztrák, lengyel, valamint újabban a lett, litván és magyar gazdák lettek a vásárlóik. Ez utóbbiak ugyancsak hamar belátták, hogy ,,a tejtermelok csak kínlódnak” (ezt a kifejezést használta a hódmezovásárhelyi agrárkiállítás foszervezoje is). Thierry Kolb elmondása szerint Francia­ország­ban a húsmarhák keresztezését vegyes vagy tejhasznosítású fajtákkal kevésbé alkalmazzák, de annál inkább Németországban, Ausztriában és az újonnan csatlakozott uniós országokban. Arra a felvetésre, miszerint kissé félo, hogy jelentkeznek a keresztezett teheneknél a nehéz ellések (erre már Három­széken is van példa), a vendég elmondta, hogy tiszta fajtában a borjúzások 91 százalékánál semmiféle emberi beavatkozás nem szükséges, és ez az arány semmivel sem rosszabb, mint a más haszonfajtáknál. Természetesen, az alkalmazott tenyészbika kiválasztásánál ismerni kell az átalakítandó vagy beondózandó állomány minoségét, de eddig semmiféle ilyen természetu reklamációt nem kaptak az osztrák vagy német gazdáktól, akik ugyancsak a pirostarka ipari keresztezésére használják a Charolais bikákat.
A megbeszélés során az is kiderült, hogy azt az uniós szakemberek által készített szakmai tanulmányt is jól ismerik, miszerint húsz-harminc év múlva az unió országaiban nagyon megcsappannak a talaj víztartalékai, és beindul az elsivatagosodás, ez alól kivételt csak a Kárpát-kanyarban elhelyezkedo Erdély képez, ahol ez a folyamat sokkal lassúbb lesz. A francia cég kilátásba helyezte egy százhektáros bemutatófarm létesítését Háromszéken a megfelelo Charolais-állománnyal.
Amint többször is írtunk róla, a megyei egyesület már régóta javasolja tagjainak a hústermelésre való átállást vagy legalábbis a gyengébb tejtermelésu vagy reformálás elott álló tehenek megtermékenyítését húsfajtákkal. Ezért lépéseket is tettek, egy ugyancsak francia cég szerzodéses alapon, 1,92 eurós kilónkénti áron már vissza is vásárolja a 300 kg súlyú, keresztezésbol származó üno- és bikaborjakat. Az import francia ondó néhány napon belül, a hivatalos karantén lejárta után hozzáférheto lesz.
Incze Péter, MSZH
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép