KosárlabdaSport: Újra A-osztályosak a leányok

2007. május 28., hétfő, Archívum 2003–2007

Tizenhat évi (1991 tavaszán esett ki a Temesvárral vívott rájátszás után) szünet után Váncsáné Molnár Katalin edzo vezetésével újra A-osztályos státust nyert noi kosárlabdacsapatunk, a Mikes Kelemen Fogimnázium-ISK együttese: Ambrusné Kovács Emese, Németh Ágnes, Kövesdi Eniko, Váncsa Kató, Sándor Emo, Rétyiné Papp Emese, Ursu Csengelle, Kerekes Zsuzsa, Sinka Andrea, Kerekes Dea Ágota, Terza Katalin, Kolozsi Eszter, Mikó Ágnes, Farkas Palkó Szende, Andrea Necsu­lescu, Bocskai Orsolya. Történt ugyanis, hogy a Mikes Kelemen Fogim­názium, a megyei kosárlabda-szövetség és a városi tanács támogatásával B-osztályban játszott csapatunk csoportmásodikként meg­sze­rezte részvételi jogát az A-osztályért megrendezendo selejtezore, a Román Kosárlabda-szövetség pedig úgy döntött, eltekint a selejtezotol, s határozata értelmében A-osztályos lehet a selejtezo mezonyének mindenik csapata, ha vállalni tudja az A-osztályhoz szükséges anyagi fedezet biztosítását. A vállalást július 10-ig kell közölni a szövetségnek.
A kocka el van vetve, más szavakkal fogalmazva: a labdát bedobták, s ott pattog a mi térfelünkön. A kérdés: élünk-e a lehetoséggel?
A Váncsa házaspár, Katalin és Albert, a város kosárlabdasportjának szíve éppen a városi tanácstól jött találkánkra. Így aztán természetszeruen jött az elso kérdés:
? Hogyan fogadta a hírt, a nagy lehetoséget a város?
? Pozitívan ? mondja Váncsáné ?, hiszen lényegében a B-osztályos szereplést is a város finanszírozta pályázat alapján, és természetesen a továbbiakban sem zárkóznak el a támogatástól. Mivel a játékosok zöme tanuló, számítunk a tanfelügyeloség, a Mikes Kelemen Fogimnázium, a szülok segítségére és nem utolsósorban a cégek, vállalatok támogatására. Minden vágyam, hogy jó szervezéssel sikerüljön összehoznunk a kosárlabdázók nagy családját, azt a közösséget, mely szívügyének tekinti a kosárlabdasportot, ezen belül az újdonsült A-osztályos csapatunk sorsát, jövojét. Számítok itt a fiatal tanárokra, szülokre, volt kosárlabdázókra, sportszereto vezetokre, a város ifjúságára és mindenkire, aki szereti a sportot, a kosárlabdát. És minél hamarabb, mert az ido sürget, emlékeztetoül mondom: július 10-ig jeleznünk kell, hogy vállaljuk-e vagy sem az A-osztályt, a kosárlabda felsoházát.
? Mit kell tartalmaznia ennek a ,,jelzésnek”?
? Mindenekelott, hogy biztosított a részvételünk anyagi háttere egész bajnokságra.
? Ez az anyagi háttér mit jelent?
? A benevezés, a felkészülés, a szükséges kereterosítés, a fordulóról fordulóra történo szereplés, na és a sportcsarnok alkalmassá tétele a kosárlabdára, a Bogdán Antal-sportterem pontra tétele, a szállítás megoldása...
? Pénzben kifejezve?
? Szerényen fogalmazva 100 000 lej a bajnokság elso felére és ugyanennyi a másodikra.
? Milyen a mezony, mely ott, a felsoházban rátok vár?
? Van néhány nagyon eros együttes, de amúgy nagyon megosztott a mezony, sok a szerényebb képességu és lehetoségu csapat. Nekünk, ha vállaljuk a szereplést, ezekkel a ,,szerényekkel” kell megküzdenünk a túlélésért, a bent maradásért, s nem az óriásokkal. Száz szónak is egy a vége: bent lehet maradni!
? Ezt a nagy lehetoséget pedig nem szabad kihagyni! Nem szabad örök érvényu B-osztályos bérlettel tengetni az elottünk álló éveket.
? De mennyire, hogy nem, hiszen a B-osztályban játszva nem fogjuk soha elérni a kosárlabdajáték felso szintjét, egyfajta egy helyben topogás lesz az életünk.
? A jelenlegi keret képes lesz a tisztes helytállásra?
? Természetesen, a nagyobb követelmé­nyek ? túl a több munkán, több edzésen ? erosítést is igényelnek. Kell egy magas center (beállós, ha így jobb), aztán egy-két tapasztalt játékos, akik a pályán irányítsák a fiatalokat, akik fazont szabjanak a játéknak. Mindez megoldható, ha van hozzá kello akarat. Ami pedig a távolabbi jövot illeti ? megragadom az alkalmat, s elmondom ?, nem feledkezünk meg a Lénárd Adolf vezette kézdivásárhelyi kosárlabdáról, tervünkben szerepel a közös munka összehangolása, a jószomszédi viszony kialakítása, felépítése. Nagy segítségére lehetünk egymásnak.
Ez tehát a képlet: az idei tavasz a kézilabda mellett a kosárlabdát is a felsoházba emelte. Ritkán látott, átélt sikernek vagyunk, azaz lehetünk részesei, természetesen, ha élünk a sikerek nyújtotta lehetoségekkel. Tudjuk, nem egyszeru gyerekjáték elé nézünk. Tudjuk... De azzal is tisztában vagyunk, hogy a lehetoség kihasználásának kulcsa a mi kezünkben van. Nyugodtan várunk, míg az erre hivatottak elokeresik ezt a kulcsot. Nyugodtan várunk... Azzal a reménnyel, hogy tíz nap, két hét múlva e kulcs zajáról is beszámolhatunk.
Áros Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép