Nyílt tér: Városköszönto

2007. május 25., péntek, Archívum 2003–2007

Kézdivásárhely születési bizonyítványa szerint városunk-városom 600 éves. Ez tiszteletet követelo kor; történelem, küzdelem, megmaradás. Bár nincsen sehová kitáblázva (bár megérdemelné), a hangulata, megtartó vonzásköre, vagyis a fleurje megmagyarázhatatlanul elvarázsolt, és egy életre magához láncolt. Csak a magam nevében szólok, nem a szülovárosoméban, mert néhány kilométerrel tovább láttam meg a világot, de kisiskolás koromtól itt élek, együtt élek e várossal. Nézetem szerint szüloföldem az, ahol az elso és az utolsó emlékig éltem. Engem gazdagon töltött fel e két meghatározó között eltelt ido. Iskoláiban tanultam meg a szenvedélyes könyvszeretetet, itt érett be, tisztult le magyarságtudatom, itt vert gyökeret a közösségszeretetem, itt melegített a valahová tartozás igazi átélése, itt vészelte át szívem az elso szerelmet. Csak hat évre szakadtam el fizikailag tole, amíg az egyetemi inaséveimet végeztem, hogy visszajove orvosként szolgáljam a város és környéke emberét. Ötvenegy éve teszem, még nem állított le a 77 esztendom, mert Isten kegyes volt velem, hiszen csöndes megbízatása mellé a kitartás és elkötelezettség erejével ajándékozott meg.
Örömmel nyugtázom, hogy az utóbbi években lendületesen fejlodik, gazdagodik városunk. Elismerés és dicséret illeti a polgármesteri hivatalt és tanácsot, igazi gazdaként találtak magukra. Hálás vagyok a tisztaságért, a sok virágért, a sportbázisért, az új kórházért, a gyönyöru Vigadóért. Igen. Így kell, az új mellé felújítani a régit, új rangot adni neki, és mellé állítani lélekben azokat, akik ezt megalkották. Ez kötelessége a ma örököseinek. Virtuálisan 600 éve élek együtt e várossal — a levéltárakban, a könyvtárakban, a magángyujteményemben, és egyértelmuen szolgáltatja ki magát, osztja meg titkait, küzdelmét és bizony sebeit is. Színes füzérré gyulik össze ez a 600 éves múlt, és fér majd el — reményem szerint — készülo könyvemben.
Itt éltem le az életemet fogadalmamhoz híven, és nem engedtem az utazásaim során csábító lehetoségeknek. Emlékeimet egyre gyakrabban idézem fel, és azok egyre élesebben jelennek meg. Így veszem számba tanáraimat: Szocs Mihály, Ádám János, Lengyel Ödön, Vikol Kálmán, Nyáguly Sándor, Sylvester Sándor, Borbély Elek, Ilyés Mihály, Kiss Lajos nevét, de azonos erovel ugrik be dr. Bertalan János, dr. Kovács Andor, dr. Kanabé Antal, dr. Vajna Gá­bor, dr. Friedmann Sándor, dr. Hollandai Pál, dr. Székely Gyula, dr. Török Ferenc, dr. Kovács Lajos, akikkel évtizedeken át élménydús kapcsolatom volt.
Családtagként laktam és lakom e kisvárosban. Tettem és teszem munkámat ott, ahová az élet éppen állított, és hogy nem tehettem többet, abban csak képességem, emberi gyarlóságom és lehetoségeim szabtak határt. Mindezért megkövetem ot, és kívánok még hosszú életet, bölcs, életdús tartalmat, eddigi önmagához huséget és a maihoz hasonló lendületu vezetoket.
Várospolgári tisztelettel,
Boga Olivér
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-05-25: Archívum 2003–2007 - :

Nyílt tér: Az utca hangja

2007-05-25: Archívum 2003–2007 - :

Nyílt tér: Dupla szerencse