Máról holnapra: Pünkösd üzenete

2007. május 26., szombat, Archívum 2003–2007

A kereszténység ünnepeinek sorában pünkösd a harmadik, jelentoségében egyenlo a születés, a feltámadás misztériumainak ünnepeivel, hiszen a húsvét utáni ötvenedik napon a szentlélek eljövetelének eseményét rögzíti, a pillanatot, amikor Isten a megváltásért kiszenvedett fia közbenjárására az emberiségre árasztja bocsánatát és szeretetét. Magyarán a hit diadalának ünnepe ez, az égiek és a földiek szövetségének megújítása.
Számunkra, székelyek számára még ennél is fontosabb, lelket emelobb ez az ünnep, hiszen e napokon — szombaton, vasárnap és hétfon — tartják a csíksomlyói búcsú eseménysorozatát, mely sokszázados történés immár, de az utóbbi másfél évtizedben a Kárpát-medencei magyarság egységünnepévé vált, a hit és a nemzeti hovatartozás megvallásának alkalmává. Pünkösdkor ma sok-sok százezer magyar zarándokol el Csíksomlyó Kálvária-hegyének tövébe, a Kis- és Nagysomlyó nyergébe, a könnyezo Boldogasszonyt orzo somlyói kegytemplomhoz.
Gyalogosan jönnek a moldvai csángómagyarok, a gyimesiek, a gyergyóiak, az al- és felcsíkiak, kászoniak, de keresztaljákat küldenek a háromszéki, udvarhelyi és marosszéki magyarok is. S jönnek zarándokcsoportok széles ez Erdély más tájairól is, jönnek az anyaországból, a felvidékrol, a Délvidékrol, Kárpátaljáról, jönnek Európa magyar szórványaiból, de még az óceánon túlról is.
Talán sokan nem is tudják, hogy a csíksomlyói búcsú minden valószínuséggel az erdélyi fejedelemség korai idoszakának zivataros esztendeiben gyökerezik, amikor a gyergyói és csíki római katolikus hívok papjaik keresztjei alatt legyozték a tolvajos-tetoi csatában a protestáns hitvallás kikényszerítésére érkezett fejedelmi sereget. Mondják, János Zsigmond fejedelem ki is józanodott hittéríto buzgalmából e vereség nyomán, s türelmesebbé vált a katolikusok iránt. Ennek is folyománya volt, hogy 1568-ban Tordán a rendek és a felekezetek meghirdették Európa elso, a vallási türelemrol szóló törvényét. Mindössze tizenkét évvel a csíki-gyergyói székelyek tolvajosi gyozelme után. (Lásd Szabó Árpád püspök írását az 5. oldalon — a szerk.)
Ez a történelem, de a somlyói búcsújárásban egyéb elemek is vannak: a csodatevo Boldogasszony iránti hódolat, a fenséges felkelo Nap imádata s megannyi pogány korból átmentett hitbéli reminiszcencia.
Nem véletlenül vált tehát mára az összmagyarság hitvalló sereglésévé, mely immár nem csupán az egy bizonyos felekezethez való tartozás huségét hirdeti, hanem a nemzet egységének vállalását is. Ezért sereglenek sok-sok százezren Csíksomlyóra, ezért lett minékünk egyik nemzeti ünnepünkké is pünkösd.
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép