Még nyolcvannyolc nap, és Vancouverben fellobban a sorrendben XXIII. Téli Olimpiai Játékok lángja, mely már korábban elindult Olümpiából, Héra istennő szentélye mellől, hogy bejárja a fél világot, emlékeztetve az embereket, hogy február 12-én kezdődnek a hómezők, csillogó jegyek sportolóinak küzdelmei. Még nyolcvannyolc nap — éppen elegendő idő a már hátunk mögött maradt játékok történéseinek felelevenítésére, méghozzá úgy, hogy egy-egy sportágat viszünk végig olimpiáról olimpiára haladva, s így próbálunk minél legteljesebb képet adni a Játékok történetéből.
Egy kis történelem
Zeusz, miután legyőzte atyját, Kronoszt a világ feletti uralomért vívott küzdelemben, és győzelme emlékére versenyjátékokat rendezett — ezeken Apollón, a napfény és a szép dallamok, vagy ha így szebben hangzik, a költészet és a zene istene Hermészt, az Istenek gyorslábú hírvivőjét futásban, Arészt, a háboruskodás istenét pedig ökölvívásban győzte le —, úgymond megalapította az olümpiai játékokat. (Na persze, az olümpiai játékok megalapítására vonatkozóan még ismerünk két endát a görög hitvilágból, de ezekben a hősök össznépi istentiszteleti jelleggel Zeusz tiszteletére rendezték meg a játékokat.). Természetesen, a napsütötte Olümpiában senki sem gondolt a játékok versenyszámainak kibővítésére például egy sífutó számmal, hiszen honnan teremtették volna elő a havat, a síléceket, hiszen Hefaisztos, az istenek kovácsa csak a fegyverek, pajzsok gyártásában jeleskedett; ezekre valamelyik északi istenségnek ,,kellett volna" tekintettel lennie, de hát ott, akkoriban mások voltak a szokások, ridegebbek az ünnepségek. Végül ezzel is magyarázható, hogy a téli olimpiák eredete miért nem burkolózik a távoli múlt ködébe, csírája viszont tisztán kivehető az ókori olimpiák felelevenítését célzó törekvések végkicsengésében, melyet 1894-ben így fogalmaztak meg: A testnevelés ápolása, fejlesztése érdekében és a népek ilyen irányú barátságos érintkezésének előmozdítása érdekében minden negyedik évben, a hellén olimpia mintájára nagy játékokat rendezzenek, amelyekre az összes kultúrnépet meghívják. A nemzetközi olimpiai játékokon a különböző sportágak közül a következők szerepeljenek: a tulajdonképpeni atlétikai sportok... a vízi sportok... a KORCSOLYÁZÁS..."
A beteljesülésre még várni kellett. De hogy életképes volt az ,,elhintett mag", azt bizonyítja az 1908-as első londoni olimpia, amikor is a játékok műsorára tűzték a korcsolyasportot, így avatva fel az angol főváros első műjégpályáját. Három évvel később, az 1911-ben Budapesten tartott NOB-kongresszuson az olaszok javaslatára szóba került egy önálló téli olimpia megrendezésének gondolata. A javaslat nem nyerte el mindenki tetszését, elsősorban nem az északiakét. Hogy miért éppen az övékét nem? Egyszerű. A svédek már jó ideje négyévenként megrendezték az Északi Játékokat, a norvégok a Holmenkolleni Síversenyeket, tehát egy önálló téli olimpia életre hívásában rendezvényeik jövőjét veszélyeztette volna. Ezek után szinte logikus, hogy az 1912-es stockholmi nyári olimpiai játékok műsorából kikerült a korcsolyázás. Az északiak makacs ellenállása ellenére a NOB nem söpörte szőnyeg alá az olaszok korábbi ötletét, ellenkezőleg, már az első világháború előtt felvette a téli sportokat a fakultatív olimpiai sportágak közé. A világháborút követő első olimpián — 1920, Amszterdam — aztán nemcsak a korcsolyázást, hanem a jégkorongot is a játékok műsorába iktatta. A fehér olimpiák ügye végül is az 1921-es NOB-kongresszuson, Lausanne-ben tisztázódott, ahol heves viták pergőtüzében született meg a döntés: 1924-ben Chamonix lesz a Nemzetközi Téli Sporthét színhelye. Az északiak viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy a chamonix-i eredmények ne számítsanak a hivatalos olimpiai bajnokságok sorába.
A téli sporthét sikere messze felülmúlta az előzetes számításokat. Ez a siker döntött abban, hogy egy évvel később a NOB végérvényesen az önálló Téli Olimpiai Játékok megrendezése mellett határozzon, döntsön. A chamonix-i sporthetet pedig olimpiai rangra emelte, s mint az I. Téli Olimpiai Játékokat könyvelte el.
(folytatjuk)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
